• When we have to name something we’re forced to think about its meaning.
• Naming a #Zettelkasten note is similar to naming a class in programming.
  • In programming a class describes a set of related behaviors.
  • A name have to describe these behaviors in a way that makes sense for us (and other developers).
• Phrasing a title for a note will force us to came up a simple clarification on the content of it. This requires understanding.
  • 2.6.11.5 A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk

• My idea of having a flexible thinking space means that I should be able to expand an idea everywhere in my #Zettelkasten.
• Using iA Writer as the thinking space, I can automate new note creation using my “New Zettel” shortcut, which creates a new empty note and copies its wikilink to the clipboard.
• After creating the new zettel, it displays the quick open bar in iA Writer, so I can choose to open the new note, or dismiss the search pane and paste the wikilink into the current one.
• The workflow with this approach is that I can quickly create new notes, but keep them in the drafting phase, so I continue developing them later.
• When a note is properly expanded, I can add it to the outline with the final zettel ID, and link to other notes.
  • 2023-10-29_23-42
  • 2.6.9.6.2.1 Leave linking to the desktop

I don’t browse my stuff by category or by area. I browse it by project.

Since I use Hookmark to link related support material to my projects, I use the Things quick-find panel, to quickly jump to a project, then click on a link or invoke Hookmark to open a related asset.

Since Things provides taxonomy for our life 2.10.4, by keeping ideas there, this taxonomy will be true for ideas instead of tasks. Things is my Finder 2.8.2.4.3.

Ideas need to be developed: the idea manager workflow 2.8.2.4 will make sure that I have a complete overview of all of my ideas organized into projects and areas.

Follow-up on 2.8.2.4:

Next to Reminders, I also have to create Calendar events for Things to-dos. Having the next action creation automated, makes using Things as an idea manager easier.

When I run the New Next Action shortcut on the selected to-do, Shortcuts ask me if I want to create a new reminder or a new event. Events are created for the next day, then revealed in the Calendar, so I can continue to edit them.

When I’m working with projects in a #GTD system, I need to have a way to plan projects. Previously I used external apps for this, but having a different view on my task manager app – combining it with Reminders for next steps – I can create an interesting use case for Things, where the app is used as an idea manager and not a task manager.

#Things allows me to create todos and attach long-formatted Markdown notes to them. In addition to that, having the date and checklist-related functionality let me add details on how a task should be performed.

In essence, a to-do for me in Things doesn’t mean a next action. It is closer to the analogy of Trello and cards.

The basic system is built on this foundation:

• Each idea is represented as a todo.
• An idea contains detailed planning.
• The phases of the execution of an idea are tracked with tags, which can be Scoping, Ready, and Blocked.
• Each idea belongs to a project (or area) and can be scheduled in the time constraints of Things (upcoming, anytime, someday).

An idea is something that is getting worked on as I get more information on the project. These todos are represented by a todo tagged with Scoping. If I have everything collected about the idea, then it gets the Ready tag. These todos no longer contain unknown details or questions, they are well-researched and ready for implementation.

When a todo is completed and needs review or it’s blocked, then it turns into a Blocked idea. I add a new item to the checklist about why it’s blocked, and I use notes to log the history of events. This is a remixed version of the “@Waiting for” list in #GTD integrated into the #Kanban-like status tags.

I don’t work from Things though since I need to have concrete next actions stored somewhere. Since I don’t want to mix plans with next actions, I integrate Reminders with Things (2.8.2.4.1 Things to-dos can be a source of Reminders and Calendar based next actions). Using Shortcuts automation, I can create a linked reminder for any selected Things item, and move it to the appropriate context list in Reminders. Having this separation makes it possible to use Reminders to store bookmarks where I can quickly jump into plans stored in Things. Since Things no longer contains next actions, it can be treated as a #Zettelkasten like #PKM app which is about ideas working towards a clear goal (projects).

• The workflow of appending new information can be used in the software #Development context.
• Adding or removing code in a project will change its state, so when we store a snapshot in Git, we essentially keeping an append-only history of the codebase.
• We shouldn’t worry about how changes are looking at one state, since code can be always formed. Actual state stored in Git will show changes, mistakes, refactorings, removals, which is the natural part of everyday work.

Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt. Ez az első lépése annak, hogy az irányításunk alá vegyük a dolgokat. Amikor ellenállunk, és/vagy nem vagyunk képesek elfogadni a dolgokat, akkor nem fogjuk megtalálni a kormányt.

• A helyzetünk egy olyan állapot, amit nem tudunk közvetlenül irányítani, csupán hatással lehetünk rá.
• A sztoicizmus két dolgot is említ egy helyzet irányításával kapcsolatban.
  • Egy helyzet a közvetlen irányítási körünkön kívül esik, viszont hatásunk lehet rá, amivel tudunk rajta változtatni.
  • Ha beleegyezzünk a végzetünkbe, akkor vezetni fog, ha nem, akkor korlátozni.
    • A végzetünk elfogadása segít bennünket előrevinni.

• Tapasztalataim alapján a vastagbélgyulladás állapota függ az időjárástól.
• Az állapot javulása és romlása megfigyelhető egy ismétlődő hullámban: ahogy jön az ősz, úgy romlik az állapot, majd amikor beköszönt a tavasz és a meleg, az állapot újra jobb lesz.
  • Konkrétan a javulás és a romlás valahol 15-20 fok körül triggerelődik.
  • Felmerül a kérdés, hogy az állapotromlást az időjárás okozza közvetlenül vagy az időjárás által okozott testi/pszichés változás? Esetleg ez a változás kivédhető-e?
• Az állapot romlása és javulása közötti fellángolás időszakot a gyógyszerek csak színten tartják, de nem javítják meg.
• Tapasztalataim alapján a fenti állítás kb. 70%-ban igaz, mivel voltak olyan esetek, amikor nyáron volt begyulladva a bél.

Az állandó testellenőrzés növeli a tényleges fájdalom szubjektív érzését azzal, hogy a figyelmünk lézerfókuszáltan egy érzésre összpontosul, ami bekapcsolja az agy harc vagy menekülés reakcióját. Az elme okozza a szenvedést önmagának. Ebben az állapotban egy megerősítő folyamat indul el, ami végül további gondolatokat szülve egy gondolat és félelemspirálba tereli az embert a fájdalom feltételezett növelésével. Ez azért van, mert meg akarunk szabadulni a fájdalomtól, pedig A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül.

Kapcsolódó

• Az elme és a test védelme
• A katasztrofizálás kezelése
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül. Amikor fájdalmat érzünk és megpróbáljuk azt eltolni magunktól – A fájdalommal szembeni ellenállás a múltban lévő állapottal való összehasonlításból származik –, akkor csak feszültséget generálunk, ami növeli a fájdalmat. Ezzel szemben, amikor elmerülünk benne, őszinte kiváncsisággal közelebb kerülünk hozzá, akkor az elménk nyugodtabbá válik. A fájdalom egy érzés, amire az elme teszi rá a szenvedést. Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt.

Az anticipatorikus szorongás okozhatja az elme ellenállását a fájdalommal szemben. A szorongásnak hatása van a dolgok kimenetelére. A fájdalomra az elme reakciójaként adott ellenállás oka az, hogy félünk a fájdalomtól, meg akarunk tőle szabadulni, mert az a múltban nem létezett. Ennek hatására az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról.

• Az egészségnapló vezetése rákényszerít minket arra, hogy szisztematikusan visszagondoljunk és odafigyeljünk a testünk és elménk általános állapotára.
  • A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk
• A bejegyzések értékelése adhat egy szubjektív visszajelzést arról, hogy általánosan nő vagy csökken az egészségünk minősége.
• Fontos, hogy a napló vezetése ne legyen teher. Amennyiben nincs kedvünk egy-két napig foglalkozni vele, nyugodtan kihagyhatjuk.
  • A rosszabb naplózás is jobb, mint a semmi, mivel a célunk nem egy tökéletes adattömeg létrehozása, hanem az hogy odafigyeljünk magunkra. Bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra. ^6914CDFF-9742-4415-B9E3-9E111AB95236
    • Az elme és a test védelme
    • Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében
• Egészségnapló vezetése

A naplózás segítséget adhat abban, hogy letisztázzuk, hogy mi van irányításunk alatt és mi nem.

Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között, így kirajzolódhatnak azok a korlátok, amik elválasztják az irányításunk és nem irányításunk alatt lévő dolgokat.

Amennyiben tisztában vagyunk ezekkel a határokkal, előnyünk van abban, hogy a jövőben tudjuk, hogy mely csatákat érdemes megvívni. A naplót backward tickler file-ként használva a múltból tisztábban reflektálhatunk a jövőre.

• A naponta írt napló tisztább képet ad, közelebb hoz minket a múltban lévő állapothoz, mint egy sima emlék.
  • Az emlékeink fals képet adnak, mert csak a jóra tudunk emlékezni. Ez eltorzítja a múltat és felül értékeljük azokat a dolgokat, amik nem voltak olyan jók, mint ahogy emlékszünk rá.
  • Az emlékeinkben nem lehet bízni, de egy naponta vezetett naplóban igen. Ez a legjobb könyvjelző a jövőben arról, hogy mi történt az életünkkel a múltban.
• A napi napló úgy tud működni, mint egy backward tickler file. A naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat. Ez az előhozott információ segítséget ad ahhoz, hogy a jövőben jobban meg tudjuk magunkat ismerni. Tisztán látjuk a különbséget a múltban leírt szöveg segítségével az akkori is jelen állapotunk között. Ez új perspektívát adhat abban, hogy hogyan kezelünk egy helyzetet, mennyire tartjuk azt fontosnak.
• A naplózással lehetőségünk van arra, hogy összehasonlítsuk a jelen énünket a múltban lévő énünkkel és levonjuk a következtetéseket.
• Hasonlóan ahhoz ahogy a GTD külső rendszerbe rendezi az gondolkodás végeredményét, úgy a napló is külső rendszerben állít tükröt két pont közé.

A fájdalommal szembeni ellenállás a múltban lévő állapottal való összehasonlításból származik. Az az állapot, amikor még nem volt fájdalom. Ez az összehasonlítás viszont nem valóságos, csak egy ötlet, Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról.

A fájdalom elfogadásához nem jó hogyha összehasonlítjuk a múltat a jelennel?

• A naplózás egy eszköz arra, hogy Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között.
• Egy nehezebb helyzetben, amihez még nem volt szerencsénk, a napi naplóvezetés által adott különbség negatív érzelmeket szülhet, mert a helyzetünk rosszabb lett ahhoz képest, amikor még nem volt fájdalmunk.
  • A katasztrofizálás kezelése helyett van-e esély arra, hogy a naplózás elősegíti a spriálba kerülés esélyét azzal, hogy összehasonlítási alapot ad a múlt és a jelen között?
  • A múlt és a jelen összehasonlítása nosztalgikus élményeket szülhet, ami a fájdalom elfogadásában nem segít. Nyomorultabbul érezzük magunkat, ha látjuk, hogy a múltban mennyivel könnyebb helyzetben voltunk.

A fájdalom egy érzés, amire az elme teszi rá a szenvedést. A fájdalommal szembeni ellenállás tovább rontja a közérzetünket. A fájdalmat úgy kell elképzelni mint egy kocsit, ami lassan közeledik. Ha eléállunk, akkor felesleges szenvedést fogunk okozni magunknak, mert a kocsit nem tudjuk megállítani. Ha viszont félreállunk és hagyjuk hogy elhaladjon, akkor alkalmunk lesz megfigyelni és a szenvedést csökkenteni, mivel Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt.

Az egészségszorongásban szenvedő emberek felülértékelik a tüneteket vagy a komoly betegség lehetőséget és alábecsülik a képességüket arról, hogy át tudják vészelni azt.

Forrás

in general, people with health anxiety tend to overestimate the likelihood that they have a serious health problem and underestimate their ability to cope with such a problem.

Helping Health Anxiety - 03 - What Keeps Health Anxiety Going

Kapcsolódó

• Irreális egészségügyi elvárások és a szorongás kapcsolata
• A katasztrofizálás kezelése

Az egészségszorongást az egészséggel kapcsolatos irreális elvárások megléte okozza, amit valamilyen külső vagy belső trigger indít be. A beindított trigger okozhatja azt, hogy a testünket folyamatosan nyomkodjuk fájdalom után kutatva. Erre alapozva feltételezhető, hogy az egészségszorongás egy szokás folyamat lehet.

Mivel Az aggodalom, a stressz és a szorongás különböző dolgok így az ezekre adott reakció egy szokás, amit az aggodalom triggerel. Emiatt A stressz helyett az aggodalmainkat kell menedzselni, a szokást pedig átalakítani, mivel Leszokni nem lehet valamiről csak megváltoztatni a szokást. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban érdemes lehet kideríteni, hogy az egészségszorongás folyamatra lebontott menedzselése lehetséges-e.

Az irreális elvárások negatívan befolyásolják azt, hogy hogyan gondolkodok a tünetekről és az érzésekről. Ezek olyan szinten nárcisztikus képet adhatnak az egészségemről, hogy bármilyen pici fájdalom kizökkent a tökéletes világképből és az irreális elvárások stresszt és szorongást okozhatnak.

Kapcsolódó

• Az állandó testellenőrzés eredményei

Az állandó testellenőrzés az adott testrész érzékenységéhez vagy akár gyulladásához is vezethet. Ez pedig azért rossz, mert később így nem tudjuk pontosan behatárolni a tényleges fájdalom nagyságát. Az egészségszorongás csökkenti a tűrőképességet, bekapcsolja a harc vagy menekülés reakciót, ami tovább növeli a fájdalom szubjektív erősséget. Az csak olaj a tűzre, ha a testünk nyomkodásával tovább növeljük a fájdalmat.

Kapcsolódó

• A képességek lebecsülése az egészségszorongásban
• Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

Az elme és a test egy nagyon törékeny dolog, így amikor kutatjuk, nagyon finoman kell bánni vele. Soha nem szabad, hogy a testünkkel és az elménkkel negatívan és erőszakosan bánjunk. Az a legfontosabb, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Ezzel megtalálhatjuk a belső békét, ami segíteni fog abban, hogy ne legyünk magunkkal örökösen kritikusak.

A meditációnak nincs eredménye vagy célja. Maga a meditáció folyamata a cél és az eredmény, amivel megtanuljuk a figyelmünket irányítani és fókuszálni. Ha a folyamatot vesszük célként, akkor nem fogjuk a meditációt eszközként kezelni valaminek az elérésére. A célorientált gondolkodás elégedetlenné tesz minket. Át kell lényegülnünk és el kell fogadnunk, hogy egy aszinkron univerzumban élünk, ahol megfigyelőként vagyunk jelen.

• David Allen szerint meditáció közben is kell folytatnunk a GTD capture folyamatát.

• Kutatások alapján a mindfulness gyakorlatokban is az egészséges aranyközéputat kell megtalálni, mert egyébként belefuthatunk abba a problémába, hogy a mindfullnes gyakorlatok negatív hatással lesznek ránk.
• A gyakorlatok negatív hatásai lehetnek például…
  • Ha túl sokat figyelünk magunkra, akkor csökkenhet a fájdalomküszöbünk.
    • Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
    • Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról
    • A katasztrofizálás kontrollálható példakép vizualizációval
  • A meditáció növelése csökkenti az alvás mennyiségét. ^5D39DBAC-4DE5-4096-9425-FED5DD4E7985
    • Vajon van-e köze annak az alvás csökkenéséhez, hogy a mindfullnes használatával jobban észreveszünk dolgokat, de nem csinálunk velük semmit?
    • Lehet-e a GTD eszköz arra, hogy nyugodtabban aludjunk?
  • A hálát gyakorló gyakorlatok unalmas rutinná válnak.
    • A hetente háromszor gyakorolt hála gyakorlat rosszabb eredményt hoz, mint hetente egyszer.
    • Valószínűleg azért, mert az elme megunja azokat a dolgokat, ami iránt a hálánkat fejezzük ki és egy idő után ez is a rutin monoton részévé válik.
• A meditáció egészséges limitje napi 30 perc körül lehet.

• A meditáció szembesít minket dolgokkal, de nem ad eszközt arra, hogy kezdjük is velük valamit.
  • A mindfulness gyakorlatokra is igaz, hogy jóból is megárt a sok#^5D39DBAC-4DE5-4096-9425-FED5DD4E7985
  • Nem minden esetben van erre szükség, mivel A meditációnak nincs eredménye vagy célja.
• Lehet-e a GTD folyamat egy eszköz arra, hogy a figyelmünkbe került dolgok végére pontot tegyünk és nyugodtabban aludjunk?
• A meditáció hogyan kapcsolódik általánosan a GTD-hez?

• A meditáció gyakorlata olyan, mint amikor az elménk egy gyerek, aki menni akar játszani, de a Mindfulness visszatartja, mert még össze kell pakolnia a szobában.
• És ezt naponta többször is meg kell csinálnia.
• A témában többet kell olvasni
  • Britton 2019: Can mindfulness be too much of a good thing
• A mindfulness gyakorlatokra is igaz, hogy jóból is megárt a sok

• A folyamatos visszajelzés keresése sokkal jobb reakciót vált ki belőlünk, mint amikor valamit befejezve egyszerre kapunk visszajelzést egyben. Ha folyamatosan kitesszük magunkat a visszajelzéseknek, akkor nyitott elmével közelítjük meg a dolgokat és keressük a fejlődési lehetőségeket. Viszont ha a végén kapunk egyben visszajelzést valamiről, akkor reaktív módban visszatámadhatunk, mert az egónk sérülhet ilyenkor.
• Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a visszajelzéseket el kell fogadnunk, de a vita és nyílt beszélgetés hasznos irányba terelhet minket, amennyiben nyitottan állunk hozzá.
  • A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje. Nincs se elvárás szintjén, se véleményt befolyásoló szinten jelent senki.

Ennek hatására lehetőségünk van arra, hogy olyan gondolatokat és ötleteket találjunk meg, amikben magunktól láttuk meg azokat a kapcsolatokat, amik a dolgok születését eredményezte. Ilyenkor van lehetőségünk tényleg megmozgatni a kreatív izmainkat.

Ugyanakkor arra is lehetőséget ad a befolyásoló tényezők hiánya, hogy az agyunk teret kapjon arra, hogy a folyamatos ingerekre reagáljon, azokat helyretegye, integrálja és következtetéseket vonjon le. Emiatt az egyedüllét egy olyan állapot, amire rendszeresen szükségünk van, hogy az elménket nyugodt állapotban tartsuk.

Forrás

• 20200627234957

Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról. Ez nagyon jól megfigyelhető amikor meditálunk. Kinyúl a fájdalom irányába, majd sztorikat kezd el róla generálni, amiket az elme félelmei szülnek.

Az aggodalom, a stressz és a szorongás különböző jelenségek. ^3A541702-CD51-4C02-9326-6CE64A80347C

1. Az aggodalom a képzeletünk szüleménye (forrás: 20200903102123), ismétlődő gondolkodás és őrlődés a múlt vagy a jövő miatt.
2. A szorongás egy kellemetlen érzés, gyakran a hasban vagy a mellkasban. Olyan fizikai jelenségek társulnak hozzá, mint a szapora szívverés vagy az izzadás.
3. A stressz a testünk fizikai reakciója valamilyen veszélyre, legyen az igazi vagy elképzelt.

A katasztrofizálás egy olyan agyi folyamat, amiben a lehető legrosszabb végkimenetelre gondolunk és azt hisszük, hogy azzal nem fogunk tudni megbírkózni.

A katasztrofizálást úgy lehet legjobban kezelni, hogy externalizáljuk a félelmeinket.

• Segíthet a napló vezetése, amivel látjuk leírva a problémákat, ami segíthet kimászni a spirálból. Mivel a naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat, Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között. Ugyanakkor A fájdalom elfogadásához nem jó hogyha összehasonlítjuk a múltat a jelennel?
• reflektálni a korábbi problémáinkra és arra gondolni, hogy akkor is át tudtunk esni a nehéz időszakon, miért ne tudnánk megbírkózni ezzel most is?
• legyünk magunkkal kedvesek és türelmesek, el kell fogadnunk azt, hogy a katasztrofizálás is csak a gondolkodás egy természetes része.
• hagyjunk magunkat időt és teret arra, hogy gondolkodjunk a félelmeinkről.
• A jelen pillanat mindig tartogat kihasználható lehetőségeket, így foglaljuk le magunkat valami produktív alkotással
• A katasztrofizálás kontrollálható példakép vizualizációval
• Mindful módon elmerülni a fájdalomban, megtörni az ellenállásunkat vele szemben, mivel A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül.

Kapcsolódó

• A túltervezés hatása a változás elfogadására
• Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
• A képességek lebecsülése az egészségszorongásban
• Az elme és a test védelme
• A katasztrofizálás és a hirtelen vásárlások kapcsolata
• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére

A katasztrofizálás felesleges kiadásokat szülhet azzal, hogy félelemtől vezérelve vásárolunk meg valamit. A problémákat túlértékeljük és azok megoldására felesleges eszközöket vásárolhatunk, vagy egészségünkkel kapcsolatban indokalatlan vizsgálatokra költhetünk, (Különbség van az egészséggel és orvosokkal kapcsolatos pénzköltés között). Ezeket a felesleges kiadásokat elkerülhetjük azzal hogyha hagyunk magunkat teret a gondolataink rendezésére és eltoljuk a vásárlást például 2 héttel. Így lesz elég időnk arra, hogy alaposabban átgondoljuk a vásárlás célját, ne pedig hirtelen félelemtől vezérelve döntsünk. Egy vásárolt dolog árát meg kell vizsgálni a rááldozott idő alapján is.

• A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére
• Az érzelmek vezérelte rossz döntések elkerülése
• A véleményformáló blogok hatása a vásárlásainkra