• Egy új szokás elsajátításánál újra fel tudjuk használni egy másik szokás cselekményét az új szokás triggereléséhez. Képesek vagyunk két szokást összekapcsolni, legsikeresebben úgy, ha az eredeti szokásban van üresjárat.
  • Egy meglévő szokásban lévő üresjárat triggerként tud viselkedni az új szokás elindítására.
  • Egy meglévő szokásban lévő üresjárattal elindított új szokás jutalma lehet a már meglévő szokásunk jutalma is.
  • Az egymásra épített szokások úgy viselkednek, mint amik kompozitként alakítanak ki egy új cselekvés sort.
• Példa: amíg ázik a teám, addig elmegyek meditálni. A szokás triggere, hogy várni kell a teára, a jutalom, hogy ihatok teát.

• Az aszinkron világműködés elfogadása megnyugtató
• Az aszinkronitás elfogadása ad egy mindfull állapotot, amivel elfogadjuk azt, hogy az univerzum sosem áll le és mi csak megfigyelőként vagyunk jelen.
  • Felesleges aggódni mert nem létezik szabad akarat
• Bízunk abban, hogy a külső rendszerben tárolt döntéseredményeink alapján jól fogjuk kiválasztani, hogy mit csináljunk az adott pillanatban.
  • A jelen pillanat mindig tartogat kihasználható lehetőségeket
  • A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni
• Azzal, hogy ezt elfogadjuk és lelassítunk, elkezdünk jobban odafigyelni magunkra és a környezetünkre.
  • A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk.
• Mások feladatok miatti stresszelése nem kell hogy ránk ragadjon ránk ragadjon, mivel ezek az ingerek is aszinkronban történnek, rövid időn belül elmúlnak.
• Index
  • Aszinkronitás

• Hozzájáruló munka esetén (contribution) nem kötődünk annyira a teljes rendszerhez, mint amikor azt mi építjük fel az alapoktól.
  • Egy nulláról felépített rendszerhez érzelmileg kötődünk, úgy kezeljük mintha az a saját gyerekünk lenne. Sokkal jobban odafigyelünk arra, hogy hogyan állnak össze a részek egy egésszé.
    • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat
• A hozzájárulás szó jelentésében benne van, hogy az egyén figyelmének scope-ja kisebb; mindössze a teljes kép egy kisebb részét látja át, érti meg. Az elvégzett feladata is egy kisebb darab hozzáadása vagy általakítása. Az egyén képes arra, hogy időközönként megjelenjen, hozzáadjon valamit a közöshöz, majd eltűnjön.
  • A közreműködő munka tudata egyfajta elengedéssel, megnyugvással jár. Kisebb darabokban ismerjük meg a rendszert, ami egy természetesen kialakuló folyamat. A munkánk alrendszereket érint, így nincs akkora felelősségünk a teljes rendszert felett.
  • Csak akkor tudjuk a teljes rendszer ismeretével járó stresszt elengedi, ha tudjuk hogy van valaki, aki ismeri helyettünk azt és kritikus szemmel tudja átnézni a hozzáadott munkánkat. Lehetőséget kapunk arra, hogy úgy alakítsunk át vagy rontsunk el egy kisebb részt, hogy az nem biztos, hogy bekerül a közösbe.
• Minél többet adunk hozzá egy közöshöz, annál teljesebb képünk lesz róla, amennyiben a munkánk minél több alrendszert érint. Ehhez viszont időre van szükség.

A GTD lényege az, hogy minden pillanatban jól tudjuk hogy amit csinálunk az adott pillanatban az a lehető legjobb választás a lehetőségeink közül. Az agyunk a lehető legjobban fókuszáljon a jelen pillanatra, ne pedig azzal foglalkozzon, hogy mi lesz majd a jövőben vagy mi volt a múltban.

Ehhez bíznunk kell a rendszerünkben, aminek különböző listáit szokásként, automatikusan kell használnunk.

• Ha még nincs meg ez a szokás, akkor különbséget kell tennünk a természetes és mesterséges kontextusok között.
• Ha megvan a szokás, akkor innen kezdve törekednünk kell a gondolkodás nélküli munkavégzésre.

Eme rendszer olajozott működése garantálja, hogy az eredmények maguktól bekövetkeznek. Ez adja a tökéletes nyugalom alapját, így saját vagy Mások feladatok miatti stresszelése nem kell hogy ránk ragadjon.

• Az aszinkron munkafolyamatban a félbehagyott dolgokról jegyzetet hagyunk magunknak az inboxunkban, amiket később könyvjelzőként tárolunk a rendszerünkben, hogy a megfelelő pillanatban legyen egy gyors emlékeztetőnk arról, hogy honnan kell folytatnunk az adott dolgot. Ezt hívjuk Következő lépésnek.
  • A GTD lépéseit alkalmazva, ezek a dolgok újra a szemünk elé fognak kerülni, így fontos, hogy meglegyen a bizalom a saját rendszerünkben.
  • Ha rendelkezünk ezzel, akkor képesek leszünk ezeket a dolgokat gyorsan elengedni és másra fókuszálni, ami az igazi aszinkron munkavégzés lényege, Aszinkronitás, gyorsabb munkával pedig kevesebbet halogatunk.
• A GTD könyvben van egy hasonlat: a harcos, akit megtámadnak egy sikátorban. A harcos egyszerre nem 4 emberrel fog harcolni, hanem gyorsan tudja váltani a figyelmét 4 ember között és mindig csak eggyel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy az aszinkron munkavégzés képessége olyan mint egy izom, amit tanulni és fejleszteni lehet.
  • Szükségünk van arra, hogy a rendszerünkre mankóként tudjunk támaszkodni abban, hogy a könyvjelzőként lerakott következő lépésekkel a megfelelő pillanatban fogunk találkozni.
  • Ki kell alakítanunk egy megfelelő review rutint, amit egy idő után teljesen automatikusan fogunk csinálnunk. Az agyunk elkezd bízni a rendszerünkben és nyugodtan el tudja engedni a félbemaradt dolgokat.
• Az aszinkron koncepciója használható a Zettelkasten segítségével is az íráshoz. Mivel A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre, A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket, aminek az az eredménye, hogy A Zettelkastennel párhuzamosan több dolgot is írhatunk.
• Index
  • Aszinkronitás

A túltervezés megakadályozhat a változás elfogadásában és az adaptációban. A tervezés segíthet abban, hogy egy problémát átlássunk és megoldást találjunk rá. Viszont ha nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű információval akkor egy feltételezésekre alapuló terv nem segíteni fogja a tisztánlátást, hanem befolyásolni fogja a döntéseinket és stresszfaktort jelent a változások elfogadásában.

Amennyiben csak a meglévő információkra tervezünk – esetleg lehetőségként felsoroljuk a feltételezéseket és félelmeket, de nem tervezzük meg ezeket – akkor könnyebben fogjuk tudni adaptálni a tervünket és nem fog stresszt okozni semmilyen változás. Mivel a A mai világban a stressz nagyrésze elképzelt dolgok miatt jelentkezik, így lehetséges, hogy túltervezéssel csak rendszerszinten találunk ki potenciális veszélyeket, amik aztán felesleges stresszt okoznak bennünk.

Egy cél mindig elkanyarodik a kezdeti állapotból valami más irányba, ahogy egyre több információt tudunk meg róla – ezzel irányt adva a folyamatnak -, így minden esetre nem tudunk felkészülni.

Kapcsolódó

• A katasztrofizálás kezelése

• Az aszinkron univerzumban csak megfigyelőként vagyunk jelen. Ennek a világműködésnek az elfogadása megnyugtató, de csak akkor tudunk nyugodtak lenni ebben a folyamatosan mozgó univerzumban, ha megfelelő figyelmet fordítunk a dolgokra, azért hogy el tudjuk őket engedni.

• A mai világban a stressz nagyrésze elképzelt dolgok miatt jelentkezik. Sok veszély csak elképzelt, de a stressz alapvetően arra lett kitalálva hogy a természetben túléljük a dolgokat.
  • Kevés kutatómunkával elkerülhető a halogatás miatti stressz

• A Separation of Concerns egy olyan koncepció, amiben egy komplex rendszer különböző aspektusait kisebb, egymással publikusan kommunikáló alrendszerekre osztunk fel. A rendszertervezés olyan módja ez, ahol az egyes alrendszerek külön kezelhetők, frissíthetők és lecserélhetők.
• A Separation of Concerns koncepciót használva könnyebben meg tudunk érteni egy folyamatot, mivel lehetőségünk van az egyes alrendszerekre fókuszálni vagy azok kapcsolatait egyben megérteni madártávlatból nézve az egész rendszert.

A decompletion jelentése az amikor egy objektumot, ad-hook módon ruházunk fel tulajdonságokkal és viselkedéssel. Az objektum így az adott kontextushoz tud alkalmazkodni.

A Zettelkasten és a GTD módszertanokban az a közös, hogy felismerték, hogy az agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de nagyon jó abban, hogy meglássa a dolgok közötti kapcsolatokat és két dolog között észrevegye akár a legkisebb különbségeket is. A módszertanok arra vannak kihegyezve, hogy ne emlékezésre használjuk az agyunkat, hanem intuitív döntésekre, problémamegoldásra, ötletek kialakulásának természetes elősegítésére azzal, hogy a folyamatokat külsőleg végezzük el, nem pedig fejben. A GTD-ben ezt a Natural Planning Model valósítja meg (A döntések támogatására használt eszközöket decision supportnak nevezzük), míg a Zettelkastben a gondolkodás folyamatának externalizálása, majd a régi jegyzetek átnézése és összekötése a frissen bekerülő jegyzetekkel.

• A célok és a projektek lista egymásmellé rakva megmutatja, hogy milyen kapcsolat van a hobbik és az álmok között.
• Ha egy projektnek nincs célja, akkor azt hobbinak hívjuk. Amennyiben nincs meghatározva, hogy milyen céllal teszzük az adott dolgot, annak valószínűleg az az oka, hogy csak szórakoztatjuk vele magunkat.
• Amennyiben egy célhoz nem tartozik projekt, úgy az egy álom. Szeretnénk elérni és közelebb kerülni a célhoz, de konkrét projekt(ek) nélkül nem haladunk sehova. A célok hosszabbak mint egy év.
• Ahhoz, hogy ezeket a különbségeket lássuk, szükség van arra, hogy legyen egy célok és objektívek listánk amit a GTD Weekly Review során össze tudunk hasonlítani a projektek listával.

A GTD-ben a célokat arra használjuk, hogy ügyesebben tudjunk választani a jelenben. Lényegtelen hogy azokat elérjük-e a jövőben vagy sem.

#GTD

• A célorientált gondolkodás elégedetlenné tesz minket. A célorientált gondolkodással az a baj, hogy limitáljuk magunkat azzal a gondolattal, hogy csak akkor leszünk boldogok és teljesek, ha elérünk egy célt. A célok irányt adnak a folyamatoknak. A folyamatot élvezve bármikor érezhetjük magunkat boldognak, nincs szükségünk arra, hogy ezt célhoz kössük. Ez segít abban, hogy a A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba.

• A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba. Úgy érezzük, hogy megpihenhetünk, mert elértük azt amit akartuk. Ezzel viszont visszaesünk a régi szokásainkba, mert az új szokás a cél iránti motiváció eredménye volt, nem pedig a folyamat élvezetének cselekvése. Szokások. Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében.

A projektek múltidőben való megfogalmazása elősegíti a tényleges cél megkeresését. A múlt időben történő megfogalmazás rákényszerít minket arra, hogy elképzeljük a projektet befejezve, hogy fog az kinézni, amikor készen van. Innen kiindulva, a tényleges projekt neve a múlt időben megfogalmazott cél, jelen időben történő megfogalmazása legyen.

Példák:

• Nearcut onboard => Nearcut munkakörnyezet beállítva => Beállítani a Nearcut munkakörnyezetet
• Műszaki ellenőr keresése => Műszaki ellenőr felvéve => Felvenni egy műszaki ellenőrt
• Agyvihar 86 elkészítése => Agyvihar 86. epizód publikálva => Publikálni az Agyvihar 86. epizódját

• A célok irányt adnak a folyamatoknak. A folyamatokat önmagukban nem tudjuk tudatosan irányítani cél nélkül, viszont a cél csak egy milestone – egy leszúrt bot.
  • A folyamat és a cél is felbukkan egy szokás idővonalában

A célok hosszabbak mint egy év. Az egy évnél kevesebb ideig tartó célokat projekteknek hívjuk, ami ennél hosszabb azt már a célok listánkban kell követni.

• Az automatizáció arról szól, hogy a jól ismert munkafolyamatunkban az ismétlődő akadályokat megpróbáljuk kiküszöbölni azzal, hogy a reprodukálható lépéseket delegáljuk egy eszköznek. Ez csak akkor működik jól, ha alulról felfelé közelítjük meg a dolgot, azaz létező problémára próbálunk megoldást keresni, nem pedig egy technológiát próbálunk belekényszeríteni a munkafolyamatunkba.
  • A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat

A következő lépés egy könyvjelző abban a fejezetben amit projektnek hívunk.

• A projekt ad irányt a következő lépésekkel bookmarkolt folyamatoknak.
• A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás a projekt céljának eléréséhez.

Kapcsolódó

• A kényszer szerepe a következő lépések halogatásában
• Aszinkronitás használata a munkafolyamatunkban

• A nagy változások sok apró, rendszeresen folytatott lépéssel érünk el. Olyan ez, mint amikor két vonal irányát összehasonlítjuk: egy idő után még úgy is eltávolodnak egymástól, hogy az egyik iránya csak pár fokkal tér el a másiktól. Hasonló módon, apró szokásokkal más irányba tudjuk magunkat terelni mi is, ami hosszútávon olyan változásokat hoz, amivel közelebb kerülhetünk egy kívánt állapothoz.
• A szokásokat alá kell támasztani megfelelően kidolgozott folyamatokkal, amiket megfelelő sorba rendezve rendszereket tudunk létrehozni. Egy ilyen rendszer lehet a kulcsa annak, hogy egy szokást el tudjuk sajátítani.

A munkavégzés hogyan jár azzal, hogy közreműködésként fogjuk fel a projekt elérésében.

• A tervezés irányt ad, de nem jár azzal a felelősséggel hogy az adott projektet azzal a leírt móddal fejezzünk be, amit a tervben levezettünk.
• Lehetőséget ad arra, hogy a projektet új információ ismeretében más irányba tereljük.
• Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt, nem fogunk ragaszkodni a projekthez.
• Aszinkronitás, Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt így A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket.
• A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent, csak a következő lépések folyamatos elvégzésével foglalkozunk.
• A következő lépéssel feldaraboljuk kisebb lépésekre a folyamatot, amivel egy idő után olyan állapotba kerül az életünk, hogy a projektet késznek tekinthetjük.

Egy El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan felül az is fontos, hogy a cél, amit el akarunk érni mennyire jelentősségteljes számunkra. Azok a jó következő lépések, amikhez nem kell használunk az akaraterőnket, mivel ilyenkor nincs semmilyen ellentmondás, tisztázatlan kérdés, vagy rezisztencia a rövidtávú és hosszútávú céljaink között.

Kapcsolódó

• A túltervezés hatása a változás elfogadására
• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban
• Gyorsabb munkával kevesebbet halogatunk

El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan. Ahhoz, hogy egy következő lépéssel szemben ne alakuljon ki rezisztencia, fontos, hogy lássuk magunkat fejben, miközben elvégezzük az adott feladatot. Ha nem tudjuk elképzelni a következő lépést, akkor újra kell gondolni azt.

A Zettelkasten munkafolyamat elsődleges célja az, hogy a kutatást, a tanulást, az abból keletkező ötletek kidolgozását, majd a végeredmény megosztását, jól elszeparált lépésekre és rutinra bontsa le, mivel a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit. Ezzel abban segít, hogy az írás folyamatának különböző lépései meg vannak nevezve, és az azokhoz tartozó rutinok/fizikai lépések ki van dolgozva, lényegében a A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre. Ezzel elérhetjük azt, hogy a rendszert alkalmazva beépítsük a mindennapjainkba ezt a máskülönben nehéznek mondott folyamatot és azt könnyedén, különösebb akaraterő befektetése nélkül, rutinszerűen csináljuk.

• A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása
• Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
• Lyukak kezelése a Zettelkastenben

A #Zettelkasten jegyzetek egymáshoz kapcsolása a gondolat kialakulásának folyamata, amelyben a jegyzetsorozatok értelmezése különböző kontextusoktól függ 2.6.9.2. Ez a kontextus a jegyzetsorozat, mivel a strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4.

A jegyzetek közötti kapcsolat megmutatja az ötlet fejlődését. Nem a gondolkodásunk végeredményét tároljuk benne, hanem maga a gondolkodást.

A principle of atomicity azt jelenti, hogy minden dolgot össze kell gyűjteni egy Zettelbe, de meg kell próbálni elválasztani annak vonatkozásait egymástól. Ez nagyon hasonlít a programozásban a separation of concerns koncepcióra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden dolog csak a saját magáért feleljen.

Zettelre levezetve: egy jegyzet csak egy dologról szóljon. Önmagában is olvasható/megérthető legyen (lehetnek például ötletek, definíciók, koncepciók, állítások), de összekötve őket alkossanak rendszereket. Így a meglévő Zetteleket mi is fel tudjuk újra használni a saját ötleteink levezetéséhez, kapcsolatokat vehetünk észre két dolog között és ezekből további Zetteleket tudunk készíteni.

Felmerül a kérdés, hogy a jegyzeteket felépítő Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

Forrás

• Christian Tietze – Create Zettel from Reading Notes According to the Principle of Atomicity

Kapcsolódó

• Az automatizált tesztek előnyei és hátrányai
• A definiálás használata mint index különböző témakörökre
• Decompletion

• A blokk alapú Zettelkasten arról szól, hogy minden egyes jegyzetben lévő blokk linkelhető és önmagában felhasználható kell hogy legyen. Egy ilyen blokk atomikus ötletet ír le. A célja az, hogy a blokkot alkatrészként lehessen használni más jegyzetekhez is.
  • A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel#^F413D91C-9E1E-47E8-8A36-DFD1D471AFB5
• Az atomikus blokkok felhasználhatók írások alapjaként, ami a Principle of atomicity még aprólékosabb alkalmazása.
  • Tartalomjegyzék jegyzetek készítése
• A blokk alapú Zettelkasten atomikusabb alkalmazást tesz lehetővé egy-egy ötletre. Egy blokk úgy jó, ha az kompozitálható, azaz beilleszthető más jegyzetbe is inline.
• A blokkokból létrehozhatók az output jegyzetek vázlatai, amik összefognak egy végleges írást. Ilyenkor a blokkok külön linkelhetők, összehasonlíthatók és rendezhetők még az írás szerepkesztésének elkezdése előtt.
  • A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét#^82FF4EF6-F476-417B-8BFD-FF927FADBDA6
  • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára#^9C6A3CFC-81AD-4B52-8452-79265E4A95AC
    • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára
• Az atomikus blokkok folyamatos írásával közre tudunk működni egy nagyobb feladatban. Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt és csak az adott blokkra fókuszálunk.

• Mivel a Zettelkasten egy gondolkodáshoz használt eszköz, nem archívum, így nem kell minden jegyzetet részletesen elmagyarázni, a jegyzetsorozatokban lévő lyukakat kitölteni. Csupán annyit kell elérnünk, hogy a jegyzet segítse a gondolkodási folyamatunkat.
  • A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára
  • Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel – Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel#^CA55A82E-F67C-43D6-A787-EC02CF330CD4
• A Zettelkasten rendszer célja
• Zettelkasten jegyzetsorozatok

• #Zettelkasten jegyzetsorozatok 2.6.9 előállítása azért fontos, mert így lehet követni az ötleteink fejlődését, amivel belépőpontok is keletkeznek a rendszerben, amik több ágba folyhatnak szét. Ezzel hagyjuk az ötletek természetes kialakulását, azaz alulról felfelé fejlesztjük a gondolatainkat, nem fentről lefelé.
• Ahhoz hogy ez jól követhető legyen a rendszerben, arra van szükség, hogy a jegyzeteket nem az új jegyzetek irányából linkeljük a régiek felé, hanem az új jegyzetet linkeljük a régiekből. Így a régi jegyzetek lehetnek a belépőpontok és a linkelés iránya az ötlet kialakulásának természetes menetét követi (A #Zettelkasten outline megmutatja egy ötlet kialakulásának történetét 2.6.9.6.1). A navigációval lekövethető egy jegyzetsorozatban az ötlet kialakulása.
  • A strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4

Két jegyzet közötti kapcsolatot az a kontextus határozza meg, amiben a kapcsolat értelmet nyer. Fel kell magunknak tenni a kérdést, hogy a jegyzetek milyen kontextusban kombinálhatók oly módon, hogy a kapcsolat jelentőségteljessé válik? Ha nem tudjuk a kapcsolatot kifejteni egy kulcsszón vagy témakörön túl, akkor tovább kell gondolkoznunk róla.

A jegyzetkészítés (note-making) egy állandó folyamat, amiben a jegyzeteket és a köztük lévő kapcsolatokat ápoljuk (ezt a folyamatot hívjuk Digital Gardeningnek 2.6.10), a hagyományos a jegyzeteléssel szemben (note-taking), amivel statikus jegyzeteket állítunk elő, amik referenciaként kerülnek be a rendszerünkbe.

A jegyzetkészítés és a jegyzetelés kifejezés magyarul nem biztos, hogy megfelelően leírja a két cselekvés közötti különbséget.

Referencia

• The Art of Note-Making

#DigitalGarden

A Zettelkasten kiteríti elénk a meglévő gondolatainkat, így azokat könnyen össze tudjuk hasonlítani egy új ötlettel. Ezzel sokkal racionálisabb döntést tudunk hozni arról, hogy az új jegyzet hova illik és mivel van kapcsolatban. Ha ezt fejben próbálnánk meg megcsinálni, akkor nem biztos, hogy észrevennék olyan összefüggéseket, amiket az elénk tett, külső rendszerben tárolt gondolatsorok megengednek.

Agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de abban jó, hogy külső eszközökre támaszkodva megtalálja az összefüggéseket a dolgok között.

• Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
• Az ismeretlen ötletek követése
• A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
• Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel

• Az összegyűjtött referencia jegyzetek a Zettelkasten inboxszaként értelmezhetők. Azért gyűjtjük a potenciális jelentéssel rendelkező gondolatokat, hogy azok további ötleteket szüljenek. Ezt egy szisztematikus feldolgozási módszerrel tudjuk a legjobban elvégezni, viszont ezt megelőzi az alapos olvasás.
  • A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben
  • Az olvasásnak két célja létezik
  • Olvasás és jegyzetelés workflow
• A referencia jegyzetek lényegében a #GTD-hez hasonló félkész gondolatok, azzal a különbséggel, hogy a saját szavainkkal írjuk le őket, biztosítva ezzel, hogy mielőtt bekerülne bármi is a Zettelkastenbe, azt megértsük mi is. Mivel Az információ önmagában használhatatlan nagyon fontos, hogy Tanulás a Zettelkasten rendszerrel (habár a A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is).
  • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten

A referencia jegyzetek feldolgozásának egy fontos részlete az, amikor megkérdezzük magunktól, hogy az adott jegyzet miért keltette fel az érdeklődésünket? Ennek okán megválaszolva, eszünkbe juttatja az okot, ami miatt a jegyzetet kiemeltük az olvasmányból és azon is elgondolkoztat minket, hogy ez hogyan kapcsolódhat a meglévő jegyzeteinkhez.

• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
• Lyukak kezelése a Zettelkastenben

A Zettelkasten jól használható példakódok, Terminal snippetek, és programozási koncepciók és tárolására, mivel az összekötött jegyzetek miatt ezek a snippetek nem fognak elveszni.

A Zettelkasten használata mint kód snippet library azért nem jó, mert a kód snippetek nem kapcsolódnak sehogy egymáshoz. Ha erre használjuk a Zettelkastent, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy Zettelkasten vs. gyűjtögetés.

Ahhoz, hogy a megtalált kód snippeteket jó helyen tároljuk, arra van szükség, hogy ezeket a meglévő olvasási jegyzetek közé eltegyük, majd ezek alapján projektekhez találjuk meg a kapcsolatot az adott kódsnippet alapján. A kódsnippet csak egy referencia, nem pedig az ötlet, amire azt használni fogjuk.

Kapcsolódó

• Zettelkasten vs. gyűjtögetés

A #GTD ajánlott project support rendszerezési módja, miszerint minden projekthez kapcsolódó nem következő lépést egy helyen tároljunk, tökéletes passzol a Zettelkasten projekt specifikus jegyzetek koncepciójához. Eszerint egy projekt specifikus jegyzet felfogható Zettelkasten jegyzetként is, de annak helye nem a fő jegyzeteink között van, hanem a project support mappában. Így a projecthez kötődő jegyzetek külön használhatók projekt specifikus ötletek fejlesztésére és összeköthetők egymással ugyanúgy, mint a főjegyzeteink.

Kapcsolódó

Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel

Ha a A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat, akkor egy írott anyag témaválasztásnál előnyben vagyunk, mert van előzetes ismeretanyagunk. Ennek egy része ráadásul már meg is van írva, mert a Zettelkastennel egy külső helyen tároljuk az ötleteinket, amiket tudunk böngészni.

Viszont mi van akkor, amikor konkrét feladatként kapunk egy témát, amiről még nincs előzetes ismeretanyagunk?

Ebben az esetben szintén kell egy olyan lépés, amit olvasással, és jegyzetek készítésével töltünk (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése) – ez talán lehet is egy külön projekt, amiben a projekt alapú jegyzeteinket gyűjtjük – viszont ilyen esetekben is a Zettelkasten workflow lépéseit kell követni, hogy kialakuljon a végleges ismeretanyagunk a meghatározott témával kapcsolatban.

A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

Egy programozó sokkal okosabban használja a mentális kapacitásait akkor, ha utána tud nézni a dolgoknak a tapasztalatára és intuícióira hagyatkozva, mintsem fejből tudjon minden egyes koncepciót. A kutatás képessége lehetőséget ad arra, hogy a problémába beleásva magunkat, tapasztalatot és tudást alakítsunk ki. Ez sokkal hasznosabb képesség, mint az iskolában tanult koncepciók ismerete. Ez utóbbi is lehet hasznos eszköz, de a tapasztalatszerzés mélyebb tudást eredményez, ami jobban használható a mindennapokban, mint a lexikális tudás.

Elég csak a koncepciók létezésére és azok definíciójára emlékeznünk, mivel a definíció iránymutató, ami megmutatja merre induljunk el a kutatásban. A kutatás során egy jó tanulási rendszert használva jó eséllyel bármiben el tudunk mélyülni és meg tudjuk érteni – akkor amikor szükségünk lesz rá (hasonlóan mint programozásban a lazy loading). Később ez a mélyen belénk ivódott tudás új ötletek születését és dolgok közötti új kapcsolatok felfedezését eredményezi.

A felejtés szerepe az információk feldolgozásában

A definíció lényege az, hogy emlékeztessen minket egy adott fogalomra vagy koncepcióra, amit újraolvasva, amolyan indexként használva újra el tudok merülni az adott témában. Ez lényegében arra jó, hogy a tanulásnál ne kelljen teljes fogalmakat megjegyezni, csupán emlékezzek létezésükre. Így később csak fel kell ismernem a megfelelő pillanatban a definíciót az adott probléma megoldására.

A Zettelkastenben kialakult címkék valahol egy téma definicióját is jelentik, A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk, mivel A jól megfogalmazott jegyzetcímek fontosabbak, mint a sorszámok.

Kapcsolódó

A Zettelkasten címkék használata

A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás

A felejtés szerepe az információk feldolgozásában

A projekt alapú Zettelkasten egy jó eszköz arra, hogy a GTD rendszerünkben lévő Someday/Maybe lista elemeit fejlesszük. Ezt úgy lehet implementálni, hogy a Someday/Maybe listán lévő elemhez létrehozunk egy projekt mappát, majd ebbe kezdjük el gyűjteni az ötleteinket. A Zettelkasten összes előnye kihasználható ezzel a módszerrel:

saját ötletek összegyűjtése egy helyre a projektre scope-olva

a jegyzetsorozatok használata az ötletek fejlesztéséhez, A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé

természetesen módon gyűjteni az ötleteinket, amire a Someday/Maybe állapotban lévő projekt időbuffert is hagy

Kapcsolódó

Zettelkasten project jegyzetek tárolása a GTD project support mappákban

A Zettelkasten használata a Someday/Maybe lista fejlesztésére

A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva

A Zettelkasten konkrét fizikai lépésekre bontja le az agy gondolkodási folyamatát.

A gondolkodás, a dolgok összekötése és megértése egy fizikai cselekvéssé, rutinná válik.

Ezek az alábbi rutinok:

• Gyűjtés/információ leírása miközben olvasok vagy nézek valamit
• Az összegyűjtött információ feldolgozása, megfogalmazása saját szavaimmal, Zettelkastenbe emelése (egy kártya egy gondolat)
• Opcionálisan linkelés/összekötés a Zettelkastenben már meglévő információkkal, ezáltal is egy hálózatot létrehozva.

Ez a rutin nagyon hasonló a GTD-hez, ahol szintén egy gondolkodási folyamat van fizikai lépésekre levezetve.

Kapcsolódó

• A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat
• A Zettelkasten jegyzetek feldolgozási folyamata
• A Zettelkasten címkék mint ötletlista kereséshez
• Projekt alapú Zettelkasten használata Someday/Maybe ötletek fejlesztésére
• Externalizálásra alapuló módszertanok
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
• A Zettelkasten rendszer célja

Az írás és a programozás nagyon hasonló. Az egyikkel az embereknek, a másikkal a gépeknek próbáljuk kifejezni magunkat és azt hogy mit szeretnénk tőlük.

Az írás jellege a kód olvashatóságában, a struktúrájában és a használt elnevezésükben jelenik meg. Ahogy egy cikkben, úgy a kódban is fontosak ezek a jellemzők ahhoz, hogy át tudjuk adni a gondolatainkat.

Irományokban a rendszerezett gondolatok alakítják ki a történetet, míg a kódban az összedolgozó elemekből felhúzott rendszer(ek) összessége formál meg egy eszközt szoftver formájában.

Separation of Concerns

A jegyzeteink magukban olyan forrást adnak az íráshoz, amit kihasználva több szöveget is tudunk egyszerre formálni. Ami az egyik szöveg mellékterméke, az a másik szöveg alapanyaga lehet.

Mivel ötleteket illesztünk össze és keressük a kapcsolatot a meglévő jegyzeteinkkel, így az írás egy állandó folyamattá válik. Ezt a Zettelkasten táplálja, amiből egy komplett szöveg tud kialakulni a szerkesztés folyamatával.

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A Zettelkasten egy olyan rendszert ad, ami a GTD-hez hasonlóan világosan megmondja, hogy milyen fizikai lépések szükségesek ahhoz, hogy valamit megtanuljunk, a megtanult anyagból új dolgokat állítsunk elő, majd az összekötött gondolatokról írjunk egy összefüggő szöveget.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A Zettelkasten workflow is felosztható a GTD lépéseire

Mielőtt ezek a lépések megtörténnek A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra.

A Zettelkasten írásfelépítés folyamatának publikus menetét hívjuk Digital gardeningnek.

Digital gardening

A Zettelkastenben lévő jegyzetsorozatok felfoghatók egy még meg nem született iromány vázlataként is, mivel A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.

Az írás folyamata már akkor elkezdődik, amikor a Zettelkastenbe beletesszük a jegyzeteket. Így lényegében passzív vázlatokat készítünk a jegyzetsorozatokkal, azaz a tényleges írás helyett már a szerkesztés folyamatát kell elvégeznünk, amikor össze akarunk szerkeszteni egy Zettelkasten jegyzetsorozatot valamilyen publikus irományba.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel

A seedling egy publikus draft

A Zettelkasten jegyzetek linkelésének folyamata azok sorba rendezése, mert a Zettelkastenben ezek minden irányból kapcsolódhatnak egymáshoz. Sokkal könnyebb egy leírt anyagot átvinni egy másik formátumba, mint nulláról összeírni a fejünkben lévő információkat.

Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

A jelenség annak a végeredménye, hogy a Zettelkasten A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat.

Kapcsolódó

Zettelkasten jegyzetsorozatok

A Zettelkasten fizikai folyamata

Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel

A GTD Natural Planning Model analógiája a Zettelkastenben

Amikor az írást azzal kezdjük, hogy ki kell találnunk miről írjunk, akkor mesterségesen közelítjük meg a dolgot.

A Zettelkasten aszerint a logika szerint működik, mint a #GTD Natural Planning Model: természetes módon hagyjuk kialakulni a dolgokat, amire az agyunk automatikusan ötletekkel fog felelni. Intuitívan tudjuk a dolgok miértjét, nem kényszerítjük magunkat a “van-e valakinek valami jó ötlete” helyzetbe.

202110051054 A Zettelkasten használata a Someday-Maybe lista fejlesztésére

• A #GTD és a #Zettelkasten módszertan alulról felfelé közelítik meg a dolgokat, az az nem azzal kezdenek, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mivel rendelkezünk az adott pillanatban.
• A Zettelkasten is – a #GTD #NaturalPlanningModel topikokhoz hasonlóan – természetes módszerrel hagyja, hogy kialakuljon valami kézzelfogható dolog a jegyzeteinkből.
  • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten

Kapcsolódó

• A felfedezések akadályozása a tervezéssel
• Zettelkasten jegyzetsorozatok
• A Zettelkasten címkék használata
• Externalizálásra alapuló módszertanok

A Zettelkasten jegyzetek feldolgozása ugyanaz a folyamat, mint a GTD-ben az inbox feldolgozása. Itt is csak egy inboxunk van, ami nem tudjuk pontosan mit tartalmaz. Az a feladatunk, hogy letisztázzuk és rendszerezzük a benne lévő nyers jegyzeteket atomi szintű kártyákká.

Kapcsolódó

• Principle of atomicity
• Jegyzetek gyűjtése könyvolvasás közben
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket