• A Things például egy ilyen szoftver, így a rövid feladatnevek rákényszeríthetnek minket arra, hogy jobban átgondoljuk azokat és a lehető legtisztább megfoglamazást használjunk a kevés hely miatt.
• A rövidebb feladat nevekhez érdemes rövidítéseket vagy emojikat használni.
  • A rövidítések lehetnek saját, belső kódok is. Például ügyfél neve, feladat jellege.
• A Things esetében egy feladat szövege felfogható egy rövid címként is, aminek részletes leírása a feladat kinyitása után látható jegyzetként.

• Jelenleg a @Reach Out listámban használok emojikat azt jelezve hogy az adott kommunikációs forma mi lehet.
  • ✉️ email
  • 📞 hívás
  • 💬 üzenet

Úgy tűnik, hogy a #GTD-ben megfogalmazott projektek esetében is lehet Zettelkastent vezetni egy lényegesen kisebb scope-ban. Ilyenkor a Zettelkasten jegyzeteink outputja maga a projekt céljának elérése-elvégzése.

Felmerülnek a #GTD projekt Zettelkastenekkel kapcsolatban az alábbi kérdések:

• Ilyen esetben van lehetőség arra, hogy egy projektet előre vigyünk a Zettelkasten módszertannal?
  • 2.8.2.4 Things can be used as an idea-manager
• Az itt született jegyzetek hogyan lesznek felhasználhatók esetleg más jegyzetekhez?
• Úgy tűnik, hogy egy ilyen jegyzetsorozat, amit egy kisebb projekt esetében használunk, nagyon hasonlít arra, hogy a projektről privát, vagy publikus naplót vezetünk.

• Every area reminds us to which type of aspects our life we have to maintain.
• Areas contain projects, which can give us a stick in the ground for closing the delta between our current life, and an imagined better one.
• Project contain at least one next action which is a bookmark of what we should pick up as the next physical activity, when is done, it gets the project closer to being a reality.
• 2.8.2.4 Things can be used as an idea-manager
  • 2.8.2.4.4 The project view is the frontend of our file system
  • 2.8.2.4.5 The file system is a backend for our projects

• We have to be disciplined about that, so we can be sure that the best thing that we have to do is the thing we are actually doing.

A YouTube szórakoztató videóit a Watch Laterben gyűjtöm.

Ezek olyan videók, amik gondolkodás nézhetők és leginkább az agyam kikapcsolása miatt nézem ezeket.

A TV is ezekre a videókra van felkészítve.

A fókuszálást igénylő videókat a DEVONthinkben gyűjtöm.

Ezeket a videókat le kell tölteni, hogy bármikor tudjam őket követni, referenciaként használni, linkelni.

A TV előtt AirPlay-vel tudom nézni őket.

Alapesetben az iPaden tudok közben jegyzetelni.

Ha programozás videó, akkor laptopról is tudom ugyanezt csinálni és közben tesztelni a kódot.

• A pénz csupán egy kereskedéshez és források mozgatásához használt eszköz, amivel el tudjuk érni a céljainkat. A pénz mozgatja azokat a forrásokat, amikre szükségünk lehet az életünk állapotának megváltoztatásához.
  • A GTD is egy eszköz a célok eléréshez. A GTD-ben a célokat arra használjuk, hogy ügyesebben tudjunk választani a jelenben a Következő lépésekből.
  • A célok irányt adnak a folyamatoknak
• Az eszköz használatához rendszerekre van szükség, pénz esetében ez a gazdaság működésének megismerése.
  • Amennyiben egy eszközt rendszer nélkül belekényszerítünk a munkamenetünkbe, azzal akadályokat helyezzük magunk elé, ezért nem érti sok ember a pénz működését.
  • Az eszköz és munkafolyamat kapcsolata
• Ahogy sok más eszközt is, úgy a pénzt is lehet rosszul és jól használni. A pénz csak csereeszköz, így annak tárgyi mivolta a nem hordoz magával problémát. A különböző gazdasági és befektetési rendszerek ismeretének hiánya már probléma. Ebből addódóan mindegy mennyi pénzt keresünk, a több pénz csupán nagyobb lehetőségeket jelent.

• Szükség van egy olyan helyre, ami lehet digitális vagy analóg (legjobb esetben mindkettő), ahol tudunk kötetlen formában jegyzetelni, outline-olni, naplózni dolgokat a nap folyamán. ^7168B8EE-1DCE-4F63-A1C9-6789E960F20A
• Az összes jegyzetelési módszer, mint a naplózás, outline-olás, szimpla jegyzetelés arra való, hogy a gondolatainkat tisztázzuk.
  • A felsorolt jegyzetelési módszereket használva a nyers gondolatok kikerüljenek a fejünkből egy külső rendszerbe, ahonnan tovább tudjuk őket fejleszteni helyben, vagy át tudjuk mozgatni egy megfelelőbb eszközbe (például a napló bejegyzéseket a Day One-ba, vagy permanent jegyzetek (Leíró jegyzet) a Outline-ba).

• A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra#^7168B8EE-1DCE-4F63-A1C9-6789E960F20A Ez a hely akkor van a legjobban kihasználva, ha van egy eszközünk arra, ami “text capture”-ként tud funkcionálni.
• Az iPad és az alábbi szoftverek hasznosak lehetnek erre az eszközre.
  • Drafts, mint általános scratchpad, szöveg manipuláló eszköz.
  • Craft, mint outliner, jegyzetelő és naplózó alkalmazás.
    • A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra
  • Linea, mint rajzoló alkalmazás vizuális igényekre.
• Az iPad egy fókuszált eszköz, így a jegyzet alkalmazások használata közben nem zavar minket semmi.
  • Érdemes az Apple Focus funkcióját használni ilyenkor.
• Az iPad így egy flexibilis jegyzetfüzetté változik.

• Ha úgy látjuk hogy egy oda-vissza kommunikációt igénylő email beszélgetésben fogunk részt venni, akkor érdemes küldeni egy ajánlást arra, hogy milyen processzt használva érjük el a végcélt.
• A processz beállítása több időt igényelhet, mert ki kell találnunk mit jelent az elkészült állapot, majd ahhoz be kell állítani és el kell magyarázni másoknak a workflow-t.
  • A #GTD-hez hasonló gondolkodás, mivel ott is szükség van arra, hogy elgondolkodjunk egy lehetséges végeredményben.
  • Hosszabb távon kifizetődik ez a gondolkodás, mert nem emailben fogunk oda-vissza kommunikálni, hanem lesz egy megfelelőbb felület az adott projekt elvégzéséhez.
• Amikor egy processz rendszeresen ismétlődik, akkor dokumentálni kell azt és megbeszélni, hogy ezentúl úgy végezzük el.

1. OmniFocusban létre kell hozni egy perspektívát Process néven, ezt fogjuk használni az új tennivalók feldolgozásához.

   

2. Minden más inboxunkból össze kell gereblyézni az OmniFocus Inboxba a feldolgozatlan elemeket. Ebben nagy segítség lehet a Hook alkalmazás, amivel linkelni tudunk szinte minden dologra macOS-en.
3. A Process perspektívát megnyitva látni fogjuk az inboxba összegyűjtött, még nem előrendszerezett tennivalókat. Ezeket hozzá kell rendelnünk vagy meglévő, vagy új projektekhez. Az új projektek nevét nem fontos helyben kitalálni, elég ha megadjuk azt ami elsőként eszünkbe jut, mivel ennek a lépésnek nem a feldolgozás, hanem a gyors előrendszerezés a célja.
4. Az előrendszerezés eredményeként látni fogjuk a feldolgozatlan tennivalókat projekt szerint csoportosítva. Ha ebben a sorrendben haladunk, akkor egyszerre csak egy projekttel fogunk foglalkozni, ahelyett, hogy tennivalónként kellene össze-vissza haladnunk.

• Reduce context switches in the OmniFocus Inbox using a Process perspective – Decoding
• Answering follow-up questions about the Process perspective – Decoding

• Ahogy #GTD-ben is az “egyetlen út a keresztül”, úgy a meditációban is eszerint a koncepció szerint figyelünk a felbukkanó érzésekre, gondolatokra, majd elengedjük őket.
  • Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt 4.4
• A GTD módszer lényege röviden az, hogy a dolgokat úgy tudjuk elengedni, hogyha előbb figyelünk azokra és megértjük a jelentésüket – ez alatt érti David Allen 2024-01-02_21-46-david-allen azt, hogy az “egyetlen út a keresztül”. Amíg valamire nem fordítunk figyelmet, addig nem tudjuk elengedni 1.3.3.
• A meditációban hasonló logika lehet az, hogy megfigyeljük a felbukkanó érzéseket, gondolatokat, ezáltal annak látjuk azokat, amik valójában. Az agyunk meg tudja érteni ezeket és helyre tudja tenni a jelentésüket. A #GTD-vel ellentétben, a meditáció közben nem dolgozzuk fel a dolgok jelentését. A “noting” technika egyedül az, amivel minimális jelentést adunk a felbukkanó érzelmeknek, gondolatoknak.
• A #GTD feldolgozási lépése sokkal alaposabb. A meditáció közben rapid módon adunk figyelmet a dolgoknak, azaz nem állunk le azokon gondolkozni, csupán észleljük őket (opcionálisan kategorizáljuk a noting technikával), majd visszatereljük a figyelmünket a légzésre.
• Mindenesetre a két módszer célja ugyanaz, bizonyos szinten közös alapra helyezve azokat a lépéseket, amikkel beazonosítjuk a figyelmünket elterelő dolgokat, majd elengedni azokat. A meditációban ezekkel a lépésekkel megtanulunk földhözragadtak lenni a káoszban.

• Az inboxunkban sorban feldolgozott dolgok folyamatos projektváltással fárasztják le az agyunkat.
• Ahhoz a figyelmünket kímélni tudjuk, érdemes előcsoportosítani projekt szerint az inboxban lévő elemeket, így redukáljuk a kontextus váltások számát a processzálás során. Ezzel a módszerrel projektenként tudunk haladni a tennivalók feldolgozásával, nem pedig össze-vissza.
  • Projekt-szerint csoportosított inbox feldolgozása OmniFocusban

• Mint ahogy a beszélgetések rendszerezése is thread szálakban nyer értelmet, úgy a gondolatok követése, fejlesztése is egy magunkkal történő beszélgetés követése.
• A Zettelkasten jegyzetsorozatok időrendi sorrendben vannak létrehozva, amiket ezután sorba rendezve outline szerű rendszerbe rendezünk.
  • A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel
• A kártyák egymáshoz viszonyított kapcsolata így kap egy hierarchiát, de alapvetően időrendi sorrendben, egy-egy threadben fejlődik tovább a szál elején elkezdett gondolat.

Niklas Luhmann azt kérdezte egyszer, hogy miért kellene az anyagait egyszerűvé tennie? Akit érdekel a kutatása, az igenis tegye meg azt, hogy belemélyül a témába, nem az ő feladata egy nehéz témakört egyszerűvé tenni.

Vannak olyan dolgok, amik komplekek, nehezen modellezhetők és nem magyarázhatók el egyszerűen.

Niklas Luhmann nyugodt volt a kaotikus világgal kapcsolatban (Aszinkronitás). Úgy gondolta, hogy a világ bonyolult, így nem lehet az egyszerű emberek szintjére lebutítania az elméleteit.

• A Digital Garden nem feltétlenül jelent publikus Zettelkastent, egyszerűen csak egy blog, ahol a posztokat, cikkeket publikusak írjuk. Ettől még egy ilyen seedling, ahogy Maggie Appleton hívja, alapulhat vagy össze lehet fűzve egy vagy több Zettelkasten jegyzetből.
  • Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel#^9682D4AA-2333-45CE-A488-820A9FF48D2C
• A seedling fokozatosan fejlődik, hasonlóan a Zettelkastenhez is, viszont ez publikusan történik. A seedling lényegében egy publikus draft, amit időnként frissítünk a digitális kertünkben.
• Ha szisztematikusan akarjuk a seedlinget fejleszteni, akkor érdemes annak írásával rendszeresen foglalkozni (Az írás egy állandó folyamat), amit egy GTD rendszerben is követhetünk; konkrétan egy ismétlődő emlékeztetője van szükségünk a seedling írásáról.

• Az oda-vissza emailezés helyett, érdemes felsorolni kérdéseket egy megosztott dokumentumban.
• Az ügyfélnek azt kell leírni emailben, hogy nézze át a kérdéseket és válaszoljon rájuk hozzászólásként.
  • Ha további beszélgetést igényel valamely topik, akkor mi is válaszoljunk rá ugyanabban a threadben.
• Az így kapott válaszokat helyben vissza tudjuk vezetni a dokumentumba, amiből egy idő után kialakul egy terv az elvégzendő feladatokkal.
  • Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel

Mindenki fogyasztja az információt de senki sem emészti meg.

Ahhoz, hogy kevesebb emésztetlen információ maradjon utánunk, kell egy módszer arra, hogy az információt összegyűjtsük, megrágjuk, eltároljuk, majd felhasználjuk.

A GTD lépéseit rávezetve a Zettelkasten workflowra, el tudjuk érni azt, hogy az elfogyasztott információval elérjünk célokat.

Az információ önmagában használhatatlan

A GTD lépései a Zettelkasten workflowban.

Capture

  Fleeting jegyzetek készítése Draftsba vagy a Craft journalba.

Processing

  Az összegyűjtött fleeting jegyzetek feldolgozása permament jegyzeteké.

Organize

  Permanent jegyzetek linkelése és az [outline](craftdocs://open?blockId=8597FDB2-E638-4D68-B48D-50A3F1995515&spaceId=386068e4-1c47-b496-bafa-f60902f39d29)-ban megfelelő helyre másolása.

Review

  A meglévő jegyzetek böngészése egy íráshoz és a témábavágó blokkok kimásolása.

Doing

  Az irás folyamata a Ulyssesben.

• Egy eszköz csak akkor működik jól, hogyha van mögötte egy jól definiált munkafolyamat vagy rendszer, ami irányt ad abban, hogy hogyan kell használni az adott eszközt.
  • A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat
  • Processz orientált emailezés
• Amennyiben egy eszközt rendszer nélkül belekényszerítünk a munkamenetünkbe, azzal az alábbi akadályokat helyezzük magunk elé:
  • nehéznek tűnhet az eszköz használata, mert nincs mögötte konkrét probléma, vagy letisztázott munkafolyamat.
  • nagy változást igényelhet a munkamenetünkben az eszköz adaptációja, mivel a probléma amire az eszközt készítették, nem biztos hogy nálunk létezik vagy annak komplikáltsága igényli az eszköz meglétét, lásd Digitális minimalizmus.
  • ezek az eszközök általában csak felesleges pénzkidobást jelentenek, mert nem tudjuk őket értékelni jól tisztázott munkafolyamat nélkül
• Felesleges eszközök használatát okozhatja a túltervezés jelensége is.

Kapcsolódó

• A katasztrofizálás és a hirtelen vásárlások kapcsolata
• A túltervezés hatása a változás elfogadására

• Minden digitális végtermék nyers formátumát a fájl rendszerben kell tárolni, nem pedig adatbázisban.
  • Adatbázisban csak support anyagok lehetnek, mint jegyzetek, artifactek, e-mailek.
    • A fotók kivételt képeznek az adatbázisban tárolás tilalma alól, mivel a Photos alkalmazásban kényelmesebben kezelhetők a képek.
    • A fotók particionálva vannak adatbázisok szerint, mint például építkezés vagy esküvő. A saját képeim mindig egy adatbázisban vannak.
• Minden digitális végtermék formátuma nyílt szabvány kell hogy legyen, hogy bárki bármikor meg tudja nyitni.
  • Írás esetében PDF, plain text, Markdown, HTML.
    • A HTML egy speciális interakciót tartalmazó formátum, ami másokkal is megosztható.
  • Videó esetében MP4, MOV.
  • Hang esetében MP3, AAC.
  • Kép esetében JPEG, PNG, TIFF.

• Különbség van a papír és a digitális eszközök felhasználása között.
  • A papír arra használható legjobban, hogy egy még ködös gondolatot rendbe tegyünk és kibogozzunk. A papír tactile érzése és szabad formátuma miatt természetesebb eszköz egy ilyen feladatra.
  • A digitális eszközök könnyen kereshetővé teszik információt, így jó eszközök arra, hogy a papíron kibogozott gondolkodásunk végeredményét tárolják.
  • A papírral ellentétben a digitális eszközök nem adják vissza azt a tactile érzést, amit a papír, nincs meg bennük a szabad felhasználási lehetőség. Emiatt a digitális eszközök nem a leghatékonyabbak a gondolkozás elősegítésére.
    • A digitális eszközök limitált esetekben tudják segíteni a gondolkodást amennyiben tisztáztuk magunkban, hogy miért szeretnénk elérni az adott célt.

• A klasszikus, könyvben leírt GTD rendszer egyszerűbb eszközökre épül, mint sok digitális listamenedzser.
  • Fontos, hogy az általános GTD rendszert sajátítsuk el, mert minden lépésnek és eszköznek lényege van, David Allen nem tett bele felesleges dolgokat.
    • Arra kell fókuszálnunk, hogy a GTD rendszerünk eredményeket produkáljon, nem pedig a cuccaink tökéletes rendszerezésére.
  • Ha a GTD könyvben megfogalmazott eszközökkel és módszertannal nem tudjuk fenntartani a rendszerünket, akkor nem jól csináljuk valamelyik lépést.
• A GTD-ben a következő lépések nincsnek összekapcsolva a projektekkel, mint ahogy azt sok digitális listamenedzser teszi. Minden dolog külön listán van. Az összekapcsolás általunk történik, hetente egyszer a Weekly Review közben.
  • A digitális listamenedzserek csak a kontextus listákon levő következő lépéseket rendelik hozzá a projektekhez, a naptáreseményeket, projektterveket nekünk kell előkeresnünk. Ez zavaró tényező, mert a heti áttekintés alatt azt hihetjük, hogy a projekthez csak a kontextus listáinkon lévő következő lépések tartoznak, elfelejtve az egyéb helyeken (például naptárban) tárolt következő lépéseket. Nekünk kell a fennmaradó lépéseket összekapcsolni a projekttel. Sokkal egyszerűbb munkamódszer, ha mindent a szoftver kapcsol össze számunkra automatikusan, de mivel jelenleg erre nem létezik megoldás, így nekünk kell megkeresnünk a logikai kapcsolatot a dolgok között. Csak így tud az elménk megbizonyosodni arról, hogy átlátjuk a teljes képet.
  • A következő lépések összekapcsolása a projektekkel több felesleges lépést tud eredményezni egy új tennivaló hozzáadásakor. Egy egyszerű lista esetében csak a megfelelő listához kell hozzáadni egy új elemet. A projektek összekapcsolása a következő lépésekkel viszont egy plusz információ — általában egy kitöltendő mező — ami lassabbá teszi a felvitelt.
  • Jobban elgondolkozunk azon, hogy a következő lépés hogyan legyen megfogalmazva, hogyha tudjuk, hogy nem fogjuk látni a hozzá kapcsolódó projektet. Így pontosabb lesz a következő lépés, könnyebben elképzeljük a cselekvést, ami azt eredményezi hogy komolyabb gondolkodás nélkül meg tudjuk csinálni (A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent).
• A professzionális listamendzserek túl sok funkcióval rendelkeznek, amik beállítására és karbantartására sok idő megy el. Ezek a funkciók hasznosnak lehetnek, de a GTD módszertan szerint nincs szükségünk másra, csak egy egyszerű listákra. A GTD papíron is működik, ahol ezek a funkciók nem léteznek, mégis hatékonyak tudunk maradni minden pillanatban.
  • Mielőtt egy komolyabb eszközzel oldanánk meg egy problémát, meg kell vizsgálnunk, hogy egyszerűbb eszközzel is el tudjuk-e érni ugyanazt az eredményt.
    • Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
  • A sok funkció miatt több időt töltünk az eszköz felesleges finomításával, mint a tényleges munkával.
  • Egy projekt komolyságát nem az határozza meg hogy az eszköz mennyire professzionális.

Output

• Refactoring my GTD system: list managers are complicating our systems A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert - Decoding Zettelkasten

Refactoring my GTD system – part 1: list managers are overcomplicating our systems – Decoding

• Weekly Review közben használhatjuk a Reminders flagged funkcióját arra, hogy az adott projekt és az összes hozzá kapcsolódó feladatot megjelölve átnézzük azokat, majd a flageket kitörölve a következő projektre ugorjunk.
• A flagelést használva egyszerre látható egy helyen a projekt és az összes következő lépés, de egyben elkerülhető a következő lépések rendszerezését lassító projekt és következő lépés összekötése.
  • A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert
• Érdemes három ablakot nyitni Weekly Review alkalmával.
  • Bal oldalon a teljes Reminders minden listával.
  • Középen a Flagged lista.
  • Jobbra a projekt lista.

• A macOS beépített eszközei kiszolgálják egy teljes GTD rendszer igényeit, lehetőséget adva teljeskörű automatizálásra külső szoftver nélkül.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat 2.3
• Ezek az eszközök nem kimondottam GTD-re vannak kihegyezve, így törekednünk kell arra, hogy egyszerű rendszert alakítsunk ki magunknak.
• Arra kell fókuszálnunk, hogy a GTD rendszerünk eredményeket produkáljon, nem pedig a cuccaink tökéletes rendszerezésére.
• A macOS eszközök lehetőségeit nagyon kevés ember használja ki teljesen. Ennek valószínűleg az az oka, hogy sokan nem képesek rendszerekben gondolkodni, az eszköztől várják a rendszert. A macOS nem ad rendszert, csupán általános eszköz, amit nekünk kell hozzá igazítanunk a GTD szemlétethez.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat

• Kétféle lista hozható létre a Remindersben: egyszerű lista, amit tervezésre tudunk használni és smart lista, amit munkavégzésre.
  • Az egyszerű és smart listáinkat két csoportba érdemes rendezni.
    1. Planning csoport, amit tervezésre használunk.
    2. Doing csoport, amit munkavégzésre használunk.
  • Az egyszerű listába rendszerezéssel szemben a Planning és Doing csoportokat használva projektekhez rendeljük a következő lépéseket.
    • A naptárban lévő következő lépések függetlenül tárolódnak, így azokat külön meg kell keresnünk.
    • A projekt és következő lépések összekötése összemossa két különböző típusú emlékeztető helyét. Éles határt szabunk a rendszerben ha típus szerinti listákon tároljuk az emlékeztetőket.
    • A projekt és következő lépések egymáshoz rendelése nehézkes a Remindersben, több időt visz el az adminisztrációja, mint amennyit nyerünk vele.
      • A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert
      • Flageléssel összeköthetők ideiglenesen a Reminders emlékeztetők a Weekly Review alatt
  • A Planning és Doing csoportok listái nem típusuk szerint (projekt vagy következő lépés) tárolják az emlékeztetőket, hanem a rendszer adminisztrációja szerinti lépésekre bontják szét azokat, lásd tervezés és munkavégzés.
    • Két irányból láthatjuk egy emlékeztető szerepét a projektek és kontextusok alapján.
    • A Doing és Planning csoportok a projektek és kontextusok szerinti rendezést emulálják.
• Planning csoport
  • A Planning csoportban egyszerű listákat használunk.
  • A Planning nézet listáit érdemes felelősségi kör szerint rendszerezni.
  • Minden projektünk egy emlékeztetőként van feltüntetve a különböző listákon.
  • A következő lépések alfeladatként vannak hozzárendelve a megfelelő projekt emlékeztetőhöz.
    • Amennyiben egy következő lépés nem tartalmaz kontextust, azt tervként vagy a jövőben használt emlékeztetőként lehet kezelni.
    • A jövőben használt emlékeztetőket gyűjti össze a Scheduled lista, ami a Tickler File-nak felel meg.
  • Mivel a Remindersben nincs különbség projekt és következő lépés emlékeztetők között, így a projekteket a #Project címkével jelöljük meg, a következő lépések kontextus alapú címkét kapnak.
  • A Planning csoport tartalmazza a Someday/Maybe listát is, ahova áthúzhatjuk a nem aktív projekteket.
    • Amikor egy projekt inaktívvá válik, akkor érdemes alatta törölni a meglévő következő lépéseket, hogy azok ne jelenjenek meg a munkavégzésre használt listáinkon.
• Doing csoport
  • Next Actions nézetben smart listákat használunk, de az egyszerűbb listák, mint például a bevásárlólista szintén ide sorolható.
  • A smart listák a kontextus címkékre szűrnek rá, amiket a Planning csoportban adunk meg a következő lépésekhez, amikor tervezzük a projekteket.
  • A címkék drag-and-droppal is beállíthatók: amikor ráhúzunk egy emlékeztetőt a smart listára, akkor a Reminders ráteszi a megfelelő címkét.
• Külső tartalom linkelése
  • A handoffot támogató alkalmazásokban hozzá tudjuk linkelni az alkalmazás éppen látható tartalmát egy új emlékeztetőhöz az alábbi módon.
    • Sirivel használhatjuk a “Remind me about this” kifejezést.
    • Bármilyen szöveget kijelölve a Reminders share extensionnel.
  • URL scheme alapon
    • A jegyzet mezőbe beillesztve az URL-ek kattinthatóvá válnak.
    • Minden emlékeztetőhöz tartozik egy URL mező, amibe az URL-t beillesztve megjelenik az emlékezető alatt egy kattintható előnézet.
• Inbox lista
  • Alapértelmezett lista, amibe fel tudjuk írni a nem letisztázott dolgokat.
  • Külső tartalom handoff alapú linkelésével gyorsan tudunk helyben capturerölni emlékeztetőket, amiket később processzálni tudunk.
  • Ideiglenes lista arra, hogy a következő lépéseket megtervezzük és rendszerezzük.
    • Akár teljes projektek megtervezhetők az Inbox listában, amit utána a megfelelő Planning listába kell húznunk.

A flottul működő munkamenet azt jelenti, hogy rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amiket tudunk is használni.

Kapcsolódó

• Az automatizáció lényege
• Az eszköz és munkafolyamat kapcsolata
• A Capture Wallet a preferált capture eszközöm

• Amikor egy funkció elkészül, akkor az ahhoz tartozó code review szolgálhat alapul egy dokumentáció elkésztéséhez.
• A PR-ben végig kell néznünk a saját kódunkat és az érdekes/fontos részekhez megjegyzéseket kell írni.
  • Előfordulhat, hogy fogunk találni olyan dolgokat, amiket meg kell változtatnunk. Rajtunk áll, hogy ezeket javítjuk-e.
• Ezután a kommentek össze kell gyűjteni és Craftban egy új dokumentumba beillesztve vázlatként felhasználni a dokumentációhoz.
  • Hasonlóan, ahogy A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre, a lokális jegyzetelés is adhat természetesen kialakuló vázlatot (lásd a A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat).

• Hasonlóan a fizikai Zettelkasten fa szerkezetéhez, az outline alapú Zettelkasten esetén is be kell szúrni egy jegyzetet egy fa alapú struktúrába.
• Az így kapott jegyzetsorozatok digitális Zettelkasten esetében is használhatók, mivel meg kell állnunk és el kell azon gondolkoznunk hogy hova fogjuk beilleszteni az új jegyzetet az outline-ban.

• Amikor eszünkbe jut egy új ötlet, akkor az arról készült Örökzöld jegyzettípusoket helyben is elkezdhetjük írni.
  • A Craft atomikus jellege miatt a blokkok bármelyik jegyzet között átmozgathatók vagy új jegyzetté csoportosíthatók.
• Amikor egy új jegyzet pontjait kifejtettük, akkor annyi dolgunk van hogy kijelölt blokkokat csoportosítjuk helyben egy új oldalra. Az így kapott jegyzet átmozgatható és linkelhető a Outline jegyzetek között.
  • Ennek előnye az hogy nem kell foglalkoznunk a struktúrával, elég ha csak írunk, így a Zettelkasten természetes kialakulási jellege lokálisan is tud működni.
    • A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat

A digitális Zettelkasten mobil rendszer, így ha a telefonunkról is elérjük, lényegében bárhonnan tudjuk szerkeszteni.

A szerkesztés lépései elég kicsik ahhoz, hogy telefonról is tudjuk csinálni.

Mivel a Zettelkasten jegyzetek általában rövidek, igy bárhol le tudunk írni pár gondolatot.

A blokkok a jegyzetek atomjai, így telefonon akár egy darab blokkon is lehet külön dolgozni vagy Az új Zettelkasten jegyzetek Crafttal helyben is kibonthatók.

Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

• A Zettelkasten index veszélye az, hogy kategóriáként kezdjük el használni, pedig a jegyzetek jó rendszerezési módja az, ha topikok szerint rendezzük a jegyzeteket.
• Mivel az index belépési pont a Zettelkastenbe, így fontos lehet egy analóg Zettelkasten esetében. Viszont a A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel, így az outlineban már láthatjuk a kialakuló patterneket.
• Ebben a formában az index és a tartalomjegyzék jegyzet ugyanazt a funkciót látja el, de utóbbi konkrétabb témakör szerint hivatkozik a többi jegyzetre, így elég, ha csak azt használjuk (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése).

• Amikor egy jegyzet bekerül a #Zettelkasten outline-ba, akkor a kiválasztott helye fogja meghatároz a sorrendet a #Zettelkasten jegyzetsorozatokban 2.6.9. Ilyen esetben a jegyzet kapcsolódik az előtte és mögötte lévő többi jegyzethez, így láthatóvá válik egy ötlet kialakulásának története az outline-t követve.
  • A #Zettelkasten jegyzetsorozatok threadként követhetők 2.6.14
• A #Zettelkasten outline mivolta miatt nem biztos, hogy szükség van arra, hogy jegyezet linkeljük bármilyen irányba is.

Nem kell minden jegyzetnek a saját szavainkat tartalmaznia. Felhasználhatunk idézetek is a Zettelkastenben.

Vannak olyan jegyzetek amik így nyersebb állapotban lesznek, mint egy jól kidolgozott és megírt Örökzöld jegyzettípusok, de még adhatnak ismeret alapanyagot.

• Vannak olyan rutinok, amik hanyagul csinálva is hasznosak számunkra, így jobban járunk mintha nem csinálnánk azokat.
• Nem tudunk mindig minden rutint tökéletesen elvégezni, mert emberek vagyunk és befolyásol minket a kedvünk és hangulatunk.
  • Amennyiben fáradtan is végigcsinálunk egy rutint, nem szabad rosszul éreznünk magunkat a hanyagság miatt, mert még így is előrébb vagyunk mint az emberek nagyrésze.
  • Kourosh Dini szerint ha ki akarunk alakítani egy rutint a zongorására, akkor még az is hasznosabb, ha csak hozzányúlunk a billentyűkhöz, mintha nem csinálnánk semmit.
• Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
  • Egy felületes Weekly Review is jobb, mint a semmi, mert bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.
• Szét kell választanunk az egészség és az orvosok büdzsékategóriákat a kiadásainkban.
  • A rosszabb naplózás is jobb, mint a semmi, mivel a célunk nem egy tökéletes adattömeg létrehozása, hanem az hogy odafigyeljünk magunkra. Bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.

A tartalomjegyzék jegyzet egyszerű felsorolás, ami átlinkel azokra a jegyzetekre, amik egy témához kapcsolódnak, így kezdetleges outline-ként használható egy írás fejlesztése során.

A tartalomjegyzék és output jegyzetek között az a különbség, hogy a tartalomjegyzék jegyzetet a Zettelkasten írása közben fejlesztjük, az output jegyzet pedig kialakul és mi válogatják össze a tartalmát utólag.

Hasonló mi voltuk miatt, egy tartalomjegyzék jegyzet könnyen átkonvertálható output jegyzetté.

A tartalomjegyzék jegyzetek jól használhatók irányított Zettelkasten jegyzetírásra, azaz kitűzzük a célt, hogy a tartalomjegyzék ben leírt témában kutatunk, és ehhez folyamatosan gyűjtünk tartalmat.

Amikor összegyűlt megfelelő mennyiségű anyag a tartalomjegyzék jegyzetben, rendszerezni kell a felsorolást, hogy legyen íve a sztorinak (Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel), majd elkezdhetjük az írás vázlatát készíteni.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

• Niklas Luhmann jegyzetszámozása nagyon hasonlít arra, ahogy egy outliner automatikusan beállítja a sorszámokat a sorokhoz.
• A Zettelkastenben az egymással kapcsolatban álló jegyzeteket faszerkezetbe rendezzük, így elmondható, hogy a Zettelkasten jegyzetek lényegében egy hatalmas outline részei. ^F413D91C-9E1E-47E8-8A36-DFD1D471AFB5
• Az outline-nak azon az ágai lesznek érdekesek, amik sok levelet (jegyzetet) tartalmaznak.
  • A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása
  • A kialakult ágakat érdemes címkézni.
    • A Zettelkasten címkék használata

• Niklas Luhmann nem csinált összesítő jegyzetet arról, amit olvasott – azaz a literature jegyzet koncepciója csak egy utólag kitalált dolog.
• Niklas Luhmann azt írta le, ami eszébe jutott az olvasott szövegről. Mindig azt kereste olvasás közben, hogy hogyan illik az olvasott tartalom a meglévő jegyzetei közé.
• Elmondható, hogy Niklas Luhmann a GTD capture folyamatot használta a jegyzetei elkészítésére azzal, hogy olvasás közben felírta az eszébe jutó gondolatait, amiket aztán a nap végén szisztematikusan megírt/feldolgozott és a Zettelkastenbe rendezett.

• Egy feladat elvégzésére fel kell készülnünk mentálisan, ami történhet tudatosan vagy tudattalanul. A felkészülés mértéke feladatonként változik.
  • Ha egy külső rendszerben vezetett cselekvés jelentése nem egyértelmű, akkor az agynak további mintákat kell kibogoznia és összepárosítania, amivel felesleges agyi kapacitást használunk fel egy már átgondolt dolog újragondolására.
    • A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk
• A felkészülés energiaköltségét csökkenteni tudjuk a GTD két perces szabály alkalmazásával, mivel egy frissen feldolgozott rövid feladatnál sok esetben benne vagyunk a szükséges mentális kontextusban, nem kell azt újra nulláról felépíteni.
  • Rövid feladatokat kell elvégeznünk a két perces szabály szerint, hogy azok ne csökkentsék az agyi kapacitásunkat, amit így fel tudunk használni a rendszerünkben levő fontosabb, több mentális felkészülést igénylő feladatokra.
• Contexts should be the first option to review, when we don’t have anything to do

• A következő lépések feladata az, hogy konkrét cselekvést fogalmazzanak meg. Amennyiben egy cselekvés helyett csak egy főnevek hagyunk magunknak, nem fogjuk tudni elképzelni milyen lehet a következő lépés végrehajtása a valóságban.
  • Példa: nem elég ha a Zettelkastennel kapcsolatos következő lépésekben csak a jegyzet címét írom le, az is fontos, hogy melléírjam mi dolgom van vele.
• A cselekvés leírása elősegíti azt, hogy ne kelljen újra elgondolkozni azon, hogy hogyan néz ki a következő lépés végrehajtása. ^1CAC5365-7235-418F-8371-2CE412CC8A1F
• A jól megfogalmazott, konkrét cselekvést leíró következő lépés csökkenti a halogatás esélyét.
  • Nem minden esetben van szükség a cselekvés leírására. Vannak olyan listák, amik egyértelművé teszik a következő lépéshez kapcsolódó cselekvést.
    • Kétféle következő lépés létezik#^DBC6B58F-D35C-43F0-94F6-5BED1150207B

A Zettelkasten jegyzet és ötletnevelő munkamenete egy projekt lokális scope-jában is használható kisebb méretben.

Ebben a kontextusban a Natural Planning Model írja le azt, hogy hogyan fejlődnek ki természetesen az ötletek.

A Zettelkastennel ellentétben a Natural Planning Model model outputjai nem irományok, hanem a Következő lépések, amik közelebb visznek az elején megfogalmazott célhoz.

Ebből kiiindulva elmondható, hogy a Natural Planning Model leírja, hogy hogyan működik a Zettelkasten.

• A GTD leginkább a zavar utáni állapot felmérésével és irányítás alá vonásával foglalkozik.
• Ha zavar keletkezik az életünkben, akkor könnyebb dolgunk van, ha korán foglalkozunk vele. Így elkerülhető, hogy a zavarból később nagyobb probléma legyen.

• A tudás szét van osztva az elme és az azt támogató külső eszközök között.
  • Ahhoz hogy az elménk el tudja engedni az emlékezés fárasztó feladatát, külső eszközökre kell támaszkodnia.
    • Externalizálásra alapuló módszertanok 2
  • A külső eszközök az agyban lévő felismerési képességet kihasználva emlékeztetni tudnak minket dolgokra, amikkel újra előhívhatunk egy kontextust/helyzetet/információkat.
    • A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni 2.7.5.2
• Az elme támogatása külső eszközökkel amolyan megosztott rendszert eredményez, amiben az elme és a külső eszközök összedolgozva adnak tudást. Így minden eszköz arra használható, amiben a legjobb.
  • A külső eszközök a információ tárolására.
  • Az elme a dolgok közötti kapcsolatok felismerésére és új dolgok előállítására az előhívott információ alapján.

A Zettelkastenben privát jegyzeteket tárolunk, amiket hiába publikálunk, másoknak számára értelmetlennek tűnhetnek.

A jegyzeteink írások nyers alkatrészei, nem közvetlen publikálásra vannak kihegyezve.

Mielőtt publikáljuk a jegyzeteket, fontos, hogy azok kaotikus elrendezését sorbarendezzük és egy sztori vázra illesszük. ^9C6A3CFC-81AD-4B52-8452-79265E4A95AC

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A sztori íve adja az iromány csontvázát.

A sztori kialakítása amolyan csontváz megtervezése, amit egy outlinerrel tudunk kialakítani.

Fontos arra odafigyelni, hogy a jól kialakított sztorival tudjuk vezetni az olvasót úgy, hogy megértse miről írunk.

A kidolgozott sztori ív csontvázra aggatjuk rá a gondolatainkat.

A gondolataink jöhetnek a fejünkből, vagy egy aktív jegyzetelési módszert használva, meglévő jegyzeteink is szolgálhatnak alapot erre.

A Zettelkasten jegyzetsorozatokból kialakult a gondolatsorok is Zettelkasten használata irományok vázlataként. ^9682D4AA-2333-45CE-A488-820A9FF48D2C

  Ebben az esetben is ugyanolyan fontos, hogy a sztori ívét jól megtervezzük a kigyűjtött jegyzeteket szem előtt tartva.

  A <a href="/2.6.9/" class="wikilink" data-action="click->card-stack#open">Zettelkasten jegyzetsorozatok</a>ból felhasznált gondolatok szinte mindig lyukakat hagynak a sztoriban. Ezeket a lyukakat ki kell töltenünk további írással, ami igazodik a formálódó irományhoz. ^CA55A82E-F67C-43D6-A787-EC02CF330CD4

A koherensen felépített gondolatok utolsó rétege a szerkesztés, finomítás, egyszerűsítés, amit végül egy helyesírás-ellenőrzéssel zárunk le.

• Index
  • Zettelkasten
  • Írás

• A kettő közötti különbség:
  • Az interstitual journal egy Mindfulness módszer arra, hogy kövessük mit csinálunk a nap folyamán.
    • The capture log is an automatic journal 2.14.12
  • A dairy (napló) pedig egy jó módszer arra, hogy kiírjuk magunkból mit érzünk, mire vagyunk büszkék.
    • Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között

• Három helyen kell menedzselnünk azokat a dolgokat, amikkel adott napon kell foglalkoznunk.
  • Naptár, amiben látjuk, hogy mikor hol kell lennünk, adott napon miről kell tudnunk.
  • Határidős feladatok, amiket az adott nap végére el kell végeznünk.
  • Asztal, ahol az adott napon létrehozott dokumentumok ideiglenesen tárolódnak.
• Ezeknek a helyeknek a nap végére tisztának kell lennie.
  • A naptár és határidős feladatok listáin levő dolgokat el kell végezni vagy újraidőzíteni.
  • Az asztalon lévő fájlokat át kell mozgatni a digitális inboxba.

• Ha nem csináltunk egy ideje Weekly Review-t, akkor érdemes egy rövidebb, nem annyira elmélyült áttekintéssel folytatni ezt a rutint, hogy ne legyen olyan megterhelő.
• Egy felületes Weekly Review is jobb, mint a semmi, mert bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra.
• A rövidebb Weekly Review tartalmazza legalább az alábbi lépéseket.
  • Inboxok teljes feldolgozása.
  • Naptár átnézése az elmúlt és elkövetkező pár hétre.
  • Következő lépések listák átnézése.
  • Projektek lista átnézése és azokhoz következő lépések definiálása.

Nem lehet eldönteni, hogy a lassú olvasás vagy a gyors szkennelés jobb tartalom fogyasztására?

A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben#^9A4140CA-C24F-49F1-986E-6C947B3F6F5E, viszont Szisztematikusan kell szkennelve tartalmat fogyasztani#^8308C1D5-6A86-4A0B-8FA9-326CD356AFF7

Előfordulhat, hogy a két módszer közös használata lehet hatékony.

Átszkenneljük a cikket és kiemeljük benne a fontos részeket.

Lassan és odafigyelve olvassuk el a kiemelt részeket, hogy azokat jól megértsük.

  [Olvasás és jegyzetelés workflow](craftdocs://open?blockId=5A7E2217-49C3-4E11-8327-EC055E2978B2&spaceId=386068e4-1c47-b496-bafa-f60902f39d29)

  [Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat](#)

Szisztematikusan kell szkennelve tartalmat fogyasztani, mert rengeteg információ van de kevés időnk, emiatt nem tudunk akkora figyelmet fordítani egy-egy cikkre. ^8308C1D5-6A86-4A0B-8FA9-326CD356AFF7

A tartalom szkennelése vagy lassú olvasása a hatékonyabb?

Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat

Gyorsan kell átszkennelve a cikket kell megtalálni azt ami érdekesnek tűnik és kiemelni.

Ami nem érdekes azt teljesen átugorni.

A GTD capture lépése egy nehéz és sokrétű szokás, amire tudatosan kell tervezni. A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk.