• Különbség van a papír és a digitális eszközök felhasználása között.
  • A papír arra használható legjobban, hogy egy még ködös gondolatot rendbe tegyünk és kibogozzunk. A papír tactile érzése és szabad formátuma miatt természetesebb eszköz egy ilyen feladatra.
  • A digitális eszközök könnyen kereshetővé teszik információt, így jó eszközök arra, hogy a papíron kibogozott gondolkodásunk végeredményét tárolják.
  • A papírral ellentétben a digitális eszközök nem adják vissza azt a tactile érzést, amit a papír, nincs meg bennük a szabad felhasználási lehetőség. Emiatt a digitális eszközök nem a leghatékonyabbak a gondolkozás elősegítésére.
    • A digitális eszközök limitált esetekben tudják segíteni a gondolkodást amennyiben tisztáztuk magunkban, hogy miért szeretnénk elérni az adott célt.

• A klasszikus, könyvben leírt GTD rendszer egyszerűbb eszközökre épül, mint sok digitális listamenedzser.
  • Fontos, hogy az általános GTD rendszert sajátítsuk el, mert minden lépésnek és eszköznek lényege van, David Allen nem tett bele felesleges dolgokat.
    • Arra kell fókuszálnunk, hogy a GTD rendszerünk eredményeket produkáljon, nem pedig a cuccaink tökéletes rendszerezésére.
  • Ha a GTD könyvben megfogalmazott eszközökkel és módszertannal nem tudjuk fenntartani a rendszerünket, akkor nem jól csináljuk valamelyik lépést.
• A GTD-ben a következő lépések nincsnek összekapcsolva a projektekkel, mint ahogy azt sok digitális listamenedzser teszi. Minden dolog külön listán van. Az összekapcsolás általunk történik, hetente egyszer a Weekly Review közben.
  • A digitális listamenedzserek csak a kontextus listákon levő következő lépéseket rendelik hozzá a projektekhez, a naptáreseményeket, projektterveket nekünk kell előkeresnünk. Ez zavaró tényező, mert a heti áttekintés alatt azt hihetjük, hogy a projekthez csak a kontextus listáinkon lévő következő lépések tartoznak, elfelejtve az egyéb helyeken (például naptárban) tárolt következő lépéseket. Nekünk kell a fennmaradó lépéseket összekapcsolni a projekttel. Sokkal egyszerűbb munkamódszer, ha mindent a szoftver kapcsol össze számunkra automatikusan, de mivel jelenleg erre nem létezik megoldás, így nekünk kell megkeresnünk a logikai kapcsolatot a dolgok között. Csak így tud az elménk megbizonyosodni arról, hogy átlátjuk a teljes képet.
  • A következő lépések összekapcsolása a projektekkel több felesleges lépést tud eredményezni egy új tennivaló hozzáadásakor. Egy egyszerű lista esetében csak a megfelelő listához kell hozzáadni egy új elemet. A projektek összekapcsolása a következő lépésekkel viszont egy plusz információ — általában egy kitöltendő mező — ami lassabbá teszi a felvitelt.
  • Jobban elgondolkozunk azon, hogy a következő lépés hogyan legyen megfogalmazva, hogyha tudjuk, hogy nem fogjuk látni a hozzá kapcsolódó projektet. Így pontosabb lesz a következő lépés, könnyebben elképzeljük a cselekvést, ami azt eredményezi hogy komolyabb gondolkodás nélkül meg tudjuk csinálni (A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent).
• A professzionális listamendzserek túl sok funkcióval rendelkeznek, amik beállítására és karbantartására sok idő megy el. Ezek a funkciók hasznosnak lehetnek, de a GTD módszertan szerint nincs szükségünk másra, csak egy egyszerű listákra. A GTD papíron is működik, ahol ezek a funkciók nem léteznek, mégis hatékonyak tudunk maradni minden pillanatban.
  • Mielőtt egy komolyabb eszközzel oldanánk meg egy problémát, meg kell vizsgálnunk, hogy egyszerűbb eszközzel is el tudjuk-e érni ugyanazt az eredményt.
    • Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
  • A sok funkció miatt több időt töltünk az eszköz felesleges finomításával, mint a tényleges munkával.
  • Egy projekt komolyságát nem az határozza meg hogy az eszköz mennyire professzionális.

Output

• Refactoring my GTD system: list managers are complicating our systems A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert - Decoding Zettelkasten

Refactoring my GTD system – part 1: list managers are overcomplicating our systems – Decoding

• Weekly Review közben használhatjuk a Reminders flagged funkcióját arra, hogy az adott projekt és az összes hozzá kapcsolódó feladatot megjelölve átnézzük azokat, majd a flageket kitörölve a következő projektre ugorjunk.
• A flagelést használva egyszerre látható egy helyen a projekt és az összes következő lépés, de egyben elkerülhető a következő lépések rendszerezését lassító projekt és következő lépés összekötése.
  • A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert
• Érdemes három ablakot nyitni Weekly Review alkalmával.
  • Bal oldalon a teljes Reminders minden listával.
  • Középen a Flagged lista.
  • Jobbra a projekt lista.

• A macOS beépített eszközei kiszolgálják egy teljes GTD rendszer igényeit, lehetőséget adva teljeskörű automatizálásra külső szoftver nélkül.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat 2.3
• Ezek az eszközök nem kimondottam GTD-re vannak kihegyezve, így törekednünk kell arra, hogy egyszerű rendszert alakítsunk ki magunknak.
• Arra kell fókuszálnunk, hogy a GTD rendszerünk eredményeket produkáljon, nem pedig a cuccaink tökéletes rendszerezésére.
• A macOS eszközök lehetőségeit nagyon kevés ember használja ki teljesen. Ennek valószínűleg az az oka, hogy sokan nem képesek rendszerekben gondolkodni, az eszköztől várják a rendszert. A macOS nem ad rendszert, csupán általános eszköz, amit nekünk kell hozzá igazítanunk a GTD szemlétethez.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat

• Kétféle lista hozható létre a Remindersben: egyszerű lista, amit tervezésre tudunk használni és smart lista, amit munkavégzésre.
  • Az egyszerű és smart listáinkat két csoportba érdemes rendezni.
    1. Planning csoport, amit tervezésre használunk.
    2. Doing csoport, amit munkavégzésre használunk.
  • Az egyszerű listába rendszerezéssel szemben a Planning és Doing csoportokat használva projektekhez rendeljük a következő lépéseket.
    • A naptárban lévő következő lépések függetlenül tárolódnak, így azokat külön meg kell keresnünk.
    • A projekt és következő lépések összekötése összemossa két különböző típusú emlékeztető helyét. Éles határt szabunk a rendszerben ha típus szerinti listákon tároljuk az emlékeztetőket.
    • A projekt és következő lépések egymáshoz rendelése nehézkes a Remindersben, több időt visz el az adminisztrációja, mint amennyit nyerünk vele.
      • A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert
      • Flageléssel összeköthetők ideiglenesen a Reminders emlékeztetők a Weekly Review alatt
  • A Planning és Doing csoportok listái nem típusuk szerint (projekt vagy következő lépés) tárolják az emlékeztetőket, hanem a rendszer adminisztrációja szerinti lépésekre bontják szét azokat, lásd tervezés és munkavégzés.
    • Két irányból láthatjuk egy emlékeztető szerepét a projektek és kontextusok alapján.
    • A Doing és Planning csoportok a projektek és kontextusok szerinti rendezést emulálják.
• Planning csoport
  • A Planning csoportban egyszerű listákat használunk.
  • A Planning nézet listáit érdemes felelősségi kör szerint rendszerezni.
  • Minden projektünk egy emlékeztetőként van feltüntetve a különböző listákon.
  • A következő lépések alfeladatként vannak hozzárendelve a megfelelő projekt emlékeztetőhöz.
    • Amennyiben egy következő lépés nem tartalmaz kontextust, azt tervként vagy a jövőben használt emlékeztetőként lehet kezelni.
    • A jövőben használt emlékeztetőket gyűjti össze a Scheduled lista, ami a Tickler File-nak felel meg.
  • Mivel a Remindersben nincs különbség projekt és következő lépés emlékeztetők között, így a projekteket a #Project címkével jelöljük meg, a következő lépések kontextus alapú címkét kapnak.
  • A Planning csoport tartalmazza a Someday/Maybe listát is, ahova áthúzhatjuk a nem aktív projekteket.
    • Amikor egy projekt inaktívvá válik, akkor érdemes alatta törölni a meglévő következő lépéseket, hogy azok ne jelenjenek meg a munkavégzésre használt listáinkon.
• Doing csoport
  • Next Actions nézetben smart listákat használunk, de az egyszerűbb listák, mint például a bevásárlólista szintén ide sorolható.
  • A smart listák a kontextus címkékre szűrnek rá, amiket a Planning csoportban adunk meg a következő lépésekhez, amikor tervezzük a projekteket.
  • A címkék drag-and-droppal is beállíthatók: amikor ráhúzunk egy emlékeztetőt a smart listára, akkor a Reminders ráteszi a megfelelő címkét.
• Külső tartalom linkelése
  • A handoffot támogató alkalmazásokban hozzá tudjuk linkelni az alkalmazás éppen látható tartalmát egy új emlékeztetőhöz az alábbi módon.
    • Sirivel használhatjuk a “Remind me about this” kifejezést.
    • Bármilyen szöveget kijelölve a Reminders share extensionnel.
  • URL scheme alapon
    • A jegyzet mezőbe beillesztve az URL-ek kattinthatóvá válnak.
    • Minden emlékeztetőhöz tartozik egy URL mező, amibe az URL-t beillesztve megjelenik az emlékezető alatt egy kattintható előnézet.
• Inbox lista
  • Alapértelmezett lista, amibe fel tudjuk írni a nem letisztázott dolgokat.
  • Külső tartalom handoff alapú linkelésével gyorsan tudunk helyben capturerölni emlékeztetőket, amiket később processzálni tudunk.
  • Ideiglenes lista arra, hogy a következő lépéseket megtervezzük és rendszerezzük.
    • Akár teljes projektek megtervezhetők az Inbox listában, amit utána a megfelelő Planning listába kell húznunk.

A flottul működő munkamenet azt jelenti, hogy rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amiket tudunk is használni.

Kapcsolódó

• Az automatizáció lényege
• Az eszköz és munkafolyamat kapcsolata
• A Capture Wallet a preferált capture eszközöm

• Amikor egy funkció elkészül, akkor az ahhoz tartozó code review szolgálhat alapul egy dokumentáció elkésztéséhez.
• A PR-ben végig kell néznünk a saját kódunkat és az érdekes/fontos részekhez megjegyzéseket kell írni.
  • Előfordulhat, hogy fogunk találni olyan dolgokat, amiket meg kell változtatnunk. Rajtunk áll, hogy ezeket javítjuk-e.
• Ezután a kommentek össze kell gyűjteni és Craftban egy új dokumentumba beillesztve vázlatként felhasználni a dokumentációhoz.
  • Hasonlóan, ahogy A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre, a lokális jegyzetelés is adhat természetesen kialakuló vázlatot (lásd a A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat).

• Hasonlóan a fizikai Zettelkasten fa szerkezetéhez, az outline alapú Zettelkasten esetén is be kell szúrni egy jegyzetet egy fa alapú struktúrába.
• Az így kapott jegyzetsorozatok digitális Zettelkasten esetében is használhatók, mivel meg kell állnunk és el kell azon gondolkoznunk hogy hova fogjuk beilleszteni az új jegyzetet az outline-ban.

• Amikor eszünkbe jut egy új ötlet, akkor az arról készült Örökzöld jegyzettípusoket helyben is elkezdhetjük írni.
  • A Craft atomikus jellege miatt a blokkok bármelyik jegyzet között átmozgathatók vagy új jegyzetté csoportosíthatók.
• Amikor egy új jegyzet pontjait kifejtettük, akkor annyi dolgunk van hogy kijelölt blokkokat csoportosítjuk helyben egy új oldalra. Az így kapott jegyzet átmozgatható és linkelhető a Outline jegyzetek között.
  • Ennek előnye az hogy nem kell foglalkoznunk a struktúrával, elég ha csak írunk, így a Zettelkasten természetes kialakulási jellege lokálisan is tud működni.
    • A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat

A digitális Zettelkasten mobil rendszer, így ha a telefonunkról is elérjük, lényegében bárhonnan tudjuk szerkeszteni.

A szerkesztés lépései elég kicsik ahhoz, hogy telefonról is tudjuk csinálni.

Mivel a Zettelkasten jegyzetek általában rövidek, igy bárhol le tudunk írni pár gondolatot.

A blokkok a jegyzetek atomjai, így telefonon akár egy darab blokkon is lehet külön dolgozni vagy Az új Zettelkasten jegyzetek Crafttal helyben is kibonthatók.

Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

• A Zettelkasten index veszélye az, hogy kategóriáként kezdjük el használni, pedig a jegyzetek jó rendszerezési módja az, ha topikok szerint rendezzük a jegyzeteket.
• Mivel az index belépési pont a Zettelkastenbe, így fontos lehet egy analóg Zettelkasten esetében. Viszont a A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel, így az outlineban már láthatjuk a kialakuló patterneket.
• Ebben a formában az index és a tartalomjegyzék jegyzet ugyanazt a funkciót látja el, de utóbbi konkrétabb témakör szerint hivatkozik a többi jegyzetre, így elég, ha csak azt használjuk (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése).

• Amikor egy jegyzet bekerül a #Zettelkasten outline-ba, akkor a kiválasztott helye fogja meghatároz a sorrendet a #Zettelkasten jegyzetsorozatokban 2.6.9. Ilyen esetben a jegyzet kapcsolódik az előtte és mögötte lévő többi jegyzethez, így láthatóvá válik egy ötlet kialakulásának története az outline-t követve.
  • A #Zettelkasten jegyzetsorozatok threadként követhetők 2.6.14
• A #Zettelkasten outline mivolta miatt nem biztos, hogy szükség van arra, hogy jegyezet linkeljük bármilyen irányba is.

Nem kell minden jegyzetnek a saját szavainkat tartalmaznia. Felhasználhatunk idézetek is a Zettelkastenben.

Vannak olyan jegyzetek amik így nyersebb állapotban lesznek, mint egy jól kidolgozott és megírt Örökzöld jegyzettípusok, de még adhatnak ismeret alapanyagot.

• Vannak olyan rutinok, amik hanyagul csinálva is hasznosak számunkra, így jobban járunk mintha nem csinálnánk azokat.
• Nem tudunk mindig minden rutint tökéletesen elvégezni, mert emberek vagyunk és befolyásol minket a kedvünk és hangulatunk.
  • Amennyiben fáradtan is végigcsinálunk egy rutint, nem szabad rosszul éreznünk magunkat a hanyagság miatt, mert még így is előrébb vagyunk mint az emberek nagyrésze.
  • Kourosh Dini szerint ha ki akarunk alakítani egy rutint a zongorására, akkor még az is hasznosabb, ha csak hozzányúlunk a billentyűkhöz, mintha nem csinálnánk semmit.
• Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
  • Egy felületes Weekly Review is jobb, mint a semmi, mert bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.
• Szét kell választanunk az egészség és az orvosok büdzsékategóriákat a kiadásainkban.
  • A rosszabb naplózás is jobb, mint a semmi, mivel a célunk nem egy tökéletes adattömeg létrehozása, hanem az hogy odafigyeljünk magunkra. Bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.

A tartalomjegyzék jegyzet egyszerű felsorolás, ami átlinkel azokra a jegyzetekre, amik egy témához kapcsolódnak, így kezdetleges outline-ként használható egy írás fejlesztése során.

A tartalomjegyzék és output jegyzetek között az a különbség, hogy a tartalomjegyzék jegyzetet a Zettelkasten írása közben fejlesztjük, az output jegyzet pedig kialakul és mi válogatják össze a tartalmát utólag.

Hasonló mi voltuk miatt, egy tartalomjegyzék jegyzet könnyen átkonvertálható output jegyzetté.

A tartalomjegyzék jegyzetek jól használhatók irányított Zettelkasten jegyzetírásra, azaz kitűzzük a célt, hogy a tartalomjegyzék ben leírt témában kutatunk, és ehhez folyamatosan gyűjtünk tartalmat.

Amikor összegyűlt megfelelő mennyiségű anyag a tartalomjegyzék jegyzetben, rendszerezni kell a felsorolást, hogy legyen íve a sztorinak (Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel), majd elkezdhetjük az írás vázlatát készíteni.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

• Niklas Luhmann jegyzetszámozása nagyon hasonlít arra, ahogy egy outliner automatikusan beállítja a sorszámokat a sorokhoz.
• A Zettelkastenben az egymással kapcsolatban álló jegyzeteket faszerkezetbe rendezzük, így elmondható, hogy a Zettelkasten jegyzetek lényegében egy hatalmas outline részei. ^F413D91C-9E1E-47E8-8A36-DFD1D471AFB5
• Az outline-nak azon az ágai lesznek érdekesek, amik sok levelet (jegyzetet) tartalmaznak.
  • A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása
  • A kialakult ágakat érdemes címkézni.
    • A Zettelkasten címkék használata

• Niklas Luhmann nem csinált összesítő jegyzetet arról, amit olvasott – azaz a literature jegyzet koncepciója csak egy utólag kitalált dolog.
• Niklas Luhmann azt írta le, ami eszébe jutott az olvasott szövegről. Mindig azt kereste olvasás közben, hogy hogyan illik az olvasott tartalom a meglévő jegyzetei közé.
• Elmondható, hogy Niklas Luhmann a GTD capture folyamatot használta a jegyzetei elkészítésére azzal, hogy olvasás közben felírta az eszébe jutó gondolatait, amiket aztán a nap végén szisztematikusan megírt/feldolgozott és a Zettelkastenbe rendezett.

• Egy feladat elvégzésére fel kell készülnünk mentálisan, ami történhet tudatosan vagy tudattalanul. A felkészülés mértéke feladatonként változik.
  • Ha egy külső rendszerben vezetett cselekvés jelentése nem egyértelmű, akkor az agynak további mintákat kell kibogoznia és összepárosítania, amivel felesleges agyi kapacitást használunk fel egy már átgondolt dolog újragondolására.
    • A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk
• A felkészülés energiaköltségét csökkenteni tudjuk a GTD két perces szabály alkalmazásával, mivel egy frissen feldolgozott rövid feladatnál sok esetben benne vagyunk a szükséges mentális kontextusban, nem kell azt újra nulláról felépíteni.
  • Rövid feladatokat kell elvégeznünk a két perces szabály szerint, hogy azok ne csökkentsék az agyi kapacitásunkat, amit így fel tudunk használni a rendszerünkben levő fontosabb, több mentális felkészülést igénylő feladatokra.
• Contexts should be the first option to review, when we don’t have anything to do

• A következő lépések feladata az, hogy konkrét cselekvést fogalmazzanak meg. Amennyiben egy cselekvés helyett csak egy főnevek hagyunk magunknak, nem fogjuk tudni elképzelni milyen lehet a következő lépés végrehajtása a valóságban.
  • Példa: nem elég ha a Zettelkastennel kapcsolatos következő lépésekben csak a jegyzet címét írom le, az is fontos, hogy melléírjam mi dolgom van vele.
• A cselekvés leírása elősegíti azt, hogy ne kelljen újra elgondolkozni azon, hogy hogyan néz ki a következő lépés végrehajtása. ^1CAC5365-7235-418F-8371-2CE412CC8A1F
• A jól megfogalmazott, konkrét cselekvést leíró következő lépés csökkenti a halogatás esélyét.
  • Nem minden esetben van szükség a cselekvés leírására. Vannak olyan listák, amik egyértelművé teszik a következő lépéshez kapcsolódó cselekvést.
    • Kétféle következő lépés létezik#^DBC6B58F-D35C-43F0-94F6-5BED1150207B

A Zettelkasten jegyzet és ötletnevelő munkamenete egy projekt lokális scope-jában is használható kisebb méretben.

Ebben a kontextusban a Natural Planning Model írja le azt, hogy hogyan fejlődnek ki természetesen az ötletek.

A Zettelkastennel ellentétben a Natural Planning Model model outputjai nem irományok, hanem a Következő lépések, amik közelebb visznek az elején megfogalmazott célhoz.

Ebből kiiindulva elmondható, hogy a Natural Planning Model leírja, hogy hogyan működik a Zettelkasten.

• A GTD leginkább a zavar utáni állapot felmérésével és irányítás alá vonásával foglalkozik.
• Ha zavar keletkezik az életünkben, akkor könnyebb dolgunk van, ha korán foglalkozunk vele. Így elkerülhető, hogy a zavarból később nagyobb probléma legyen.

• A tudás szét van osztva az elme és az azt támogató külső eszközök között.
  • Ahhoz hogy az elménk el tudja engedni az emlékezés fárasztó feladatát, külső eszközökre kell támaszkodnia.
    • Externalizálásra alapuló módszertanok 2
  • A külső eszközök az agyban lévő felismerési képességet kihasználva emlékeztetni tudnak minket dolgokra, amikkel újra előhívhatunk egy kontextust/helyzetet/információkat.
    • A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni 2.7.5.2
• Az elme támogatása külső eszközökkel amolyan megosztott rendszert eredményez, amiben az elme és a külső eszközök összedolgozva adnak tudást. Így minden eszköz arra használható, amiben a legjobb.
  • A külső eszközök a információ tárolására.
  • Az elme a dolgok közötti kapcsolatok felismerésére és új dolgok előállítására az előhívott információ alapján.

A Zettelkastenben privát jegyzeteket tárolunk, amiket hiába publikálunk, másoknak számára értelmetlennek tűnhetnek.

A jegyzeteink írások nyers alkatrészei, nem közvetlen publikálásra vannak kihegyezve.

Mielőtt publikáljuk a jegyzeteket, fontos, hogy azok kaotikus elrendezését sorbarendezzük és egy sztori vázra illesszük. ^9C6A3CFC-81AD-4B52-8452-79265E4A95AC

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A sztori íve adja az iromány csontvázát.

A sztori kialakítása amolyan csontváz megtervezése, amit egy outlinerrel tudunk kialakítani.

Fontos arra odafigyelni, hogy a jól kialakított sztorival tudjuk vezetni az olvasót úgy, hogy megértse miről írunk.

A kidolgozott sztori ív csontvázra aggatjuk rá a gondolatainkat.

A gondolataink jöhetnek a fejünkből, vagy egy aktív jegyzetelési módszert használva, meglévő jegyzeteink is szolgálhatnak alapot erre.

A Zettelkasten jegyzetsorozatokból kialakult a gondolatsorok is Zettelkasten használata irományok vázlataként. ^9682D4AA-2333-45CE-A488-820A9FF48D2C

  Ebben az esetben is ugyanolyan fontos, hogy a sztori ívét jól megtervezzük a kigyűjtött jegyzeteket szem előtt tartva.

  A <a href="/2.6.9/" class="wikilink" data-action="click->card-stack#open">Zettelkasten jegyzetsorozatok</a>ból felhasznált gondolatok szinte mindig lyukakat hagynak a sztoriban. Ezeket a lyukakat ki kell töltenünk további írással, ami igazodik a formálódó irományhoz. ^CA55A82E-F67C-43D6-A787-EC02CF330CD4

A koherensen felépített gondolatok utolsó rétege a szerkesztés, finomítás, egyszerűsítés, amit végül egy helyesírás-ellenőrzéssel zárunk le.

• Index
  • Zettelkasten
  • Írás

• A kettő közötti különbség:
  • Az interstitual journal egy Mindfulness módszer arra, hogy kövessük mit csinálunk a nap folyamán.
    • The capture log is an automatic journal 2.14.12
  • A dairy (napló) pedig egy jó módszer arra, hogy kiírjuk magunkból mit érzünk, mire vagyunk büszkék.
    • Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között

• Három helyen kell menedzselnünk azokat a dolgokat, amikkel adott napon kell foglalkoznunk.
  • Naptár, amiben látjuk, hogy mikor hol kell lennünk, adott napon miről kell tudnunk.
  • Határidős feladatok, amiket az adott nap végére el kell végeznünk.
  • Asztal, ahol az adott napon létrehozott dokumentumok ideiglenesen tárolódnak.
• Ezeknek a helyeknek a nap végére tisztának kell lennie.
  • A naptár és határidős feladatok listáin levő dolgokat el kell végezni vagy újraidőzíteni.
  • Az asztalon lévő fájlokat át kell mozgatni a digitális inboxba.

• Ha nem csináltunk egy ideje Weekly Review-t, akkor érdemes egy rövidebb, nem annyira elmélyült áttekintéssel folytatni ezt a rutint, hogy ne legyen olyan megterhelő.
• Egy felületes Weekly Review is jobb, mint a semmi, mert bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.
• A rövidebb Weekly Review tartalmazza legalább az alábbi lépéseket.
  • Inboxok teljes feldolgozása.
  • Naptár átnézése az elmúlt és elkövetkező pár hétre.
  • Következő lépések listák átnézése.
  • Projektek lista átnézése és azokhoz következő lépések definiálása.

Nem lehet eldönteni, hogy a lassú olvasás vagy a gyors szkennelés jobb tartalom fogyasztására?

A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben#^9A4140CA-C24F-49F1-986E-6C947B3F6F5E, viszont Szisztematikusan kell szkennelve tartalmat fogyasztani#^8308C1D5-6A86-4A0B-8FA9-326CD356AFF7

Előfordulhat, hogy a két módszer közös használata lehet hatékony.

Átszkenneljük a cikket és kiemeljük benne a fontos részeket.

Lassan és odafigyelve olvassuk el a kiemelt részeket, hogy azokat jól megértsük.

  [Olvasás és jegyzetelés workflow](craftdocs://open?blockId=5A7E2217-49C3-4E11-8327-EC055E2978B2&spaceId=386068e4-1c47-b496-bafa-f60902f39d29)

  [Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat](#)

Szisztematikusan kell szkennelve tartalmat fogyasztani, mert rengeteg információ van de kevés időnk, emiatt nem tudunk akkora figyelmet fordítani egy-egy cikkre. ^8308C1D5-6A86-4A0B-8FA9-326CD356AFF7

A tartalom szkennelése vagy lassú olvasása a hatékonyabb?

Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat

Gyorsan kell átszkennelve a cikket kell megtalálni azt ami érdekesnek tűnik és kiemelni.

Ami nem érdekes azt teljesen átugorni.

A GTD capture lépése egy nehéz és sokrétű szokás, amire tudatosan kell tervezni. A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk.

• A Someday jelentése egyszer.
  • Ezek olyan projektek, amik már elindultak és egyszer szeretném őket befejezni.
  • Azért tárolom Thingsben mert elkezdett projektekről van szó.
• A Maybe jelentése talán.
  • Ezek az elemek még nevelés alatt állnak a Craftban, nem biztos, hogy lesz belőlük bármi.
  • Ha egy ötlet megérett arra, hogy elkezdjem aktívan, akkor kikerül a helyéről a Project Supportba és készül belőle egy Things projekt.
    • Előfordulhat, hogy innen még visszakerül a Someday részbe.

Developed this workflow into a different one. 2.8.2.4 Things can be used as an idea-manager

• Azért használom a Zettelkasten rendszert, hogy a jegyzetekből később egy végtermék készüljön valamilyen projekt formájában, ami lehet írás, de akár videó, vagy egy szoftver funkció is.
  • A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra
• Érdemes összehangolni a Zettelkasten rendszert, a munkánk végtermékével és megnézni, hogy hogyan tudjuk felhasználni a jegyzeteket annak előállításához.
  • Pull requests for developers are like papers for scientists

• Cselekvést leíró következő lépés, ami kontextus szerint elvégezhető általános feladat.
  • A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk
• Ige szerinti következő lépés, aminél az adott dolog az emlékeztető. ^DBC6B58F-D35C-43F0-94F6-5BED1150207B
  • Ezek a következő lépések általában egy ültében megcsinálhatók.
  • Ilyen típusú következő lépések az elolvasandók, számlák, utalandók, stb.
  • A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket

• Queue: azok a dolgok, amik hasznosak lehetnek, de nem probléma, ha nem nézzük át őket.
  • RSS, Twitter, Reddit, stb.
• Ötlet: azok az eszközök, amikkel a saját olyan gondolatainkat írjuk fel, amikkel még lehet dolgunk.
  • Capture Wallet, Drafts stb.
    • A Capture Wallet a preferált capture eszközöm
• Kommunikáció: amikor valaki vagy valami kommunikálni próbál felénk valamit.
  • Email, üzenetek, értesítések.
    • Az értesítések reaktiv capture eszközök

• Ahelyett hogy két alkalmazásban kezelném a következő lépések és projektek listát, lehetne a Thingsből migrálni a Craftba minden következő lépést és projektet.
• Migráció lépések
  • Someday/Maybe lista migrációja
  • Apple Watchról törölni a Thingset, helyére Voice Memos vagy Drafts
  • Repeating todok kezelése
    • Jelenjenek meg az inboxban ismétlődő tennivalók
      • DEVONthink?
      • Reminders?
      • Calendar?
  • Listák linkelése
  • Zapier Things e-mail cím helyett Nearcutos email cím beállítása
• Előnyök
  • Van benne Spotlight keresés
  • Nagyon jó, hogy minden listám, jegyzetem, napi journal egy helyen van
  • Minden következő lépés, projekt és napló bejegyzés összelinkelhető
  • A Craft rendesen töri a szöveget, nem rejti el a kilógó szavakat mint a Things
  • Natív drag-and-drop iPaden
  • Ugyanúgy tudok linkelni minden oldalra, blokkra mint a Thingsből
  • Beépített naptárkezelés
  • Napi jegyzetelés közösen használható a tennivalókkal, nem kell két appot néznem
  • Mivel a Craft elsősorban jegyzetelésre van kitalálva, így freeform
    • Lehet benne linkelni inline
    • Csoportosíthatom bárhogy a tennivalókat
    • Kiemelhetek tennivalókat
  • A Craft lenne a hub arra hogy minden cuccom kimegy valahova
    • Az a munkám, hogy gondolkodok
  • Nagyszerűen használható iPaden
  • Az inboxban csak dolgok vannak, nem todok
  • Lehet mellékleteket hozzáadni a jegyzetekhez, köztük akár rajzokat, PDF-eket vagy képeket
  • Van kuka iOS-en is
• Hátrányok
  • Nincs Craft widget a dokumentumokra csak a pici widget
    • 🗄 Bugs / Questions / Feature Requests - jó lenne a Crafthoz egy widget, ami mutatja a dokumentum preview-t. Szerintem megvan ehhez a technológia mert képet is lehet exportálni a Craftból.
  • Nincs benne emlékeztető
    • Reminders app használata
  • Nincs benne Apple Watch Siri watch face integráció
    • Reminders app használata
  • Nem lehet bele küldeni jegyzeteket emailen keresztül
    • Mail rules használata
  • Kipipált tennivalókat kézzel kell kitörölni, vagy átmozgatni a napi jegyzetekbe
    • Kiegészíteni a Daily Review listát a következő lépések kitakarításával
  • Nincs benne repeating tennivaló kezelés
    • Ismétlődő dolgok hozzáadása a naptárhoz, átmigrálása a megfelelő listára Craftban.
    • Maintenance lista, amiről hetente kiírom Weekly Review alatt, hogy mit akarok megcsinálni azon a héten.
  • Kizárólag a macOS beépített eszközeit használva kialakíthatunk magunknak egy működő #GTD rendszert, így nem szükséges egy nem GTD-re kitalált szoftver meghackelése.

• Az a munkám, hogy gondolkodok, kitalálok dolgokat és azokat különböző formában megvalósítom.
  • Ennek a munkámnak vannak különböző végéredmenyei.
    • Programozás, amiért fizetnek.
    • Blog írás, ami egy hobbi.
    • Podcast készítés, ami egy hobbi.
• A kitalált dolog elkészítése már nem annyira nehéz, mint az eredeti ötlet kitalálása és nevelése.
  • Hasonló a GTD tisztázás és rendszerezés lépéseihez, amikkel szintén jóval a cselekvés előtt gondolkodunk.
• A gondolkodás támogatható külső folyamatokkal amit lehet automatizálni és rendszerbe foglalni.
  • A döntések támogatására használt eszközöket decision supportnak nevezzük (missing link)
  • Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel 2.5
  • A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása 2.6.2
  • A tudás az elme és az azt támogató külső eszközök eredménye 2.1

• Egy projekt miatti aggodalmat általában a projekt ismeretlen mivolta szüli, amit elkerülhetünk rövid kutatómunkával.
  • Le kell tisztázni, hogy miért csináljuk a projektet és hogyan akarjuk megvalósítani.
  • El kell kezdenünk jegyzeteket gyűjteni a projektről, aminek két oka van.
    • Legyen egy hely ahova fel tudjuk írni az ötleteinket.
      • A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra
    • A jegyzetek írása elindít egy elmélyülési folyamatot a projektben azzal, hogy leírjuk a projekttel kapcsolatos korai megfigyeléseket, kérdéseket, ötleteket.
      • A projekt jegyzetei automatikusan következő lépéseket fognak triggerelni.
  • Az elkészült jegyzeteket ott kell hagyni; elég ha tudjuk hogy picit hozzányúltunk a munkához és hagyjuk hogy az elménk a háttérben dolgozzon rajta.
• Nem hirtelen ugrunk bele egy projektbe, hanem óvatosan belemártjuk a lábunkat.

A Zettelkasten íráshoz használt lépései lebonthatók termékfejlesztésre.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

A termékfejlesztés a saját vagy az ügyfél ötleteinek funkcióvá alakítása, fejlesztésének specifikálása, implementálása, majd dokumentálása.

Megkapjuk a kérést e-mailben vagy leírjuk a saját ötletünket. Ezeket a kéréseket és ötletek kell feldolgoznunk és permanent jegyzeteket készítenünk.

  A funkciót leíró permanent jegyzetek összeköthetők, amik új ötleteket adhatnak.

     <a href="/2.6.9/" class="wikilink" data-action="click->card-stack#open">Zettelkasten jegyzetsorozatok</a>

  Kérés/ötlet feldolgozása funkcióvá?

A fejlesztésre megérett permanent jegyzeteket fejlesztési specifikációvá kell konvertálni egy projekt formájában.

  A fejlesztési specifikáció egyenlő egy iromány vázlatával.

  A fejlesztési specifikáció már egy konkrét elvégzendő projekt, amit trackelni kell a projektjeink között.

  Fejlesztési specifikáció készítése?

A kidolgozott fejlesztési specifikációt implementálnunk kell konkrét kód formájában.

  A végleges kód egyenlő az iromány publikált verziójával.

  Code Review

  Funkció tesztelése?

Az elkészült kódot dokumentálni kell a fejlesztési specifikáció alapján.

  Funkció dokumentálása?

A Zettelkasten a #GTD Someday/Maybe lista kiterjesztéseként is használható, amiben fokozatosan tudjuk fejleszteni az ötleteinket.

A Someday/Maybe lista olyan dolgokat tartalmaz, amiket még “főzünk”. Nem vagyunk elkötelezve egyik pontja iránt sem, de a folyamatosan nevelt ötletek egyszer aktívvá válhatnak.

A Thingsben a Someday, Craftban a Maybe elemeket tárolom

A Digital gardening egy publikus Someday/Maybe lista.

A Zettelkasten folyamata használható termékfejlesztésre

Kevés kutatómunkával elkerülhető a halogatás miatti stresszs

Zettelkasten jegyzetsorozatok

• A cégek olyan szervezetek, amikor profitorientált céllal, kidolgozott rendszerekre alapozva adnak el termékeket.
  • Bizonyos cégek el tudják adni azt is hogy másoknak készítenek rendszereket és eszközöket szoftverek formájában.
    • Az írás és a programozás rendszerek működését írja le

• Minden olyan dolog, amivel foglalkozunk, rendszerbe kell foglalni és dokumentálni.
  • Érdemes azokra a procedúrákra odafigyelni, amiket rendszeresen ismétlünk.
    • Három rendszer állandó karbantartása kell ahhoz hogy működjenek a dolgaim 2.4
    • Processz orientált emailezés 2.3.1
    • The best way to learn about our tools is to keep a workflow changelog 2.8.1.1
  • Ilyen folyamatok lehetnek azok is, amikkel pénzt szeretnénk keresni. Nagyobb skálán ezeket cégeknek hívjuk.
  • A cégek rendszereket használva értékesítenek termékeket 9.2
• Miért kell a dolgokat rendszerbe foglalni és automatizálni? Azért, hogy úgy tudjunk dolgokat elérni, hogy nem töltünk azokkal időt.
  • Az írás és a programozás rendszerek működését írja le 2.6.5.8.1
• A rendszerbe foglalás menete
  1. Definiáljuk a rendszert
     • Végig kell menni minden egyes procedúrán és elmagyarázni, hogy hogyan kell csinálni minden egyes olyan dolgot, amit valakinek több mint egyszer kell elvégeznie.
  2. Finomítjuk a rendszert
     • Amikor finomítottuk a rendszert, akkor készen állunk arra, hogy automatizáljuk.
  3. Automatizáljuk a rendszert
     • Nagyon fontos, hogy ne ugorjunk egyből az automatizálás lépésre.
     • Amikor egy rendszert automatizáltunk, akkor nincs tovább mit csinálnunk a folyamattal.
• Ha szeretnénk delegálni egy rendszert, akkor olyan embert kell alkalmaznunk, aki gyarapítani tudja az általunk kidolgozott folyamatot a közreműködésünk nélkül is.

Az írás egy olyan szokás, amit folyamatosan művelnünk kell. A legjobb, ha napközben folyamatosan írunk, ahelyett, hogy nagyobb blokkokat foglalnánk le magunknak.

A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk.

Jó ha van egy rendszerünk, amivel képesek vagyunk a gondolkodás és az írás különböző lépéseit lebontani.

A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre

A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra

Napközben a különböző gondolatokat leírunk (Fleeting Notes), majd ezekre támaszkodva, egy alulról-felfelé építkező workflowban, mindig arról tudunk írni, amiről szeretnénk.

A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat

A Fleeting jegyzetek kiindulópontként használhatók projektekhez és tartalmi elemekhez, ebből adódik, hogy A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra.

• A Zettelkastenben naplózott napi Fleeting Notes típusú jegyzetek alapot adnak projekthez és tartalmi elemekhez.
  • A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra
  • A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra
• Azért fontos ezeket a Fleeting Notes jegyzeteket jól kezelni, mert a #GTD és Zettelkasten módszertanokon keresztül ezek a jegyzetek Az a munkám, hogy gondolkodok lehetnek.
  • #GTD esetében a Fleeting Notes lehet egy projekt alapja.
    • Kevés kutatómunkával elkerülhető a halogatás miatti stressz
  • Zettelkasten esetében a Fleeting Notes lehet egy tartalmi forma kezdete.
    • A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.
    • A Zettelkasten folyamata használható termékfejlesztésre
  • A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva
  • 2.8.2.4 Things can be used as an idea-manager

• A Craft napi jegyzet részében kényelmesen tudunk jegyzetelni a nap folyamán. Ez a nézet beszélgetések indítására is használható.
  • A Craft egy interstitue journal, a Day One egy diary
  • A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra
• Minden Craft blokk vagy oldal megosztható különböző alkalmazásokba, így a tartalmat gyorsan át lehet mozgatni a megfelelő helyre. Ez flexibilitast ad arra, hogy a Craftot használjam knowledge command centerként, de bármikor át tudjak adni tartalmat más alkalmazásoknak, amik jobban használhatók az adott célfeladatra. Így minden eszköz meg tudja őrizni az előnyeit.
• Átadható tartalom lehet például.
  • Things projektek
  • Twitter Tweetek
  • Ulysses blogposztok
  • Day One bejegyzések

Ahelyett, hogy komolyabb energiát fektetünk egy ötlet kidolgozásába, a Twitterre publikálva rövid tweetstorm formában megvizsgálhatjuk egy témáról, hogy arra van-e erdeklődő.

A tweetstorm egy könnyen elkészíthető formátum, amiről nem várnak el az emberek komoly kidolgozottságot. Twitterren az általunk publikált tartalom ugyanazon szinten van, mint egy arra érkezett reakció, így beszélgetések alakulhatnak ki egy témáról. Az ott érkezett visszajelzést fel tudjuk használni a ténylegesen kidolgozott tartalom elkészítésében.

• Mivel bárhol lehet új ötleteket találni, így akár egy monopóliumot tartalmazó piac is lehet olyan számunkra, amihez hozzá tudunk adni valami speciális dolgot, ami felhasználókat fog hozni számunkra.
  • Megoldott problémák újravizsgálata

• Az innováció abban rejlik, hogy olyan dolgokat kombinálunk, amikre mások még nem gondoltak. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy egy már megoldottnak hitt problémát újra megvizsgáljunk, ehhez szükségünk van térre a gondolkodáshoz. Ez a lépés még mások által felfedezetlen ötleteket triggerelhet.
  • Belépés egy telitett termékpiacra
• Az ötleten felül szükséges, hogy azt termékként tudjuk értékesíteni.
  • A cégek rendszereket használva értékesítenek termékeket

A miért kérdés minden egyes alkalommal megállít és arra ösztönöz, hogy mélyebben elgondolkozzunk az okokon.

• Átemeli az embert egy másik perspektívába, ahonnan máshogy szemléli a dolgokat.
• Irányt ad abban az esetben, amikor elakadtunk.
• Tisztázza a homályosan látott dolgokat, ez választ ad kérdésekre.

Minden koncepció befogadása előtt érdemes megkérdezni, hogy miért, ami automatikus ötleteket szül. Ezek lehetnek jobb megoldások, a meglévő tapasztalattal párosítva.

Kapcsolódó

• A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
• Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel

A digitális minimalizmus egy olyan technológia felhasználási értékrend, amivel visszafelé kiindulva tudunk átalakítani innovációkat zavaró tényezőkből - amik addiktív viselkedést is okoznak - olyan eszközökké, amik támogatják az életünket. Máshogy szólva, az online eltöltött időnket olyan alacsony számú, körültekintően kiválasztott és optimalizált tevékenységre fordítjuk, amik erőteljesen támogatják azokat a dolgokat, amiket értékelünk. Minden mást pedig boldogan kihagyunk. A digitális minimalizmus irányt ad egy eszköz adaptációjában.

Forrás

• 20200601182815
• 20200601182822

Egy dolog megvonása tisztánlátást eredményezhet. Miután megtapasztaljuk, hogy valaminek a hiánya hosszútávon milyen a mindennapokban, a szerzett tapasztalat segíthet eldönteni azt, hogy az adott dologra szükségünk van-e egyáltalán. Ez automatikusan triggereli a minimalista gondolkodást, miszerint csak azokat a dolgokat használjuk, amikre szükségünk van.

Forrás

• 20200621105914