• The workflow of appending new information can be used in the software #Development context.
• Adding or removing code in a project will change its state, so when we store a snapshot in Git, we essentially keeping an append-only history of the codebase.
• We shouldn’t worry about how changes are looking at one state, since code can be always formed. Actual state stored in Git will show changes, mistakes, refactorings, removals, which is the natural part of everyday work.

Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt. Ez az első lépése annak, hogy az irányításunk alá vegyük a dolgokat. Amikor ellenállunk, és/vagy nem vagyunk képesek elfogadni a dolgokat, akkor nem fogjuk megtalálni a kormányt.

• A helyzetünk egy olyan állapot, amit nem tudunk közvetlenül irányítani, csupán hatással lehetünk rá.
• A sztoicizmus két dolgot is említ egy helyzet irányításával kapcsolatban.
  • Egy helyzet a közvetlen irányítási körünkön kívül esik, viszont hatásunk lehet rá, amivel tudunk rajta változtatni.
  • Ha beleegyezzünk a végzetünkbe, akkor vezetni fog, ha nem, akkor korlátozni.
    • A végzetünk elfogadása segít bennünket előrevinni.

• Tapasztalataim alapján a vastagbélgyulladás állapota függ az időjárástól.
• Az állapot javulása és romlása megfigyelhető egy ismétlődő hullámban: ahogy jön az ősz, úgy romlik az állapot, majd amikor beköszönt a tavasz és a meleg, az állapot újra jobb lesz.
  • Konkrétan a javulás és a romlás valahol 15-20 fok körül triggerelődik.
  • Felmerül a kérdés, hogy az állapotromlást az időjárás okozza közvetlenül vagy az időjárás által okozott testi/pszichés változás? Esetleg ez a változás kivédhető-e?
• Az állapot romlása és javulása közötti fellángolás időszakot a gyógyszerek csak színten tartják, de nem javítják meg.
• Tapasztalataim alapján a fenti állítás kb. 70%-ban igaz, mivel voltak olyan esetek, amikor nyáron volt begyulladva a bél.

Az állandó testellenőrzés növeli a tényleges fájdalom szubjektív érzését azzal, hogy a figyelmünk lézerfókuszáltan egy érzésre összpontosul, ami bekapcsolja az agy harc vagy menekülés reakcióját. Az elme okozza a szenvedést önmagának. Ebben az állapotban egy megerősítő folyamat indul el, ami végül további gondolatokat szülve egy gondolat és félelemspirálba tereli az embert a fájdalom feltételezett növelésével. Ez azért van, mert meg akarunk szabadulni a fájdalomtól, pedig A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül.

• Kapcsolódó

• Az elme és a test védelme
• A katasztrofizálás kezelése
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül. Amikor fájdalmat érzünk és megpróbáljuk azt eltolni magunktól – A fájdalommal szembeni ellenállás a múltban lévő állapottal való összehasonlításból származik –, akkor csak feszültséget generálunk, ami növeli a fájdalmat. Ezzel szemben, amikor elmerülünk benne, őszinte kiváncsisággal közelebb kerülünk hozzá, akkor az elménk nyugodtabbá válik. A fájdalom egy érzés, amire az elme teszi rá a szenvedést. Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt.

Az anticipatorikus szorongás okozhatja az elme ellenállását a fájdalommal szemben. A szorongásnak hatása van a dolgok kimenetelére. A fájdalomra az elme reakciójaként adott ellenállás oka az, hogy félünk a fájdalomtól, meg akarunk tőle szabadulni, mert az a múltban nem létezett. Ennek hatására az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról.

• Az egészségnapló vezetése rákényszerít minket arra, hogy szisztematikusan visszagondoljunk és odafigyeljünk a testünk és elménk általános állapotára.
  • A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk
• A bejegyzések értékelése adhat egy szubjektív visszajelzést arról, hogy általánosan nő vagy csökken az egészségünk minősége.
• Fontos, hogy a napló vezetése ne legyen teher. Amennyiben nincs kedvünk egy-két napig foglalkozni vele, nyugodtan kihagyhatjuk.
  • A rosszabb naplózás is jobb, mint a semmi, mivel a célunk nem egy tökéletes adattömeg létrehozása, hanem az hogy odafigyeljünk magunkra. Bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra. ^6914CDFF-9742-4415-B9E3-9E111AB95236
    • Az elme és a test védelme
    • Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében
• Egészségnapló vezetése

A naplózás segítséget adhat abban, hogy letisztázzuk, hogy mi van irányításunk alatt és mi nem.

Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között, így kirajzolódhatnak azok a korlátok, amik elválasztják az irányításunk és nem irányításunk alatt lévő dolgokat.

Amennyiben tisztában vagyunk ezekkel a határokkal, előnyünk van abban, hogy a jövőben tudjuk, hogy mely csatákat érdemes megvívni. A naplót backward tickler file-ként használva a múltból tisztábban reflektálhatunk a jövőre.

• A naponta írt napló tisztább képet ad, közelebb hoz minket a múltban lévő állapothoz, mint egy sima emlék.
  • Az emlékeink fals képet adnak, mert csak a jóra tudunk emlékezni. Ez eltorzítja a múltat és felül értékeljük azokat a dolgokat, amik nem voltak olyan jók, mint ahogy emlékszünk rá.
  • Az emlékeinkben nem lehet bízni, de egy naponta vezetett naplóban igen. Ez a legjobb könyvjelző a jövőben arról, hogy mi történt az életünkkel a múltban.
• A napi napló úgy tud működni, mint egy backward tickler file. A naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat. Ez az előhozott információ segítséget ad ahhoz, hogy a jövőben jobban meg tudjuk magunkat ismerni. Tisztán látjuk a különbséget a múltban leírt szöveg segítségével az akkori is jelen állapotunk között. Ez új perspektívát adhat abban, hogy hogyan kezelünk egy helyzetet, mennyire tartjuk azt fontosnak.
• A naplózással lehetőségünk van arra, hogy összehasonlítsuk a jelen énünket a múltban lévő énünkkel és levonjuk a következtetéseket.
• Hasonlóan ahhoz ahogy a GTD külső rendszerbe rendezi az gondolkodás végeredményét, úgy a napló is külső rendszerben állít tükröt két pont közé.

A fájdalommal szembeni ellenállás a múltban lévő állapottal való összehasonlításból származik. Az az állapot, amikor még nem volt fájdalom. Ez az összehasonlítás viszont nem valóságos, csak egy ötlet, Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról.

A fájdalom elfogadásához nem jó hogyha összehasonlítjuk a múltat a jelennel?

• A naplózás egy eszköz arra, hogy Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között.
• Egy nehezebb helyzetben, amihez még nem volt szerencsénk, a napi naplóvezetés által adott különbség negatív érzelmeket szülhet, mert a helyzetünk rosszabb lett ahhoz képest, amikor még nem volt fájdalmunk.
  • A katasztrofizálás kezelése helyett van-e esély arra, hogy a naplózás elősegíti a spriálba kerülés esélyét azzal, hogy összehasonlítási alapot ad a múlt és a jelen között?
  • A múlt és a jelen összehasonlítása nosztalgikus élményeket szülhet, ami a fájdalom elfogadásában nem segít. Nyomorultabbul érezzük magunkat, ha látjuk, hogy a múltban mennyivel könnyebb helyzetben voltunk.

A fájdalom egy érzés, amire az elme teszi rá a szenvedést. A fájdalommal szembeni ellenállás tovább rontja a közérzetünket. A fájdalmat úgy kell elképzelni mint egy kocsit, ami lassan közeledik. Ha eléállunk, akkor felesleges szenvedést fogunk okozni magunknak, mert a kocsit nem tudjuk megállítani. Ha viszont félreállunk és hagyjuk hogy elhaladjon, akkor alkalmunk lesz megfigyelni és a szenvedést csökkenteni, mivel Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt.

Az egészségszorongásban szenvedő emberek felülértékelik a tüneteket vagy a komoly betegség lehetőséget és alábecsülik a képességüket arról, hogy át tudják vészelni azt.

Forrás

in general, people with health anxiety tend to overestimate the likelihood that they have a serious health problem and underestimate their ability to cope with such a problem.

Helping Health Anxiety - 03 - What Keeps Health Anxiety Going

Kapcsolódó

• Irreális egészségügyi elvárások és a szorongás kapcsolata
• A katasztrofizálás kezelése

Az egészségszorongást az egészséggel kapcsolatos irreális elvárások megléte okozza, amit valamilyen külső vagy belső trigger indít be. A beindított trigger okozhatja azt, hogy a testünket folyamatosan nyomkodjuk fájdalom után kutatva. Erre alapozva feltételezhető, hogy az egészségszorongás egy szokás folyamat lehet.

Mivel Az aggodalom, a stressz és a szorongás különböző dolgok így az ezekre adott reakció egy szokás, amit az aggodalom triggerel. Emiatt A stressz helyett az aggodalmainkat kell menedzselni, a szokást pedig átalakítani, mivel Leszokni nem lehet valamiről csak megváltoztatni a szokást. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban érdemes lehet kideríteni, hogy az egészségszorongás folyamatra lebontott menedzselése lehetséges-e.

Az irreális elvárások negatívan befolyásolják azt, hogy hogyan gondolkodok a tünetekről és az érzésekről. Ezek olyan szinten nárcisztikus képet adhatnak az egészségemről, hogy bármilyen pici fájdalom kizökkent a tökéletes világképből és az irreális elvárások stresszt és szorongást okozhatnak.

Kapcsolódó

• Az állandó testellenőrzés eredményei

Az állandó testellenőrzés az adott testrész érzékenységéhez vagy akár gyulladásához is vezethet. Ez pedig azért rossz, mert később így nem tudjuk pontosan behatárolni a tényleges fájdalom nagyságát. Az egészségszorongás csökkenti a tűrőképességet, bekapcsolja a harc vagy menekülés reakciót, ami tovább növeli a fájdalom szubjektív erősséget. Az csak olaj a tűzre, ha a testünk nyomkodásával tovább növeljük a fájdalmat.

Kapcsolódó

• A képességek lebecsülése az egészségszorongásban
• Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

Az elme és a test egy nagyon törékeny dolog, így amikor kutatjuk, nagyon finoman kell bánni vele. Soha nem szabad, hogy a testünkkel és az elménkkel negatívan és erőszakosan bánjunk. Az a legfontosabb, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Ezzel megtalálhatjuk a belső békét, ami segíteni fog abban, hogy ne legyünk magunkkal örökösen kritikusak.

A meditációnak nincs eredménye vagy célja. Maga a meditáció folyamata a cél és az eredmény, amivel megtanuljuk a figyelmünket irányítani és fókuszálni. Ha a folyamatot vesszük célként, akkor nem fogjuk a meditációt eszközként kezelni valaminek az elérésére. A célorientált gondolkodás elégedetlenné tesz minket. Át kell lényegülnünk és el kell fogadnunk, hogy egy aszinkron univerzumban élünk, ahol megfigyelőként vagyunk jelen.

• David Allen szerint meditáció közben is kell folytatnunk a GTD capture folyamatát.

• Kutatások alapján a mindfulness gyakorlatokban is az egészséges aranyközéputat kell megtalálni, mert egyébként belefuthatunk abba a problémába, hogy a mindfullnes gyakorlatok negatív hatással lesznek ránk.
• A gyakorlatok negatív hatásai lehetnek például…
  • Ha túl sokat figyelünk magunkra, akkor csökkenhet a fájdalomküszöbünk.
    • Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
    • Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról
    • A katasztrofizálás kontrollálható példakép vizualizációval
  • A meditáció növelése csökkenti az alvás mennyiségét. ^5D39DBAC-4DE5-4096-9425-FED5DD4E7985
    • Vajon van-e köze annak az alvás csökkenéséhez, hogy a mindfullnes használatával jobban észreveszünk dolgokat, de nem csinálunk velük semmit?
    • Lehet-e a GTD eszköz arra, hogy nyugodtabban aludjunk?
  • A hálát gyakorló gyakorlatok unalmas rutinná válnak.
    • A hetente háromszor gyakorolt hála gyakorlat rosszabb eredményt hoz, mint hetente egyszer.
    • Valószínűleg azért, mert az elme megunja azokat a dolgokat, ami iránt a hálánkat fejezzük ki és egy idő után ez is a rutin monoton részévé válik.
• A meditáció egészséges limitje napi 30 perc körül lehet.

• A meditáció szembesít minket dolgokkal, de nem ad eszközt arra, hogy kezdjük is velük valamit.
  • A mindfulness gyakorlatokra is igaz, hogy jóból is megárt a sok#^5D39DBAC-4DE5-4096-9425-FED5DD4E7985
  • Nem minden esetben van erre szükség, mivel A meditációnak nincs eredménye vagy célja.
• Lehet-e a GTD folyamat egy eszköz arra, hogy a figyelmünkbe került dolgok végére pontot tegyünk és nyugodtabban aludjunk?
• A meditáció hogyan kapcsolódik általánosan a GTD-hez?

• A meditáció gyakorlata olyan, mint amikor az elménk egy gyerek, aki menni akar játszani, de a Mindfulness visszatartja, mert még össze kell pakolnia a szobában.
• És ezt naponta többször is meg kell csinálnia.
• A témában többet kell olvasni
  • Britton 2019: Can mindfulness be too much of a good thing
• A mindfulness gyakorlatokra is igaz, hogy jóból is megárt a sok

• A folyamatos visszajelzés keresése sokkal jobb reakciót vált ki belőlünk, mint amikor valamit befejezve egyszerre kapunk visszajelzést egyben. Ha folyamatosan kitesszük magunkat a visszajelzéseknek, akkor nyitott elmével közelítjük meg a dolgokat és keressük a fejlődési lehetőségeket. Viszont ha a végén kapunk egyben visszajelzést valamiről, akkor reaktív módban visszatámadhatunk, mert az egónk sérülhet ilyenkor.
• Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a visszajelzéseket el kell fogadnunk, de a vita és nyílt beszélgetés hasznos irányba terelhet minket, amennyiben nyitottan állunk hozzá.
  • A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje. Nincs se elvárás szintjén, se véleményt befolyásoló szinten jelent senki.

Ennek hatására lehetőségünk van arra, hogy olyan gondolatokat és ötleteket találjunk meg, amikben magunktól láttuk meg azokat a kapcsolatokat, amik a dolgok születését eredményezte. Ilyenkor van lehetőségünk tényleg megmozgatni a kreatív izmainkat.

Ugyanakkor arra is lehetőséget ad a befolyásoló tényezők hiánya, hogy az agyunk teret kapjon arra, hogy a folyamatos ingerekre reagáljon, azokat helyretegye, integrálja és következtetéseket vonjon le. Emiatt az egyedüllét egy olyan állapot, amire rendszeresen szükségünk van, hogy az elménket nyugodt állapotban tartsuk.

Forrás

• 20200627234957

Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról. Ez nagyon jól megfigyelhető amikor meditálunk. Kinyúl a fájdalom irányába, majd sztorikat kezd el róla generálni, amiket az elme félelmei szülnek.

Az aggodalom, a stressz és a szorongás különböző jelenségek. ^3A541702-CD51-4C02-9326-6CE64A80347C

1. Az aggodalom a képzeletünk szüleménye (forrás: 20200903102123), ismétlődő gondolkodás és őrlődés a múlt vagy a jövő miatt.
2. A szorongás egy kellemetlen érzés, gyakran a hasban vagy a mellkasban. Olyan fizikai jelenségek társulnak hozzá, mint a szapora szívverés vagy az izzadás.
3. A stressz a testünk fizikai reakciója valamilyen veszélyre, legyen az igazi vagy elképzelt.

A katasztrofizálás egy olyan agyi folyamat, amiben a lehető legrosszabb végkimenetelre gondolunk és azt hisszük, hogy azzal nem fogunk tudni megbírkózni.

A katasztrofizálást úgy lehet legjobban kezelni, hogy externalizáljuk a félelmeinket.

• Segíthet a napló vezetése, amivel látjuk leírva a problémákat, ami segíthet kimászni a spirálból. Mivel a naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat, Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között. Ugyanakkor A fájdalom elfogadásához nem jó hogyha összehasonlítjuk a múltat a jelennel?
• reflektálni a korábbi problémáinkra és arra gondolni, hogy akkor is át tudtunk esni a nehéz időszakon, miért ne tudnánk megbírkózni ezzel most is?
• legyünk magunkkal kedvesek és türelmesek, el kell fogadnunk azt, hogy a katasztrofizálás is csak a gondolkodás egy természetes része.
• hagyjunk magunkat időt és teret arra, hogy gondolkodjunk a félelmeinkről.
• A jelen pillanat mindig tartogat kihasználható lehetőségeket, így foglaljuk le magunkat valami produktív alkotással
• A katasztrofizálás kontrollálható példakép vizualizációval
• Mindful módon elmerülni a fájdalomban, megtörni az ellenállásunkat vele szemben, mivel A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül.

Kapcsolódó

• A túltervezés hatása a változás elfogadására
• Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
• A képességek lebecsülése az egészségszorongásban
• Az elme és a test védelme
• A katasztrofizálás és a hirtelen vásárlások kapcsolata
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

A katasztrofizálás felesleges kiadásokat szülhet azzal, hogy félelemtől vezérelve vásárolunk meg valamit. A problémákat túlértékeljük és azok megoldására felesleges eszközöket vásárolhatunk, vagy egészségünkkel kapcsolatban indokalatlan vizsgálatokra költhetünk, (Különbség van az egészséggel és orvosokkal kapcsolatos pénzköltés között). Ezeket a felesleges kiadásokat elkerülhetjük azzal hogyha hagyunk magunkat teret a gondolataink rendezésére és eltoljuk a vásárlást például 2 héttel. Így lesz elég időnk arra, hogy alaposabban átgondoljuk a vásárlás célját, ne pedig hirtelen félelemtől vezérelve döntsünk. Egy vásárolt dolog árát meg kell vizsgálni a rááldozott idő alapján is.

• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére
• Az érzelmek vezérelte rossz döntések elkerülése
• A véleményformáló blogok hatása a vásárlásainkra

A katasztrofizálás kontrollálásában segíthet az, hogyha egy példaképünktől tanácsot kérünk. Ez egy olyan vizualizációs technika, amiben elképzeljük azt, hogy egy olyan embertől kérünk tanácsot, akire felnézünk vagy példaképként tekintünk rá. Megkérdezzük magunktól, hogy ő mit tenne és megpróbáljunk az ő fejével gondolkodva kívülről szemlélni a szorongásunk tárgyát.

Mások kapkodása és stresszelése amiatt, hogy nem tudják irányítani a saját feladataikat, nem kell hogy minket is befolyásoljon. Ha valaki azzal stresszeli magát, hogy mennyi dolga van, az nem mindful. Ez a stressz könnyen átragadhat a környezetben lévő emberekre is, de ha odafigyelünk rá, akkor kimaradhatunk ebből a negatív energiából.

Beszélgetések során mindkét beszélgetőpartnernek az a feladata, hogy elmondja a véleményét a beszédtémával kapcsolatban, viszont utána semmi közünk ahhoz, hogy a másik oldal hogyan érez ezzel kapcsolatban.

Ha szeretné, akkor majd beépíti-e az ötleteinket az életébe valahogy.

Ha elengedjük a meggyőzés akaratát, akkor az aszinkron világképet fogunk használni a beszélgetéseink során is. Elfogadjuk hogy a beszélgetések csupán információ átadására szolgáló kommunikációs formák, nem tudunk kényszerítve megváltoztatni másokat.

• Nem létezik szabad akarat, így bármire is döntünk, az az agyunk adott pillanatban lévő kémiai állapotának szüleménye, nem szabad döntés.
  • Az agyunk egy kémiai alapon futó szoftver, ami optimalizálni próbálja a saját kényelmét.
• Egy döntés sokszor már akkor megszületik, mielőtt arról tudomást vennénk. Emiatt felesleges aggódni bármilyen döntés miatt is, mert tudni fogjuk, hogy az a kijelölt út, amin mennünk kell.
  • Az életünk egy történet, amit még nem mesélt el az Univerzum.

A hirtelen felindulást eredményező érzelmek, mint a düh, a félelem, a vágy és az élvezet elnyomják az agy azon részét, amivel józanon mérlegelni tudjuk a helyezetet. Ez olyan döntésekre ösztönözhet, amiket később megbánhatunk. Ilyen lehet például az impluzusvásárlás, szex közben a hevesen felhúzott gumi vagy vita közben mások szidalmazása. Ezeket úgy tudjuk elkerülni, hogyha megpróbálunk figyelni az adott érzelem kialakulására, vágyak esetében buffert hagyni magunknak a döntésekre vagy büdzsé tervet készítünk.

• A véleményformáló blogok hatása a vásárlásainkra
• A tanulás nehezebb, mint a tagadás

• Vannak olyan esetek, amikor az emberek a tagadást választják a megismerés helyett.
  • A tagadás kényelmesebb, mert a tanulásba munkát kell fektetni ahhoz, hogy megváltozzanak dolgok.
• A tanulással könnyen előfordulhat, hogy végül rájövünk arra, hogy nem volt igazunk. Ez lyukat üt az egónkban, így érett személyiség kell ahhoz, hogy bevállaljuk ezt és elismerjük a hibáinkat.
  • A tagadással ezt el tudjuk kerülni, viszont így könnyen lehet, hogy csak hazudni fogunk magunknak.
  • A tudás az elme és az azt támogató külső eszközök eredménye

A hirtelen felindulásból történő vásárlások elkerülésére a büdzsé egy jó eszköz lehet. A büdzsé egy terv arra, hogy egy véges készlet felhasználása hogyan történjen. Amennyiben igazodunk ehhez a tervhez, elkerülhetjük, hogy a hirtelen felindulásból vásároljunk valamit. Opcióként a tervbe foglalhatunk egy megadott összeget magunknak ilyen vásárlásokra.

A véleményformáló termékblogok képesek olyan vásárlási döntésekbe vinni az embereket, amiket csupán a közösséghez tartozás és a FOMO miatt tesznek meg. Ezek a blogok (például az olyan márkák köré tematizálva, mint az Apple) kisebb közösségeket formálnak ki maguk körül. Ezek az emberek diktált termékpreferenciákat követnek, amiket a blogger vezérel. Ezek a termékpreferenciák többször is kommunikálva vannak és mint egy reklám bújik bele az agyunkba, ösztönözve minket a vásárlásra. Sokszor mondvacsinált problémákra próbálunk megoldást keresni ezekkel az eszközökkel, mindössze amiatt, mert a FOMO érzése arra ösztönöz minek, hogy kövessük a tömeget.

Az állandó aggodalom kitalált veszélyeket hordoz magában, ami miatt jelentkezhet a testünk védelmi mechanizmusa stressz formájában. Ennek káros hatásait elkerülve nem stressz menedzsmenttel kell foglalkoznunk – mivel a stressz automatikus reakció – hanem aggodalom menedzsmenttel.

• A GTD segít irányítás alá vonni a zavar utáni zajt

A szorongás típusa befolyásolhatja a szorongásunk tárgyának bekövetkeztét aszerint, hogy félünk attól, vagy nagyon vágyunk rá.

Anticipatorikus szorongásnak hívjuk azt, amikor annyira félünk valamitől, hogy az erre adott reakciónk valószínűbbé teszi a félelmünk bekövetkeztét. Ilyen lehet például az egészségszorongás során a testpásztázás és nyomkodás reakciója, ami csak rosszabbá teheti a vélt tüneteinket, vagy az eleme fájdalommal szembeni ellenállása.

Ezzel ellentétben hipertenciós szorongásnak nevezik azt, amikor túlságosan vágyunk valamire és az emiatt nem következik be. Erre példa lehet a szexualitásban túlságosan vágyott orgazmus. Ilyenkor figyelmünk annyira erre összpontosul, hogy reakcióként a testünk nem tudja magát elengedni, így végül az orgazmus emiatt nem következik be.

• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban

Follow-up on 2023-10-23_22-27:

• By appending information, we don’t delete existing information, we just add new information at the end of the stack.
• Having all changes visible in the chain (even the bad ones), makes harder to erase mistakes.
• Analog systems like Antinet #Zettelkasten or #Journaling are forcing us to organize information by appending it at the end of the stack.
• Digital systems can be used like this, but they need the right mindset from us, so we don’t remove mistakes.
  • Keeping mistakes can be beneficial
  • Message queues are creating append-only logs to integrate distributed systems 2.16.4
• Appending information gives us a way to see the development of an idea.
  • Keeping a history of changes called versioning in computer software.
  • A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat 2.6.5.4
  • Zettelkasten jegyzetsorozatok 2.6.9
    • A Zettelkasten outline megmutatja egy ötlet kialakulásának történetét 2.6.9.6.1
  • A tweetstorm alkalmas egy ötlet publikus tesztelésére 2.6.12.1
  • We can email ourselves in a thread to capture an idea 2.14.10
  • The capture log is an automatic journal 2.14.12

• I like how Aaron Draplin duplicates layers in Illustrator to keep a history of changes and branch out new ideas.
• In the same way I can duplicate groups in Ulysses for writing projects, so I can have a trackable / branchable writing workflow.
  • Ulysses also keeps versions of projects, but the manual version can be tied to milestones in the writing workflow.
• The version workflow can be this.
  • Keep a group where all sections are sheets.
  • Duplicate groups before big edits and assign version numbers for each group.
    • XYZ v1
    • XYZ v2
  • Triggers for duplicating groups can be the following:
    • First draft is ready.
    • Starring a new editing session.
      • Before each session, create a new group.
      • This removes the fears of loosing ideas. I can just go back and copy a previous idea.
    • Checking grammar with Grammarly.
      • Grammar checking is just another form of editing.
    • Before publishing the first version.
      • I can keep a version which was the initial finalized idea. The published version can change, so this group will allow me to compare what type of changes I usually do.