A célok hosszabbak mint egy év
A célok hosszabbak mint egy év. Az egy évnél kevesebb ideig tartó célokat projekteknek hívjuk, ami ennél hosszabb azt már a célok listánkban kell követni.
2021.09.08.
Az automatizáció lényege
- Az automatizáció arról szól, hogy a jól ismert munkafolyamatunkban az ismétlődő akadályokat megpróbáljuk kiküszöbölni azzal, hogy a reprodukálható lépéseket delegáljuk egy eszköznek. Ez csak akkor működik jól, ha alulról felfelé közelítjük meg a dolgot, azaz létező problémára próbálunk megoldást keresni, nem pedig egy technológiát próbálunk belekényszeríteni a munkafolyamatunkba.
Következő lépés
A következő lépés egy könyvjelző abban a fejezetben amit projektnek hívunk.
- A projekt ad irányt a következő lépésekkel bookmarkolt folyamatoknak.
- A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás a projekt céljának eléréséhez.
Kapcsolódó
Nagy változásokat apró lépésekkel érünk el
- A nagy változások sok apró, rendszeresen folytatott lépéssel érünk el. Olyan ez, mint amikor két vonal irányát összehasonlítjuk: egy idő után még úgy is eltávolodnak egymástól, hogy az egyik iránya csak pár fokkal tér el a másiktól. Hasonló módon, apró szokásokkal más irányba tudjuk magunkat terelni mi is, ami hosszútávon olyan változásokat hoz, amivel közelebb kerülhetünk egy kívánt állapothoz.
- A szokásokat alá kell támasztani megfelelően kidolgozott folyamatokkal, amiket megfelelő sorba rendezve rendszereket tudunk létrehozni. Egy ilyen rendszer lehet a kulcsa annak, hogy egy szokást el tudjuk sajátítani.
A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás a projekt céljának eléréséhez
A munkavégzés hogyan jár azzal, hogy közreműködésként fogjuk fel a projekt elérésében.
- A tervezés irányt ad, de nem jár azzal a felelősséggel hogy az adott projektet azzal a leírt móddal fejezzünk be, amit a tervben levezettünk.
- Lehetőséget ad arra, hogy a projektet új információ ismeretében más irányba tereljük.
- Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt, nem fogunk ragaszkodni a projekthez.
- Aszinkronitás, Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt így A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket.
- A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent, csak a következő lépések folyamatos elvégzésével foglalkozunk.
- A következő lépéssel feldaraboljuk kisebb lépésekre a folyamatot, amivel egy idő után olyan állapotba kerül az életünk, hogy a projektet késznek tekinthetjük.
A kényszer szerepe a következő lépések halogatásában
Egy El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan felül az is fontos, hogy a cél, amit el akarunk érni mennyire jelentősségteljes számunkra. Azok a jó következő lépések, amikhez nem kell használunk az akaraterőnket, mivel ilyenkor nincs semmilyen ellentmondás, tisztázatlan kérdés, vagy rezisztencia a rövidtávú és hosszútávú céljaink között.
Kapcsolódó
El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan
El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan. Ahhoz, hogy egy következő lépéssel szemben ne alakuljon ki rezisztencia, fontos, hogy lássuk magunkat fejben, miközben elvégezzük az adott feladatot. Ha nem tudjuk elképzelni a következő lépést, akkor újra kell gondolni azt.
A Zettelkasten rendszer célja
A Zettelkasten munkafolyamat elsődleges célja az, hogy a kutatást, a tanulást, az abból keletkező ötletek kidolgozását, majd a végeredmény megosztását, jól elszeparált lépésekre és rutinra bontsa le, mivel a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit. Ezzel abban segít, hogy az írás folyamatának különböző lépései meg vannak nevezve, és az azokhoz tartozó rutinok/fizikai lépések ki van dolgozva, lényegében a A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre. Ezzel elérhetjük azt, hogy a rendszert alkalmazva beépítsük a mindennapjainkba ezt a máskülönben nehéznek mondott folyamatot és azt könnyedén, különösebb akaraterő befektetése nélkül, rutinszerűen csináljuk.
Zettelkasten jegyzetsorozatok
A #Zettelkasten jegyzetek egymáshoz kapcsolása a gondolat kialakulásának folyamata, amelyben a jegyzetsorozatok értelmezése különböző kontextusoktól függ 2.6.9.2. Ez a kontextus a jegyzetsorozat, mivel a strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4.
A jegyzetek közötti kapcsolat megmutatja az ötlet fejlődését. Nem a gondolkodásunk végeredményét tároljuk benne, hanem maga a gondolkodást.
Principle of atomicity
A principle of atomicity azt jelenti, hogy minden dolgot össze kell gyűjteni egy Zettelbe, de meg kell próbálni elválasztani annak vonatkozásait egymástól. Ez nagyon hasonlít a programozásban a separation of concerns koncepcióra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden dolog csak a saját magáért feleljen.
Zettelre levezetve: egy jegyzet csak egy dologról szóljon. Önmagában is olvasható/megérthető legyen (lehetnek például ötletek, definíciók, koncepciók, állítások), de összekötve őket alkossanak rendszereket. Így a meglévő Zetteleket mi is fel tudjuk újra használni a saját ötleteink levezetéséhez, kapcsolatokat vehetünk észre két dolog között és ezekből további Zetteleket tudunk készíteni.
Felmerül a kérdés, hogy a jegyzeteket felépítő Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?
Forrás
Kapcsolódó
- Az automatizált tesztek előnyei és hátrányai
- A definiálás használata mint index különböző témakörökre
- Decompletion
Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?
- A blokk alapú Zettelkasten arról szól, hogy minden egyes jegyzetben lévő blokk linkelhető és önmagában felhasználható kell hogy legyen. Egy ilyen blokk atomikus ötletet ír le. A célja az, hogy a blokkot alkatrészként lehessen használni más jegyzetekhez is.
- Az atomikus blokkok felhasználhatók írások alapjaként, ami a Principle of atomicity még aprólékosabb alkalmazása.
- A blokk alapú Zettelkasten atomikusabb alkalmazást tesz lehetővé egy-egy ötletre. Egy blokk úgy jó, ha az kompozitálható, azaz beilleszthető más jegyzetbe is inline.
- A blokkokból létrehozhatók az output jegyzetek vázlatai, amik összefognak egy végleges írást. Ilyenkor a blokkok külön linkelhetők, összehasonlíthatók és rendezhetők még az írás szerepkesztésének elkezdése előtt.
- Az atomikus blokkok folyamatos írásával közre tudunk működni egy nagyobb feladatban. Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt és csak az adott blokkra fókuszálunk.
Lyukak kezelése a Zettelkastenben
- Mivel a Zettelkasten egy gondolkodáshoz használt eszköz, nem archívum, így nem kell minden jegyzetet részletesen elmagyarázni, a jegyzetsorozatokban lévő lyukakat kitölteni. Csupán annyit kell elérnünk, hogy a jegyzet segítse a gondolkodási folyamatunkat.
- A Zettelkasten rendszer célja
- Zettelkasten jegyzetsorozatok
A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé
- #Zettelkasten jegyzetsorozatok 2.6.9 előállítása azért fontos, mert így lehet követni az ötleteink fejlődését, amivel belépőpontok is keletkeznek a rendszerben, amik több ágba folyhatnak szét. Ezzel hagyjuk az ötletek természetes kialakulását, azaz alulról felfelé fejlesztjük a gondolatainkat, nem fentről lefelé.
- Ahhoz hogy ez jól követhető legyen a rendszerben, arra van szükség, hogy a jegyzeteket nem az új jegyzetek irányából linkeljük a régiek felé, hanem az új jegyzetet linkeljük a régiekből. Így a régi jegyzetek lehetnek a belépőpontok és a linkelés iránya az ötlet kialakulásának természetes menetét követi (A #Zettelkasten outline megmutatja egy ötlet kialakulásának történetét 2.6.9.6.1). A navigációval lekövethető egy jegyzetsorozatban az ötlet kialakulása.
- A strukturált jegyzetek a #Zettelkasten belépőpontjai 2.6.4
A jegyzetsorozatok értelmezése különböző kontextusoktól függ
Két jegyzet közötti kapcsolatot az a kontextus határozza meg, amiben a kapcsolat értelmet nyer. Fel kell magunknak tenni a kérdést, hogy a jegyzetek milyen kontextusban kombinálhatók oly módon, hogy a kapcsolat jelentőségteljessé válik? Ha nem tudjuk a kapcsolatot kifejteni egy kulcsszón vagy témakörön túl, akkor tovább kell gondolkoznunk róla.
A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat?
A jegyzetkészítés (note-making) egy állandó folyamat, amiben a jegyzeteket és a köztük lévő kapcsolatokat ápoljuk (ezt a folyamatot hívjuk Digital Gardeningnek 2.6.10), a hagyományos a jegyzeteléssel szemben (note-taking), amivel statikus jegyzeteket állítunk elő, amik referenciaként kerülnek be a rendszerünkbe.
A jegyzetkészítés és a jegyzetelés kifejezés magyarul nem biztos, hogy megfelelően leírja a két cselekvés közötti különbséget.
Referencia
Jegyzetkapcsolatok észrevétele externalizációval
A Zettelkasten kiteríti elénk a meglévő gondolatainkat, így azokat könnyen össze tudjuk hasonlítani egy új ötlettel. Ezzel sokkal racionálisabb döntést tudunk hozni arról, hogy az új jegyzet hova illik és mivel van kapcsolatban. Ha ezt fejben próbálnánk meg megcsinálni, akkor nem biztos, hogy észrevennék olyan összefüggéseket, amiket az elénk tett, külső rendszerben tárolt gondolatsorok megengednek.
Agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de abban jó, hogy külső eszközökre támaszkodva megtalálja az összefüggéseket a dolgok között.
A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
- Az összegyűjtött referencia jegyzetek a Zettelkasten inboxszaként értelmezhetők. Azért gyűjtjük a potenciális jelentéssel rendelkező gondolatokat, hogy azok további ötleteket szüljenek. Ezt egy szisztematikus feldolgozási módszerrel tudjuk a legjobban elvégezni, viszont ezt megelőzi az alapos olvasás.
- A referencia jegyzetek lényegében a #GTD-hez hasonló félkész gondolatok, azzal a különbséggel, hogy a saját szavainkkal írjuk le őket, biztosítva ezzel, hogy mielőtt bekerülne bármi is a Zettelkastenbe, azt megértsük mi is. Mivel Az információ önmagában használhatatlan nagyon fontos, hogy Tanulás a Zettelkasten rendszerrel (habár a A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is).
- 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten
A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
A referencia jegyzetek feldolgozásának egy fontos részlete az, amikor megkérdezzük magunktól, hogy az adott jegyzet miért keltette fel az érdeklődésünket? Ennek okán megválaszolva, eszünkbe juttatja az okot, ami miatt a jegyzetet kiemeltük az olvasmányból és azon is elgondolkoztat minket, hogy ez hogyan kapcsolódhat a meglévő jegyzeteinkhez.
Zettelkasten használata kód snippetekre
A Zettelkasten jól használható példakódok, Terminal snippetek, és programozási koncepciók és tárolására, mivel az összekötött jegyzetek miatt ezek a snippetek nem fognak elveszni.
Zettelkastent nem jó használni kód snippetekre
A Zettelkasten használata mint kód snippet library azért nem jó, mert a kód snippetek nem kapcsolódnak sehogy egymáshoz. Ha erre használjuk a Zettelkastent, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy Zettelkasten vs. gyűjtögetés.
Ahhoz, hogy a megtalált kód snippeteket jó helyen tároljuk, arra van szükség, hogy ezeket a meglévő olvasási jegyzetek közé eltegyük, majd ezek alapján projektekhez találjuk meg a kapcsolatot az adott kódsnippet alapján. A kódsnippet csak egy referencia, nem pedig az ötlet, amire azt használni fogjuk.
Kapcsolódó
Zettelkasten project jegyzetek tárolása a GTD project support mappákban
A #GTD ajánlott project support rendszerezési módja, miszerint minden projekthez kapcsolódó nem következő lépést egy helyen tároljunk, tökéletes passzol a Zettelkasten projekt specifikus jegyzetek koncepciójához. Eszerint egy projekt specifikus jegyzet felfogható Zettelkasten jegyzetként is, de annak helye nem a fő jegyzeteink között van, hanem a project support mappában. Így a projecthez kötődő jegyzetek külön használhatók projekt specifikus ötletek fejlesztésére és összeköthetők egymással ugyanúgy, mint a főjegyzeteink.
Kapcsolódó
Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel
Ha a A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat, akkor egy írott anyag témaválasztásnál előnyben vagyunk, mert van előzetes ismeretanyagunk. Ennek egy része ráadásul már meg is van írva, mert a Zettelkastennel egy külső helyen tároljuk az ötleteinket, amiket tudunk böngészni.
Viszont mi van akkor, amikor konkrét feladatként kapunk egy témát, amiről még nincs előzetes ismeretanyagunk?
Ebben az esetben szintén kell egy olyan lépés, amit olvasással, és jegyzetek készítésével töltünk (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése) – ez talán lehet is egy külön projekt, amiben a projekt alapú jegyzeteinket gyűjtjük – viszont ilyen esetekben is a Zettelkasten workflow lépéseit kell követni, hogy kialakuljon a végleges ismeretanyagunk a meghatározott témával kapcsolatban.
A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás
Egy programozó sokkal okosabban használja a mentális kapacitásait akkor, ha utána tud nézni a dolgoknak a tapasztalatára és intuícióira hagyatkozva, mintsem fejből tudjon minden egyes koncepciót. A kutatás képessége lehetőséget ad arra, hogy a problémába beleásva magunkat, tapasztalatot és tudást alakítsunk ki. Ez sokkal hasznosabb képesség, mint az iskolában tanult koncepciók ismerete. Ez utóbbi is lehet hasznos eszköz, de a tapasztalatszerzés mélyebb tudást eredményez, ami jobban használható a mindennapokban, mint a lexikális tudás.
Elég csak a koncepciók létezésére és azok definíciójára emlékeznünk, mivel a definíció iránymutató, ami megmutatja merre induljunk el a kutatásban. A kutatás során egy jó tanulási rendszert használva jó eséllyel bármiben el tudunk mélyülni és meg tudjuk érteni – akkor amikor szükségünk lesz rá (hasonlóan mint programozásban a lazy loading). Később ez a mélyen belénk ivódott tudás új ötletek születését és dolgok közötti új kapcsolatok felfedezését eredményezi.
A definiálás használata mint index különböző témakörökre
A definíció lényege az, hogy emlékeztessen minket egy adott fogalomra vagy koncepcióra, amit újraolvasva, amolyan indexként használva újra el tudok merülni az adott témában. Ez lényegében arra jó, hogy a tanulásnál ne kelljen teljes fogalmakat megjegyezni, csupán emlékezzek létezésükre. Így később csak fel kell ismernem a megfelelő pillanatban a definíciót az adott probléma megoldására.
A Zettelkastenben kialakult címkék valahol egy téma definicióját is jelentik, A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk, mivel A jól megfogalmazott jegyzetcímek fontosabbak, mint a sorszámok.
Kapcsolódó
A Zettelkasten címkék használata
Projekt alapú Zettelkasten használata SomedayMaybe ötletek fejlesztésére
A projekt alapú Zettelkasten egy jó eszköz arra, hogy a GTD rendszerünkben lévő Someday/Maybe lista elemeit fejlesszük. Ezt úgy lehet implementálni, hogy a Someday/Maybe listán lévő elemhez létrehozunk egy projekt mappát, majd ebbe kezdjük el gyűjteni az ötleteinket. A Zettelkasten összes előnye kihasználható ezzel a módszerrel:
saját ötletek összegyűjtése egy helyre a projektre scope-olva
a jegyzetsorozatok használata az ötletek fejlesztéséhez, A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé
természetesen módon gyűjteni az ötleteinket, amire a Someday/Maybe állapotban lévő projekt időbuffert is hagy
Kapcsolódó
Zettelkasten project jegyzetek tárolása a GTD project support mappákban
A Zettelkasten használata a Someday/Maybe lista fejlesztésére
A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva
A Zettelkasten fizikai folyamata
A Zettelkasten konkrét fizikai lépésekre bontja le az agy gondolkodási folyamatát.
A gondolkodás, a dolgok összekötése és megértése egy fizikai cselekvéssé, rutinná válik.
Ezek az alábbi rutinok:
- Gyűjtés/információ leírása miközben olvasok vagy nézek valamit
- Az összegyűjtött információ feldolgozása, megfogalmazása saját szavaimmal, Zettelkastenbe emelése (egy kártya egy gondolat)
- Opcionálisan linkelés/összekötés a Zettelkastenben már meglévő információkkal, ezáltal is egy hálózatot létrehozva.
Ez a rutin nagyon hasonló a GTD-hez, ahol szintén egy gondolkodási folyamat van fizikai lépésekre levezetve.
Kapcsolódó
- A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat
- A Zettelkasten jegyzetek feldolgozási folyamata
- A Zettelkasten címkék mint ötletlista kereséshez
- Projekt alapú Zettelkasten használata Someday/Maybe ötletek fejlesztésére
- Externalizálásra alapuló módszertanok
- A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
- A Zettelkasten rendszer célja
Az írás és a programozás rendszerek működését írja le
Az írás és a programozás nagyon hasonló. Az egyikkel az embereknek, a másikkal a gépeknek próbáljuk kifejezni magunkat és azt hogy mit szeretnénk tőlük.
Az írás jellege a kód olvashatóságában, a struktúrájában és a használt elnevezésükben jelenik meg. Ahogy egy cikkben, úgy a kódban is fontosak ezek a jellemzők ahhoz, hogy át tudjuk adni a gondolatainkat.
Irományokban a rendszerezett gondolatok alakítják ki a történetet, míg a kódban az összedolgozó elemekből felhúzott rendszer(ek) összessége formál meg egy eszközt szoftver formájában.
A Zettelkastennel párhuzamosan több dolgot is írhatunk
A jegyzeteink magukban olyan forrást adnak az íráshoz, amit kihasználva több szöveget is tudunk egyszerre formálni. Ami az egyik szöveg mellékterméke, az a másik szöveg alapanyaga lehet.
Mivel ötleteket illesztünk össze és keressük a kapcsolatot a meglévő jegyzeteinkkel, így az írás egy állandó folyamattá válik. Ezt a Zettelkasten táplálja, amiből egy komplett szöveg tud kialakulni a szerkesztés folyamatával.
A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre
A Zettelkasten egy olyan rendszert ad, ami a GTD-hez hasonlóan világosan megmondja, hogy milyen fizikai lépések szükségesek ahhoz, hogy valamit megtanuljunk, a megtanult anyagból új dolgokat állítsunk elő, majd az összekötött gondolatokról írjunk egy összefüggő szöveget.
Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből
Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel
A Zettelkasten workflow is felosztható a GTD lépéseire
Mielőtt ezek a lépések megtörténnek A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra.
A Zettelkasten írásfelépítés folyamatának publikus menetét hívjuk Digital gardeningnek.
Zettelkasten használata irományok vázlataként
A Zettelkastenben lévő jegyzetsorozatok felfoghatók egy még meg nem született iromány vázlataként is, mivel A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.
Az írás folyamata már akkor elkezdődik, amikor a Zettelkastenbe beletesszük a jegyzeteket. Így lényegében passzív vázlatokat készítünk a jegyzetsorozatokkal, azaz a tényleges írás helyett már a szerkesztés folyamatát kell elvégeznünk, amikor össze akarunk szerkeszteni egy Zettelkasten jegyzetsorozatot valamilyen publikus irományba.
Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből
A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel
A Zettelkasten jegyzetek linkelésének folyamata azok sorba rendezése, mert a Zettelkastenben ezek minden irányból kapcsolódhatnak egymáshoz. Sokkal könnyebb egy leírt anyagot átvinni egy másik formátumba, mint nulláról összeírni a fejünkben lévő információkat.
Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?
A jelenség annak a végeredménye, hogy a Zettelkasten A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat.
Kapcsolódó
A Zettelkasten fizikai folyamata
A GTD Natural Planning Model analógiája a Zettelkastenben
Amikor az írást azzal kezdjük, hogy ki kell találnunk miről írjunk, akkor mesterségesen közelítjük meg a dolgot.
A Zettelkasten aszerint a logika szerint működik, mint a #GTD Natural Planning Model: természetes módon hagyjuk kialakulni a dolgokat, amire az agyunk automatikusan ötletekkel fog felelni. Intuitívan tudjuk a dolgok miértjét, nem kényszerítjük magunkat a “van-e valakinek valami jó ötlete” helyzetbe.
202110051054 A Zettelkasten használata a Someday-Maybe lista fejlesztésére
A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat
- A #GTD és a #Zettelkasten módszertan alulról felfelé közelítik meg a dolgokat, az az nem azzal kezdenek, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mivel rendelkezünk az adott pillanatban.
- A Zettelkasten is – a #GTD #NaturalPlanningModel topikokhoz hasonlóan – természetes módszerrel hagyja, hogy kialakuljon valami kézzelfogható dolog a jegyzeteinkből.
- 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten
Kapcsolódó
A Zettelkasten jegyzetek feldolgozási folyamata
A Zettelkasten jegyzetek feldolgozása ugyanaz a folyamat, mint a GTD-ben az inbox feldolgozása. Itt is csak egy inboxunk van, ami nem tudjuk pontosan mit tartalmaz. Az a feladatunk, hogy letisztázzuk és rendszerezzük a benne lévő nyers jegyzeteket atomi szintű kártyákká.
Kapcsolódó
A felejtés szerepe az információk feldolgozásában
A felejtés az agy lazy loading funkciója. Kiszűri azokat az információkat, amik az adott pillanatban nem relevánsnak. Ez segít kapacitást felszabadítani arra, hogy a rövidtávú memóriánkban lévő aktuális dolgok közötti kapcsolatokat átlássuk és megértsük.
Az agy másik része a hosszútávú memória, ami ismeretek és asszociációk alapján triggerekre utalva tárol el ötleteket. Ezt akkor tudjuk igazán jól kamatoztatni, amikor a trigger előhoz egy koncepciót, aminek nem fontos ismernünk a részleteit, de újra kapcsolatba tudjuk helyezni új vagy régi dolgokkal.
Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
Az olvasott információ leírása saját szavunkkal, majd annak összehasonlítása a meglévő jegyzeteikkel, adja a Zettelkasten rendszerrel történő tanulás lényegét, mivel Az információ önmagában használhatatlan, ezért A komplex témakörök munkát igényelnek az olvasótól.
Ez a két lépés rákényszerít arra, hogy megértsük azt amit olvasunk, kifejtsünk azt saját szavainkkal. A második lépésben ezt az információt más kontextusban is megvizsgáljuk, összekapcsoljuk a meglévő ismereteinkkel, abból új ötleteket generálva.
A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
Jegyzetek gyűjtése könyvolvasás közben
Könyvolvasás közben, minden olvasási session után ki kell exportálni az inboxunkba azokat a jegyzeteket, amiket közben készítettünk, lásd: A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben. Ez azért fontos, mert ilyenkor a jegyzetek még frissek, így másnap könnyebben elő tudjuk hívni azokat a kontextusokat, amikben a jegyzet született. Ez jó alapot ad arra, hogy saját ötleteink szülessenek.
Viszont ha nem dolgozzuk fel ezeket a jegyzeteket, akkor el fogjuk felejteni a kontextust, amiben felírtuk és nem tudjuk használni ezeket a jegyzeteket.
Kapcsolódó
A rögeszmés gyűjtögetés jelensége
Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
Miért nehéz GTD-ben megtanulni felírni a dolgokat
A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben
Ahhoz, hogy egy szöveget jól megértsünk, szükségünk van arra, hogy azt lassan és odafigyelve olvassuk. ^9A4140CA-C24F-49F1-986E-6C947B3F6F5E
Amikor csak átfutunk a szövegen, akkor nem tudunk odafigyelni arra, hogy a szöveg milyen gondolatokat vagy ötleteket vált ki bennünk (lásd Az olvasásnak két célja létezik). Ez sokkal fárasztóbb, mint a felületes olvasás, de ilyenkor tudunk igazán később egy ötletdarabot átültetni a saját rendszerünkbe.
Az olvasásnak két célja létezik
Az olvasásnak két célja létezik: amikor azért olvasunk, hogy megértsünk valamit, vagy azért hogy információt szerezzünk. Az első verzió nehéz, a második könnyebb.
Forrás
A strukturált jegyzetek a Zettelkasten belépőpontjai
- A #Zettelkasten-ben lévő strukturált jegyzetek célja, hogy egy kialakuló témához kapcsolódó jegyzeteket összefogjuk egy kiindulási pontba, így kontextust adva a jegyzetek közötti kapcsolatoknak. A strukturált jegyzetek fogják össze a #Zettelkasten egyedi jegyzeteit, így tartalomjegyzékként böngészhetünk innen kiindulva a többi jegyzetünk között.
- Ezenkívül egy írás vázlatához köztes előrendszerezési módszerként is használhatók.
- A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé 2.6.9.3
A Zettelkasten címkék használata
- A Zettelkasten címkéket témakör helyett kontextusként kell értelmeznünk.
- Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor bekerül egy új jegyzet a dobozba, akkor ahelyett, hogy azt kérdeznénk magunktól, hogy milyen témában kellene azt rendszerezni, inkább azt kell megkérdezni, hogy milyen kontextusban szeretnénk a jegyzettel újra találkozni.
- Amennyiben nincs a jegyzetre létező címkénk, de látunk egy kialakuló patternt a többi jegyzetünkhöz képest, akkor érdemes egy új kontextust hozzáadni a rendszerhez címkeként (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése).
- Egyébként nem érdemes erőltetni, mert akkor nem fogunk esélyt adni arra, hogy a kontextusok maguktól kialakuljanak.
A Zettelkasten címkék mint ötletlista kereséshez
A Zettelkasten címkelistája egy jó ötletlista lehet, amikor nézni vagy olvasni akarok valamiről, de nem jut eszembe téma. A címkelistáról meg tudom nézni azokat a témákat, amik érdekelnek és ötleteket adhatnak ahhoz, hogy mire keressek rá.
Kapcsolódó
A strukturált jegyzetek fogják össze a Zettelkasten egyedi jegyzeteit
- A strukturált jegyzetek feladata az a Zettelkastenben, hogy egy Zettelkasten jegyzetsorozatok kialakult koncepciót összefogjanak és rendszerezzenek.
- Értelmet adnak az egyedi jegyzeteknek úgy, hogy felhasználják azt egy koncepcióban, lásd A Zettelkasten és a #GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat.
Zettelkasten vs. gyűjtögetés
- A Zettelkasten azért működik, mert aktív gondolkodást igényel, ami fáj.
- Az emberek sok dolgok eltesznek, gyűjtenek, de sosem döntik el, hogy mi legyen azokkal. Ez produktívnak tűnik, de csak egy üres tevékenység, ami nem vezet sehova. A Zettelkasten azért nehéz, mert le kell írni a saját gondolataimat, ami jóval több energiabefejtetés, mint csak mások gondolatainak gyűjtése.
- A rögeszmés gyűjtögetés jelensége
- Zettelkasten használata kód snippetekre
A felfedezések akadályozása a tervezéssel
A dolgok felfedezésében a tervezés akadályt jelent az új ötletek természetes kialakulásához. A félreértés abból ered, hogy sokan úgy gondolják, hogy a tervezés ellentétje az ész nélküli cselekvés, pedig a probléma megoldása az, hogy olyan munkamenetet alakítsunk ki, amit az új ötletek és meglátások visznek előre. Teljesen kontraproduktív, ha egy olyan tervre hagyatkozunk, amivel kapcsolatban azt érezzük, hogy fenyegetik az új ötletek és felismerések. A Zettelkasten egy olyan munkamenet, amiben teljesül az, hogy az új ötletek viszik előre a dolgokat.
Kapcsolódó
Az ismeretlen ötletek követése
Zettelkastenbe az ismeretlen ötleteket is le kell írni, mert ezek is adhatnak később triggert vagy kapcsolatot. Ezek a Zettelkasten Someday/Maybe jegyzetei, vagy a kérdésjegyzetek. Azért hívom így őket, mert olyan témát taglalhatnak, amit még nem ismerünk, inkább egy félkész ötletet készíthetnek elő teljes ötletté.
Ugyanúgy fontos részei egy ötletláncnak.
Az Örökzöld jegyzettípusok esetében az ismeretlen ötletek követésre használt jegyzeteket Leíró jegyzetnek hívjuk. Leíró jegyzet#^CDD65550-9A28-424D-8094-D93275D65E92
Örökzöld jegyzettípusok
Az örökzöld jegyzetek között többféle jegyzettípus létezik, amiket különböző kontextusban tudunk használni aszerint, hogy mit tartalmaz a jegyzet.
A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk
A jegyzetek címe az, amit először látunk egy másik ötlet linkelésekor, így érdemes róla úgy gondolkodni, mint egy framework API. A cím az ötlet publikus interfésze, azaz megfogalmazásában egy egyszerű kijelentő mondatot kell tartalmaznia, ami egy határozott állítást ír le. Ezzel követjük a Principle of atomicity-t, azaz minden jegyzet egy ötletet fogalmaz meg, így a címek együtt kombinálva értelmes mondatokat alkothatnak és új jegyzetkapcsolatokat szülhetnek.
Kompozit jegyzet
- A kompozit jegyzetek olyan meta jegyzetek, amik egy állítást fogalmaznak meg a többi jegyzetünkre épülve.
- A kompozit jegyzetek címe egy teljes mondat, állító módban.
- A kompozit jegyzetek címe pozitívan megfogalmazott állítás.
- A kompozit jegyzeteket saját szavainkkal fogalmazzuk meg.
Leíró jegyzet
- A leíró jegyzetnek az feladata, hogy teljesen levezessen egy ötletet.
- A leíró jegyzetek önmagukban is teljes értékű írások lehetnek egy ötletről.
- A leíró jegyzet címe egy állítás, ami teljes mondat formájában van megfogalmazva. A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk, ez lehetővé teszi, hogy a jegyzetek címét mondatba tudjuk foglalni és így linkeljük más jegyzetekből. Ezzel nehezebben készíthetünk linkeket, de az általuk reprezentált kapcsolatok tisztábbak és érthetőbbek.
- A leíró jegyzet címe kérdés is lehet, amennyiben nem vagyunk az állításban teljesen biztosak. ^CDD65550-9A28-424D-8094-D93275D65E92
Összekötő jegyzet
- Amikor egy ötletünk nagyon hasonlít valakiéhez, akkor érdemes ezeket egy külön jegyzettel összekötni. Az összekötő jegyzet fogja tudatosítani bennünk a kapcsolatot, megtartva az eredeti jegyzeteket külön-külön.
- Az összekötő jegyzetek címében szerepelhet a “vs” szó.