Az addiktív viselkedés (vagy függőség) egy olyan állapot, amiben az alany egy olyan rendszeres viselkedésben vagy anyaghasználatban vesz részt, aminek a jutalma akkora befolyást jelent, hogy a negatív okok sem számítanak. Vannak kémia anyagok által okozott függőségek és viselkedés alapú függőségek. Az addiktív viselkedés kialakításához két módszerre van szükség.

1. Az Időszakos pozitív megerősítés
2. Társadalmi jóváhagyás ösztönzése

Kialakulásának egyik oka lehet, hogy Az agyunk mindenről kialakít elvárásokat, amiket megtörve jelentkezhetnek az elvonás kellemetlen részei. Ezeket a kellemetlenségeket csökkenthetjük: A leszokás sikerességéhez alternatív cselekvésekkel kell helyettesíteni az eredeti cselekvést

Forrás

• 20200601182912

A viselkedés alapú technológiai függőségek jóval mérsékeltebbek az erős kémiai anyagok által létrehozott függőségekhez képest, mint például az alkohol vagy a dohány. Mégis vannak annyira erősek, hogy kezelni kell őket.

Viselkedés alapú függőséget okozhat az időszakos pozitív megerősítés és a társadalmi jóváhagyás keresése is.

Forrás

• 20200601182908

A társadalmi jóváhagyás egy ősi emberi funkció, ami a törzshöz tartozás miatti megfelelést jelenti. Ha a törzs elfogad minket, akkor biztonságban leszünk, ehhez viszont meg kell felelnünk. Manapság már nincs szükségünk erre az agyi funkcióra, viszont a hatása mai napig létezik és ezt kihasználva addiktív viselkedést lehet kialakítani valakinél. Ilyen lehet például a social média oldalakon a lájk gomb, lásd 20200601182827.

A társadalmi jóváhagyástól úgy a legkönnyebb elmenekülni, ha egyedül vagyunk. Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje.

Forrás

• 20200601182854
• 20200601182827

Az időszakos pozitív megerősítés azt jelenti, hogy valamilyen rendszer időközönként pozitív visszacsatolást ad, ami miatt a felhasználó visszatér rendszeresen. A véletlenszerűség miatt nagyobb függőséget okoz, mint a rendszeres időközönként kapott pozitív visszacsatolás. Ilyenek lehetnek például a lájkok 20200601182842, érdekes bejegyzések híroldalakon, amiknek a végén örömöt vagy haragot érzünk 20200601182837.

Forrás

• 20200601182854
• 20200601182851

A digitális minimalizmus egy olyan értékrend, ami különböző digitális eszközök használatában ad számunkra iránymutatást.

1. A rendetlenség luxus. A sok eszköz és alkalmazás használata csak összezavar minket és bonyolulttá teszi a digitális életünket, amiben eltűnik az a kevés előny, amit ezek az új eszközök adnak.
2. Az optimalizálás fontos. Nem elég egy eszközről eldönteni, hogy segít-e minket a számunkra fontos dolog elérésében, hanem az is fontos, hogy átgondoljuk hogyan fogjuk használni azt. Egy dolog megvonása tisztánlátást eredményezhet.
3. Az odafigyelés jóérzéssel tölt el minket. Azzal, hogy jobban odafigyelünk a felhasznált technológiákra, tudni fogjuk, hogy a döntéseink átgondoltak, ami egyfajta kielégülést okoz.

Forrás

• 20200607233128
• 20200607233133
• 20200607233137

• A szokások elsajátításához flexibilis identitással kell rendelkeznünk. Nem szabad túlságosan leragadnunk semmilyen hit mellett. Tudnunk kell felejteni és törölni bizonyos dolgokat.
• Ahhoz hogy ezt hatékonyan tudjuk megtenni, jó ha egy külső rendszerben látjuk magunk előtt az identitásunk különböző részeit. A GTD 5. horizontja, a küldetés és alapelvek egy jó hely lehet ennek a menedzselésére.
• Index
  • Szokások

• A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk. Mivel a szokás egy automatizált cselekvés, azokat alá kell támasztani megfelelően kidolgozott folyamatokkal, amiket megfelelő sorba rendezve rendszereket tudunk létrehozni.
• Nagyon fontos, hogy egymástól jól elkülönülő lépésekre lebontott folyamatokat foglaljunk rendszerekbe, mivel egy ilyen rendszer lehet a kulcsa annak, hogy egy szokást el tudjuk sajátítani.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat
• Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében.
• Példák arra, hogy milyen rendszereket használhatunk a szokások kialakítására.
  • Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről
  • Tanulás a Zettelkasten rendszerrel

• Az identitásunkban csak akkor válik erőssé egy viselkedés, ha az agyunk tud bízni abban, hogy a szokás beépült a rutinunkba (trusted system). Ha ez megtörtént, akkor formáljuk az identitásunkat és autopilot üzemmódba kapcsolunk egy viselkedést.

• A folyamat és a cél is felbukkan egy szokás idővonalában. A folyamat egy szokás teljes cselekvését jelenti, míg a célok csak egy-egy pillanatot a szokás teljes élete alatt. A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk, amik ezeket a folyamatokat irányítják. A motiváció rossz irányadó, mert A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba.
• Index
  • Szokások

• Az agyunk egy idő után mindenről kialakít elvárásokat. Ha az eredeti szokást megszüntetjük, akkor kényelmetlenül érezhetjük magunkat, mert az elvárás nem fog teljesülni. A leszokás sikerességéhez alternatív cselekvésekkel kell helyettesíteni az eredeti cselekvést.
• Forrás
  • 20200621105907

• Az agyunkba annyira mélyen kialakul a neutron hálózat, ami az adott szokást tárolja, hogy attól nem tudunk szabadulni. A szokás három részéből (trigger, cselekvés, jutalom), a cselekvés felett van úgy hatalmunk, hogy a cselekvést nem megszüntetjük, hanem átalakítjuk. Így az eredeti szokást helyettesíteni lehet egy másikkal, vagy hozzákapcsolni egy új szokást. Ettől függetlenül az eredeti szokás ugyanúgy megmarad az agyunkban és bármikor előhívható.

• Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében. Egy meglévő szokással összekapcsolt új szokás hamarabb elsajátítható, ami könnyebbé teheti ezt a folyamatot.
• Egy szokás automatikussá válása előtt bizonyítani kell magunkak, hogy rendszeresen csináljuk azt, így nem szabad hogy sikertelenséget tapasztaljunk egy szokás implementálása közben, mert csökkenni fog a magunkba vetett bizalom azzal kapcsolatban, hogy el tudjuk sajátítani a szokást. Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy identitásuknak flexibilisnek kell lennie.
• Nagy változásokat apró lépésekkel érünk el, hasonlóan ahogy egy pár fokkal elfordított vonalon haladva máshol fogunk kikötni, mint annak eredeti állapotában.

• A leszokás sikerességéhez alternatív cselekvésekkel kell helyettesíteni az eredeti cselekvést. Ezzel a hiányt tudjuk pótolni, ami remek lehetőséget biztosít arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki. Mivel Leszokni nem lehet valamiről csak megváltoztatni a szokást.
• Forrás
  • 20200621105927

• Egy új szokás elsajátításánál újra fel tudjuk használni egy másik szokás cselekményét az új szokás triggereléséhez. Képesek vagyunk két szokást összekapcsolni, legsikeresebben úgy, ha az eredeti szokásban van üresjárat.
  • Egy meglévő szokásban lévő üresjárat triggerként tud viselkedni az új szokás elindítására.
  • Egy meglévő szokásban lévő üresjárattal elindított új szokás jutalma lehet a már meglévő szokásunk jutalma is.
  • Az egymásra épített szokások úgy viselkednek, mint amik kompozitként alakítanak ki egy új cselekvés sort.
• Példa: amíg ázik a teám, addig elmegyek meditálni. A szokás triggere, hogy várni kell a teára, a jutalom, hogy ihatok teát.

• Az aszinkron világműködés elfogadása megnyugtató
• Az aszinkronitás elfogadása ad egy mindfull állapotot, amivel elfogadjuk azt, hogy az univerzum sosem áll le és mi csak megfigyelőként vagyunk jelen.
  • Felesleges aggódni mert nem létezik szabad akarat
• Bízunk abban, hogy a külső rendszerben tárolt döntéseredményeink alapján jól fogjuk kiválasztani, hogy mit csináljunk az adott pillanatban.
  • A jelen pillanat mindig tartogat kihasználható lehetőségeket
  • A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni
• Azzal, hogy ezt elfogadjuk és lelassítunk, elkezdünk jobban odafigyelni magunkra és a környezetünkre.
  • A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk.
• Mások feladatok miatti stresszelése nem kell hogy ránk ragadjon ránk ragadjon, mivel ezek az ingerek is aszinkronban történnek, rövid időn belül elmúlnak.
• Index
  • Aszinkronitás

• Hozzájáruló munka esetén (contribution) nem kötődünk annyira a teljes rendszerhez, mint amikor azt mi építjük fel az alapoktól.
  • Egy nulláról felépített rendszerhez érzelmileg kötődünk, úgy kezeljük mintha az a saját gyerekünk lenne. Sokkal jobban odafigyelünk arra, hogy hogyan állnak össze a részek egy egésszé.
    • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat
• A hozzájárulás szó jelentésében benne van, hogy az egyén figyelmének scope-ja kisebb; mindössze a teljes kép egy kisebb részét látja át, érti meg. Az elvégzett feladata is egy kisebb darab hozzáadása vagy általakítása. Az egyén képes arra, hogy időközönként megjelenjen, hozzáadjon valamit a közöshöz, majd eltűnjön.
  • A közreműködő munka tudata egyfajta elengedéssel, megnyugvással jár. Kisebb darabokban ismerjük meg a rendszert, ami egy természetesen kialakuló folyamat. A munkánk alrendszereket érint, így nincs akkora felelősségünk a teljes rendszert felett.
  • Csak akkor tudjuk a teljes rendszer ismeretével járó stresszt elengedi, ha tudjuk hogy van valaki, aki ismeri helyettünk azt és kritikus szemmel tudja átnézni a hozzáadott munkánkat. Lehetőséget kapunk arra, hogy úgy alakítsunk át vagy rontsunk el egy kisebb részt, hogy az nem biztos, hogy bekerül a közösbe.
• Minél többet adunk hozzá egy közöshöz, annál teljesebb képünk lesz róla, amennyiben a munkánk minél több alrendszert érint. Ehhez viszont időre van szükség.

A GTD lényege az, hogy minden pillanatban jól tudjuk hogy amit csinálunk az adott pillanatban az a lehető legjobb választás a lehetőségeink közül. Az agyunk a lehető legjobban fókuszáljon a jelen pillanatra, ne pedig azzal foglalkozzon, hogy mi lesz majd a jövőben vagy mi volt a múltban.

Ehhez bíznunk kell a rendszerünkben, aminek különböző listáit szokásként, automatikusan kell használnunk.

• Ha még nincs meg ez a szokás, akkor különbséget kell tennünk a természetes és mesterséges kontextusok között.
• Ha megvan a szokás, akkor innen kezdve törekednünk kell a gondolkodás nélküli munkavégzésre.

Eme rendszer olajozott működése garantálja, hogy az eredmények maguktól bekövetkeznek. Ez adja a tökéletes nyugalom alapját, így saját vagy Mások feladatok miatti stresszelése nem kell hogy ránk ragadjon.

• Az aszinkron munkafolyamatban a félbehagyott dolgokról jegyzetet hagyunk magunknak az inboxunkban, amiket később könyvjelzőként tárolunk a rendszerünkben, hogy a megfelelő pillanatban legyen egy gyors emlékeztetőnk arról, hogy honnan kell folytatnunk az adott dolgot. Ezt hívjuk Következő lépésnek.
  • A GTD lépéseit alkalmazva, ezek a dolgok újra a szemünk elé fognak kerülni, így fontos, hogy meglegyen a bizalom a saját rendszerünkben.
  • Ha rendelkezünk ezzel, akkor képesek leszünk ezeket a dolgokat gyorsan elengedni és másra fókuszálni, ami az igazi aszinkron munkavégzés lényege, Aszinkronitás, gyorsabb munkával pedig kevesebbet halogatunk.
• A GTD könyvben van egy hasonlat: a harcos, akit megtámadnak egy sikátorban. A harcos egyszerre nem 4 emberrel fog harcolni, hanem gyorsan tudja váltani a figyelmét 4 ember között és mindig csak eggyel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy az aszinkron munkavégzés képessége olyan mint egy izom, amit tanulni és fejleszteni lehet.
  • Szükségünk van arra, hogy a rendszerünkre mankóként tudjunk támaszkodni abban, hogy a könyvjelzőként lerakott következő lépésekkel a megfelelő pillanatban fogunk találkozni.
  • Ki kell alakítanunk egy megfelelő review rutint, amit egy idő után teljesen automatikusan fogunk csinálnunk. Az agyunk elkezd bízni a rendszerünkben és nyugodtan el tudja engedni a félbemaradt dolgokat.
• Az aszinkron koncepciója használható a Zettelkasten segítségével is az íráshoz. Mivel A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre, A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket, aminek az az eredménye, hogy A Zettelkastennel párhuzamosan több dolgot is írhatunk.
• Index
  • Aszinkronitás

A túltervezés megakadályozhat a változás elfogadásában és az adaptációban. A tervezés segíthet abban, hogy egy problémát átlássunk és megoldást találjunk rá. Viszont ha nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű információval akkor egy feltételezésekre alapuló terv nem segíteni fogja a tisztánlátást, hanem befolyásolni fogja a döntéseinket és stresszfaktort jelent a változások elfogadásában.

Amennyiben csak a meglévő információkra tervezünk – esetleg lehetőségként felsoroljuk a feltételezéseket és félelmeket, de nem tervezzük meg ezeket – akkor könnyebben fogjuk tudni adaptálni a tervünket és nem fog stresszt okozni semmilyen változás. Mivel a A mai világban a stressz nagyrésze elképzelt dolgok miatt jelentkezik, így lehetséges, hogy túltervezéssel csak rendszerszinten találunk ki potenciális veszélyeket, amik aztán felesleges stresszt okoznak bennünk.

Egy cél mindig elkanyarodik a kezdeti állapotból valami más irányba, ahogy egyre több információt tudunk meg róla – ezzel irányt adva a folyamatnak -, így minden esetre nem tudunk felkészülni.

Kapcsolódó

• A katasztrofizálás kezelése

• Az aszinkron univerzumban csak megfigyelőként vagyunk jelen. Ennek a világműködésnek az elfogadása megnyugtató, de csak akkor tudunk nyugodtak lenni ebben a folyamatosan mozgó univerzumban, ha megfelelő figyelmet fordítunk a dolgokra, azért hogy el tudjuk őket engedni.

• A mai világban a stressz nagyrésze elképzelt dolgok miatt jelentkezik. Sok veszély csak elképzelt, de a stressz alapvetően arra lett kitalálva hogy a természetben túléljük a dolgokat.
  • Kevés kutatómunkával elkerülhető a halogatás miatti stressz

• A Separation of Concerns egy olyan koncepció, amiben egy komplex rendszer különböző aspektusait kisebb, egymással publikusan kommunikáló alrendszerekre osztunk fel. A rendszertervezés olyan módja ez, ahol az egyes alrendszerek külön kezelhetők, frissíthetők és lecserélhetők.
• A Separation of Concerns koncepciót használva könnyebben meg tudunk érteni egy folyamatot, mivel lehetőségünk van az egyes alrendszerekre fókuszálni vagy azok kapcsolatait egyben megérteni madártávlatból nézve az egész rendszert.

A decompletion jelentése az amikor egy objektumot, ad-hook módon ruházunk fel tulajdonságokkal és viselkedéssel. Az objektum így az adott kontextushoz tud alkalmazkodni.

A Zettelkasten és a GTD módszertanokban az a közös, hogy felismerték, hogy az agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de nagyon jó abban, hogy meglássa a dolgok közötti kapcsolatokat és két dolog között észrevegye akár a legkisebb különbségeket is. A módszertanok arra vannak kihegyezve, hogy ne emlékezésre használjuk az agyunkat, hanem intuitív döntésekre, problémamegoldásra, ötletek kialakulásának természetes elősegítésére azzal, hogy a folyamatokat külsőleg végezzük el, nem pedig fejben. A GTD-ben ezt a Natural Planning Model valósítja meg (A döntések támogatására használt eszközöket decision supportnak nevezzük), míg a Zettelkastben a gondolkodás folyamatának externalizálása, majd a régi jegyzetek átnézése és összekötése a frissen bekerülő jegyzetekkel.

• A célok és a projektek lista egymásmellé rakva megmutatja, hogy milyen kapcsolat van a hobbik és az álmok között.
• Ha egy projektnek nincs célja, akkor azt hobbinak hívjuk. Amennyiben nincs meghatározva, hogy milyen céllal teszzük az adott dolgot, annak valószínűleg az az oka, hogy csak szórakoztatjuk vele magunkat.
• Amennyiben egy célhoz nem tartozik projekt, úgy az egy álom. Szeretnénk elérni és közelebb kerülni a célhoz, de konkrét projekt(ek) nélkül nem haladunk sehova. A célok hosszabbak mint egy év.
• Ahhoz, hogy ezeket a különbségeket lássuk, szükség van arra, hogy legyen egy célok és objektívek listánk amit a GTD Weekly Review során össze tudunk hasonlítani a projektek listával.

A GTD-ben a célokat arra használjuk, hogy ügyesebben tudjunk választani a jelenben. Lényegtelen hogy azokat elérjük-e a jövőben vagy sem.

#GTD

• A célorientált gondolkodás elégedetlenné tesz minket. A célorientált gondolkodással az a baj, hogy limitáljuk magunkat azzal a gondolattal, hogy csak akkor leszünk boldogok és teljesek, ha elérünk egy célt. A célok irányt adnak a folyamatoknak. A folyamatot élvezve bármikor érezhetjük magunkat boldognak, nincs szükségünk arra, hogy ezt célhoz kössük. Ez segít abban, hogy a A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba.

• A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba. Úgy érezzük, hogy megpihenhetünk, mert elértük azt amit akartuk. Ezzel viszont visszaesünk a régi szokásainkba, mert az új szokás a cél iránti motiváció eredménye volt, nem pedig a folyamat élvezetének cselekvése. Szokások. Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében.

A projektek múltidőben való megfogalmazása elősegíti a tényleges cél megkeresését. A múlt időben történő megfogalmazás rákényszerít minket arra, hogy elképzeljük a projektet befejezve, hogy fog az kinézni, amikor készen van. Innen kiindulva, a tényleges projekt neve a múlt időben megfogalmazott cél, jelen időben történő megfogalmazása legyen.

Példák:

• Nearcut onboard => Nearcut munkakörnyezet beállítva => Beállítani a Nearcut munkakörnyezetet
• Műszaki ellenőr keresése => Műszaki ellenőr felvéve => Felvenni egy műszaki ellenőrt
• Agyvihar 86 elkészítése => Agyvihar 86. epizód publikálva => Publikálni az Agyvihar 86. epizódját

• A célok irányt adnak a folyamatoknak. A folyamatokat önmagukban nem tudjuk tudatosan irányítani cél nélkül, viszont a cél csak egy milestone – egy leszúrt bot.
  • A folyamat és a cél is felbukkan egy szokás idővonalában

A célok hosszabbak mint egy év. Az egy évnél kevesebb ideig tartó célokat projekteknek hívjuk, ami ennél hosszabb azt már a célok listánkban kell követni.

• Az automatizáció arról szól, hogy a jól ismert munkafolyamatunkban az ismétlődő akadályokat megpróbáljuk kiküszöbölni azzal, hogy a reprodukálható lépéseket delegáljuk egy eszköznek. Ez csak akkor működik jól, ha alulról felfelé közelítjük meg a dolgot, azaz létező problémára próbálunk megoldást keresni, nem pedig egy technológiát próbálunk belekényszeríteni a munkafolyamatunkba.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat

A következő lépés egy könyvjelző abban a fejezetben amit projektnek hívunk.

• A projekt ad irányt a következő lépésekkel bookmarkolt folyamatoknak.
• A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás a projekt céljának eléréséhez.

Kapcsolódó

• A kényszer szerepe a következő lépések halogatásában
• Aszinkronitás használata a munkafolyamatunkban

• A nagy változások sok apró, rendszeresen folytatott lépéssel érünk el. Olyan ez, mint amikor két vonal irányát összehasonlítjuk: egy idő után még úgy is eltávolodnak egymástól, hogy az egyik iránya csak pár fokkal tér el a másiktól. Hasonló módon, apró szokásokkal más irányba tudjuk magunkat terelni mi is, ami hosszútávon olyan változásokat hoz, amivel közelebb kerülhetünk egy kívánt állapothoz.
• A szokásokat alá kell támasztani megfelelően kidolgozott folyamatokkal, amiket megfelelő sorba rendezve rendszereket tudunk létrehozni. Egy ilyen rendszer lehet a kulcsa annak, hogy egy szokást el tudjuk sajátítani.

A munkavégzés hogyan jár azzal, hogy közreműködésként fogjuk fel a projekt elérésében.

• A tervezés irányt ad, de nem jár azzal a felelősséggel hogy az adott projektet azzal a leírt móddal fejezzünk be, amit a tervben levezettünk.
• Lehetőséget ad arra, hogy a projektet új információ ismeretében más irányba tereljük.
• Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt, nem fogunk ragaszkodni a projekthez.
• Aszinkronitás, Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt így A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket.
• A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent, csak a következő lépések folyamatos elvégzésével foglalkozunk.
• A következő lépéssel feldaraboljuk kisebb lépésekre a folyamatot, amivel egy idő után olyan állapotba kerül az életünk, hogy a projektet késznek tekinthetjük.

Egy El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan felül az is fontos, hogy a cél, amit el akarunk érni mennyire jelentősségteljes számunkra. Azok a jó következő lépések, amikhez nem kell használunk az akaraterőnket, mivel ilyenkor nincs semmilyen ellentmondás, tisztázatlan kérdés, vagy rezisztencia a rövidtávú és hosszútávú céljaink között.

Kapcsolódó

• A túltervezés hatása a változás elfogadására
• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban
• Gyorsabb munkával kevesebbet halogatunk

El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan. Ahhoz, hogy egy következő lépéssel szemben ne alakuljon ki rezisztencia, fontos, hogy lássuk magunkat fejben, miközben elvégezzük az adott feladatot. Ha nem tudjuk elképzelni a következő lépést, akkor újra kell gondolni azt.

A Zettelkasten munkafolyamat elsődleges célja az, hogy a kutatást, a tanulást, az abból keletkező ötletek kidolgozását, majd a végeredmény megosztását, jól elszeparált lépésekre és rutinra bontsa le, mivel a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit. Ezzel abban segít, hogy az írás folyamatának különböző lépései meg vannak nevezve, és az azokhoz tartozó rutinok/fizikai lépések ki van dolgozva, lényegében a A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre. Ezzel elérhetjük azt, hogy a rendszert alkalmazva beépítsük a mindennapjainkba ezt a máskülönben nehéznek mondott folyamatot és azt könnyedén, különösebb akaraterő befektetése nélkül, rutinszerűen csináljuk.

• A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása
• Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
• Lyukak kezelése a Zettelkastenben

A #Zettelkasten jegyzetek egymáshoz kapcsolása a gondolat kialakulásának folyamata, amelyben a jegyzetsorozatok értelmezése különböző kontextusoktól függ 2.6.9.2. Ez a kontextus a jegyzetsorozat, mivel a strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4.

A jegyzetek közötti kapcsolat megmutatja az ötlet fejlődését. Nem a gondolkodásunk végeredményét tároljuk benne, hanem maga a gondolkodást.

A principle of atomicity azt jelenti, hogy minden dolgot össze kell gyűjteni egy Zettelbe, de meg kell próbálni elválasztani annak vonatkozásait egymástól. Ez nagyon hasonlít a programozásban a separation of concerns koncepcióra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden dolog csak a saját magáért feleljen.

Zettelre levezetve: egy jegyzet csak egy dologról szóljon. Önmagában is olvasható/megérthető legyen (lehetnek például ötletek, definíciók, koncepciók, állítások), de összekötve őket alkossanak rendszereket. Így a meglévő Zetteleket mi is fel tudjuk újra használni a saját ötleteink levezetéséhez, kapcsolatokat vehetünk észre két dolog között és ezekből további Zetteleket tudunk készíteni.

Felmerül a kérdés, hogy a jegyzeteket felépítő Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

Forrás

• Christian Tietze – Create Zettel from Reading Notes According to the Principle of Atomicity

Kapcsolódó

• Az automatizált tesztek előnyei és hátrányai
• A definiálás használata mint index különböző témakörökre
• Decompletion

• A blokk alapú Zettelkasten arról szól, hogy minden egyes jegyzetben lévő blokk linkelhető és önmagában felhasználható kell hogy legyen. Egy ilyen blokk atomikus ötletet ír le. A célja az, hogy a blokkot alkatrészként lehessen használni más jegyzetekhez is.
  • A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel#^F413D91C-9E1E-47E8-8A36-DFD1D471AFB5
• Az atomikus blokkok felhasználhatók írások alapjaként, ami a Principle of atomicity még aprólékosabb alkalmazása.
  • Tartalomjegyzék jegyzetek készítése
• A blokk alapú Zettelkasten atomikusabb alkalmazást tesz lehetővé egy-egy ötletre. Egy blokk úgy jó, ha az kompozitálható, azaz beilleszthető más jegyzetbe is inline.
• A blokkokból létrehozhatók az output jegyzetek vázlatai, amik összefognak egy végleges írást. Ilyenkor a blokkok külön linkelhetők, összehasonlíthatók és rendezhetők még az írás szerepkesztésének elkezdése előtt.
  • A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét#^82FF4EF6-F476-417B-8BFD-FF927FADBDA6
  • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára#^9C6A3CFC-81AD-4B52-8452-79265E4A95AC
    • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára
• Az atomikus blokkok folyamatos írásával közre tudunk működni egy nagyobb feladatban. Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt és csak az adott blokkra fókuszálunk.

• Mivel a Zettelkasten egy gondolkodáshoz használt eszköz, nem archívum, így nem kell minden jegyzetet részletesen elmagyarázni, a jegyzetsorozatokban lévő lyukakat kitölteni. Csupán annyit kell elérnünk, hogy a jegyzet segítse a gondolkodási folyamatunkat.
  • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára
  • Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel – Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel#^CA55A82E-F67C-43D6-A787-EC02CF330CD4
• A Zettelkasten rendszer célja
• Zettelkasten jegyzetsorozatok

• #Zettelkasten jegyzetsorozatok 2.6.9 előállítása azért fontos, mert így lehet követni az ötleteink fejlődését, amivel belépőpontok is keletkeznek a rendszerben, amik több ágba folyhatnak szét. Ezzel hagyjuk az ötletek természetes kialakulását, azaz alulról felfelé fejlesztjük a gondolatainkat, nem fentről lefelé.
• Ahhoz hogy ez jól követhető legyen a rendszerben, arra van szükség, hogy a jegyzeteket nem az új jegyzetek irányából linkeljük a régiek felé, hanem az új jegyzetet linkeljük a régiekből. Így a régi jegyzetek lehetnek a belépőpontok és a linkelés iránya az ötlet kialakulásának természetes menetét követi (A #Zettelkasten outline megmutatja egy ötlet kialakulásának történetét 2.6.9.6.1). A navigációval lekövethető egy jegyzetsorozatban az ötlet kialakulása.
  • A strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4

Két jegyzet közötti kapcsolatot az a kontextus határozza meg, amiben a kapcsolat értelmet nyer. Fel kell magunknak tenni a kérdést, hogy a jegyzetek milyen kontextusban kombinálhatók oly módon, hogy a kapcsolat jelentőségteljessé válik? Ha nem tudjuk a kapcsolatot kifejteni egy kulcsszón vagy témakörön túl, akkor tovább kell gondolkoznunk róla.

A jegyzetkészítés (note-making) egy állandó folyamat, amiben a jegyzeteket és a köztük lévő kapcsolatokat ápoljuk (ezt a folyamatot hívjuk Digital Gardeningnek 2.6.10), a hagyományos a jegyzeteléssel szemben (note-taking), amivel statikus jegyzeteket állítunk elő, amik referenciaként kerülnek be a rendszerünkbe.

A jegyzetkészítés és a jegyzetelés kifejezés magyarul nem biztos, hogy megfelelően leírja a két cselekvés közötti különbséget.

Referencia

• The Art of Note-Making

#DigitalGarden

A Zettelkasten kiteríti elénk a meglévő gondolatainkat, így azokat könnyen össze tudjuk hasonlítani egy új ötlettel. Ezzel sokkal racionálisabb döntést tudunk hozni arról, hogy az új jegyzet hova illik és mivel van kapcsolatban. Ha ezt fejben próbálnánk meg megcsinálni, akkor nem biztos, hogy észrevennék olyan összefüggéseket, amiket az elénk tett, külső rendszerben tárolt gondolatsorok megengednek.

Agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de abban jó, hogy külső eszközökre támaszkodva megtalálja az összefüggéseket a dolgok között.

• Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
• Az ismeretlen ötletek követése
• A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
• Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel

• Az összegyűjtött referencia jegyzetek a Zettelkasten inboxszaként értelmezhetők. Azért gyűjtjük a potenciális jelentéssel rendelkező gondolatokat, hogy azok további ötleteket szüljenek. Ezt egy szisztematikus feldolgozási módszerrel tudjuk a legjobban elvégezni, viszont ezt megelőzi az alapos olvasás.
  • A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben
  • Az olvasásnak két célja létezik
  • Olvasás és jegyzetelés workflow
• A referencia jegyzetek lényegében a #GTD-hez hasonló félkész gondolatok, azzal a különbséggel, hogy a saját szavainkkal írjuk le őket, biztosítva ezzel, hogy mielőtt bekerülne bármi is a Zettelkastenbe, azt megértsük mi is. Mivel Az információ önmagában használhatatlan nagyon fontos, hogy Tanulás a Zettelkasten rendszerrel (habár a A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is).
  • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten

A referencia jegyzetek feldolgozásának egy fontos részlete az, amikor megkérdezzük magunktól, hogy az adott jegyzet miért keltette fel az érdeklődésünket? Ennek okán megválaszolva, eszünkbe juttatja az okot, ami miatt a jegyzetet kiemeltük az olvasmányból és azon is elgondolkoztat minket, hogy ez hogyan kapcsolódhat a meglévő jegyzeteinkhez.

• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
• Lyukak kezelése a Zettelkastenben

A Zettelkasten jól használható példakódok, Terminal snippetek, és programozási koncepciók és tárolására, mivel az összekötött jegyzetek miatt ezek a snippetek nem fognak elveszni.

A Zettelkasten használata mint kód snippet library azért nem jó, mert a kód snippetek nem kapcsolódnak sehogy egymáshoz. Ha erre használjuk a Zettelkastent, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy Zettelkasten vs. gyűjtögetés.

Ahhoz, hogy a megtalált kód snippeteket jó helyen tároljuk, arra van szükség, hogy ezeket a meglévő olvasási jegyzetek közé eltegyük, majd ezek alapján projektekhez találjuk meg a kapcsolatot az adott kódsnippet alapján. A kódsnippet csak egy referencia, nem pedig az ötlet, amire azt használni fogjuk.

Kapcsolódó

• Zettelkasten vs. gyűjtögetés