• Az összegyűjtött referencia jegyzetek a Zettelkasten inboxszaként értelmezhetők. Azért gyűjtjük a potenciális jelentéssel rendelkező gondolatokat, hogy azok további ötleteket szüljenek. Ezt egy szisztematikus feldolgozási módszerrel tudjuk a legjobban elvégezni, viszont ezt megelőzi az alapos olvasás.
  • A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben
  • Az olvasásnak két célja létezik
  • Olvasás és jegyzetelés workflow
• A referencia jegyzetek lényegében a #GTD-hez hasonló félkész gondolatok, azzal a különbséggel, hogy a saját szavainkkal írjuk le őket, biztosítva ezzel, hogy mielőtt bekerülne bármi is a Zettelkastenbe, azt megértsük mi is. Mivel Az információ önmagában használhatatlan nagyon fontos, hogy Tanulás a Zettelkasten rendszerrel (habár a A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is).
  • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten

A referencia jegyzetek feldolgozásának egy fontos részlete az, amikor megkérdezzük magunktól, hogy az adott jegyzet miért keltette fel az érdeklődésünket? Ennek okán megválaszolva, eszünkbe juttatja az okot, ami miatt a jegyzetet kiemeltük az olvasmányból és azon is elgondolkoztat minket, hogy ez hogyan kapcsolódhat a meglévő jegyzeteinkhez.

• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
• Lyukak kezelése a Zettelkastenben

A Zettelkasten jól használható példakódok, Terminal snippetek, és programozási koncepciók és tárolására, mivel az összekötött jegyzetek miatt ezek a snippetek nem fognak elveszni.

A Zettelkasten használata mint kód snippet library azért nem jó, mert a kód snippetek nem kapcsolódnak sehogy egymáshoz. Ha erre használjuk a Zettelkastent, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy Zettelkasten vs. gyűjtögetés.

Ahhoz, hogy a megtalált kód snippeteket jó helyen tároljuk, arra van szükség, hogy ezeket a meglévő olvasási jegyzetek közé eltegyük, majd ezek alapján projektekhez találjuk meg a kapcsolatot az adott kódsnippet alapján. A kódsnippet csak egy referencia, nem pedig az ötlet, amire azt használni fogjuk.

Kapcsolódó

• Zettelkasten vs. gyűjtögetés

A #GTD ajánlott project support rendszerezési módja, miszerint minden projekthez kapcsolódó nem következő lépést egy helyen tároljunk, tökéletes passzol a Zettelkasten projekt specifikus jegyzetek koncepciójához. Eszerint egy projekt specifikus jegyzet felfogható Zettelkasten jegyzetként is, de annak helye nem a fő jegyzeteink között van, hanem a project support mappában. Így a projecthez kötődő jegyzetek külön használhatók projekt specifikus ötletek fejlesztésére és összeköthetők egymással ugyanúgy, mint a főjegyzeteink.

Kapcsolódó

Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel

Ha a A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat, akkor egy írott anyag témaválasztásnál előnyben vagyunk, mert van előzetes ismeretanyagunk. Ennek egy része ráadásul már meg is van írva, mert a Zettelkastennel egy külső helyen tároljuk az ötleteinket, amiket tudunk böngészni.

Viszont mi van akkor, amikor konkrét feladatként kapunk egy témát, amiről még nincs előzetes ismeretanyagunk?

Ebben az esetben szintén kell egy olyan lépés, amit olvasással, és jegyzetek készítésével töltünk (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése) – ez talán lehet is egy külön projekt, amiben a projekt alapú jegyzeteinket gyűjtjük – viszont ilyen esetekben is a Zettelkasten workflow lépéseit kell követni, hogy kialakuljon a végleges ismeretanyagunk a meghatározott témával kapcsolatban.

A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

Egy programozó sokkal okosabban használja a mentális kapacitásait akkor, ha utána tud nézni a dolgoknak a tapasztalatára és intuícióira hagyatkozva, mintsem fejből tudjon minden egyes koncepciót. A kutatás képessége lehetőséget ad arra, hogy a problémába beleásva magunkat, tapasztalatot és tudást alakítsunk ki. Ez sokkal hasznosabb képesség, mint az iskolában tanult koncepciók ismerete. Ez utóbbi is lehet hasznos eszköz, de a tapasztalatszerzés mélyebb tudást eredményez, ami jobban használható a mindennapokban, mint a lexikális tudás. Lásd még: 2.20.2 - a gyakorlati tapasztalatszerzés fontosságáról.

Elég csak a koncepciók létezésére és azok definíciójára emlékeznünk, mivel a definíció iránymutató, ami megmutatja merre induljunk el a kutatásban. A kutatás során egy jó tanulási rendszert használva jó eséllyel bármiben el tudunk mélyülni és meg tudjuk érteni – akkor amikor szükségünk lesz rá (hasonlóan mint programozásban a lazy loading). Később ez a mélyen belénk ivódott tudás új ötletek születését és dolgok közötti új kapcsolatok felfedezését eredményezi.

A felejtés szerepe az információk feldolgozásában

A definíció lényege az, hogy emlékeztessen minket egy adott fogalomra vagy koncepcióra, amit újraolvasva, amolyan indexként használva újra el tudok merülni az adott témában. Ez lényegében arra jó, hogy a tanulásnál ne kelljen teljes fogalmakat megjegyezni, csupán emlékezzek létezésükre. Így később csak fel kell ismernem a megfelelő pillanatban a definíciót az adott probléma megoldására.

A Zettelkastenben kialakult címkék valahol egy téma definicióját is jelentik, A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk, mivel A jól megfogalmazott jegyzetcímek fontosabbak, mint a sorszámok.

Kapcsolódó

A Zettelkasten címkék használata

A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás

A felejtés szerepe az információk feldolgozásában

A projekt alapú Zettelkasten egy jó eszköz arra, hogy a GTD rendszerünkben lévő Someday/Maybe lista elemeit fejlesszük. Ezt úgy lehet implementálni, hogy a Someday/Maybe listán lévő elemhez létrehozunk egy projekt mappát, majd ebbe kezdjük el gyűjteni az ötleteinket. A Zettelkasten összes előnye kihasználható ezzel a módszerrel:

saját ötletek összegyűjtése egy helyre a projektre scope-olva

a jegyzetsorozatok használata az ötletek fejlesztéséhez, A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé

természetesen módon gyűjteni az ötleteinket, amire a Someday/Maybe állapotban lévő projekt időbuffert is hagy

Kapcsolódó

Zettelkasten project jegyzetek tárolása a GTD project support mappákban

A Zettelkasten használata a Someday/Maybe lista fejlesztésére

A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva

A Zettelkasten konkrét fizikai lépésekre bontja le az agy gondolkodási folyamatát.

A gondolkodás, a dolgok összekötése és megértése egy fizikai cselekvéssé, rutinná válik.

Ezek az alábbi rutinok:

• Gyűjtés/információ leírása miközben olvasok vagy nézek valamit
• Az összegyűjtött információ feldolgozása, megfogalmazása saját szavaimmal, Zettelkastenbe emelése (egy kártya egy gondolat)
• Opcionálisan linkelés/összekötés a Zettelkastenben már meglévő információkkal, ezáltal is egy hálózatot létrehozva.

Ez a rutin nagyon hasonló a GTD-hez, ahol szintén egy gondolkodási folyamat van fizikai lépésekre levezetve.

Kapcsolódó

• A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat
• A Zettelkasten jegyzetek feldolgozási folyamata
• A Zettelkasten címkék mint ötletlista kereséshez
• Projekt alapú Zettelkasten használata Someday/Maybe ötletek fejlesztésére
• Externalizálásra alapuló módszertanok
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
• A Zettelkasten rendszer célja

Az írás és a programozás nagyon hasonló. Az egyikkel az embereknek, a másikkal a gépeknek próbáljuk kifejezni magunkat és azt hogy mit szeretnénk tőlük.

Az írás jellege a kód olvashatóságában, a struktúrájában és a használt elnevezésükben jelenik meg. Ahogy egy cikkben, úgy a kódban is fontosak ezek a jellemzők ahhoz, hogy át tudjuk adni a gondolatainkat.

Irományokban a rendszerezett gondolatok alakítják ki a történetet, míg a kódban az összedolgozó elemekből felhúzott rendszer(ek) összessége formál meg egy eszközt szoftver formájában.

Separation of Concerns

A jegyzeteink magukban olyan forrást adnak az íráshoz, amit kihasználva több szöveget is tudunk egyszerre formálni. Ami az egyik szöveg mellékterméke, az a másik szöveg alapanyaga lehet.

Mivel ötleteket illesztünk össze és keressük a kapcsolatot a meglévő jegyzeteinkkel, így az írás egy állandó folyamattá válik. Ezt a Zettelkasten táplálja, amiből egy komplett szöveg tud kialakulni a szerkesztés folyamatával.

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A Zettelkasten egy olyan rendszert ad, ami a GTD-hez hasonlóan világosan megmondja, hogy milyen fizikai lépések szükségesek ahhoz, hogy valamit megtanuljunk, a megtanult anyagból új dolgokat állítsunk elő, majd az összekötött gondolatokról írjunk egy összefüggő szöveget.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel

A Zettelkasten workflow is felosztható a GTD lépéseire

Mielőtt ezek a lépések megtörténnek A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra.

A Zettelkasten írásfelépítés folyamatának publikus menetét hívjuk Digital gardeningnek.

Digital gardening

A Zettelkastenben lévő jegyzetsorozatok felfoghatók egy még meg nem született iromány vázlataként is, mivel A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.

Az írás folyamata már akkor elkezdődik, amikor a Zettelkastenbe beletesszük a jegyzeteket. Így lényegében passzív vázlatokat készítünk a jegyzetsorozatokkal, azaz a tényleges írás helyett már a szerkesztés folyamatát kell elvégeznünk, amikor össze akarunk szerkeszteni egy Zettelkasten jegyzetsorozatot valamilyen publikus irományba.

Cikk vázlatok készítése a Zettelkasten jegyzetekből

A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel

A seedling egy publikus draft

A Zettelkasten jegyzetek linkelésének folyamata azok sorba rendezése, mert a Zettelkastenben ezek minden irányból kapcsolódhatnak egymáshoz. Sokkal könnyebb egy leírt anyagot átvinni egy másik formátumba, mint nulláról összeírni a fejünkben lévő információkat.

Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?

A jelenség annak a végeredménye, hogy a Zettelkasten A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat.

Kapcsolódó

Zettelkasten jegyzetsorozatok

A Zettelkasten fizikai folyamata

Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel

A GTD Natural Planning Model analógiája a Zettelkastenben

Amikor az írást azzal kezdjük, hogy ki kell találnunk miről írjunk, akkor mesterségesen közelítjük meg a dolgot.

A Zettelkasten aszerint a logika szerint működik, mint a #GTD Natural Planning Model: természetes módon hagyjuk kialakulni a dolgokat, amire az agyunk automatikusan ötletekkel fog felelni. Intuitívan tudjuk a dolgok miértjét, nem kényszerítjük magunkat a “van-e valakinek valami jó ötlete” helyzetbe.

202110051054 A Zettelkasten használata a Someday-Maybe lista fejlesztésére

• A #GTD és a #Zettelkasten módszertan alulról felfelé közelítik meg a dolgokat, az az nem azzal kezdenek, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mivel rendelkezünk az adott pillanatban.
• A Zettelkasten is – a #GTD #NaturalPlanningModel topikokhoz hasonlóan – természetes módszerrel hagyja, hogy kialakuljon valami kézzelfogható dolog a jegyzeteinkből.
  • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten

Kapcsolódó

• A felfedezések akadályozása a tervezéssel
• Zettelkasten jegyzetsorozatok
• A Zettelkasten címkék használata
• Externalizálásra alapuló módszertanok

A Zettelkasten jegyzetek feldolgozása ugyanaz a folyamat, mint a GTD-ben az inbox feldolgozása. Itt is csak egy inboxunk van, ami nem tudjuk pontosan mit tartalmaz. Az a feladatunk, hogy letisztázzuk és rendszerezzük a benne lévő nyers jegyzeteket atomi szintű kártyákká.

Kapcsolódó

• Principle of atomicity
• Jegyzetek gyűjtése könyvolvasás közben
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket

A felejtés az agy lazy loading funkciója. Kiszűri azokat az információkat, amik az adott pillanatban nem relevánsnak. Ez segít kapacitást felszabadítani arra, hogy a rövidtávú memóriánkban lévő aktuális dolgok közötti kapcsolatokat átlássuk és megértsük.

Az agy másik része a hosszútávú memória, ami ismeretek és asszociációk alapján triggerekre utalva tárol el ötleteket. Ezt akkor tudjuk igazán jól kamatoztatni, amikor a trigger előhoz egy koncepciót, aminek nem fontos ismernünk a részleteit, de újra kapcsolatba tudjuk helyezni új vagy régi dolgokkal.

Az ismeretlen ötletek követése

Az elvonatkoztatás szerepe a gondolkodásban

Az olvasott információ leírása saját szavunkkal, majd annak összehasonlítása a meglévő jegyzeteikkel, adja a Zettelkasten rendszerrel történő tanulás lényegét, mivel Az információ önmagában használhatatlan, ezért A komplex témakörök munkát igényelnek az olvasótól.

Ez a két lépés rákényszerít arra, hogy megértsük azt amit olvasunk, kifejtsünk azt saját szavainkkal. A második lépésben ezt az információt más kontextusban is megvizsgáljuk, összekapcsoljuk a meglévő ismereteinkkel, abból új ötleteket generálva.

A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése

A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege

A tudás az elme és az azt támogató külső eszközök eredménye

Zettelkasten jegyzetsorozatok

A Zettelkasten workflow is felosztható a GTD lépéseire

Könyvolvasás közben, minden olvasási session után ki kell exportálni az inboxunkba azokat a jegyzeteket, amiket közben készítettünk, lásd: A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben. Ez azért fontos, mert ilyenkor a jegyzetek még frissek, így másnap könnyebben elő tudjuk hívni azokat a kontextusokat, amikben a jegyzet született. Ez jó alapot ad arra, hogy saját ötleteink szülessenek.

Viszont ha nem dolgozzuk fel ezeket a jegyzeteket, akkor el fogjuk felejteni a kontextust, amiben felírtuk és nem tudjuk használni ezeket a jegyzeteket.

Kapcsolódó

A rögeszmés gyűjtögetés jelensége

Tanulás a Zettelkasten rendszerrel

A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése

Miért nehéz GTD-ben megtanulni felírni a dolgokat

Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat

Ahhoz, hogy egy szöveget jól megértsünk, szükségünk van arra, hogy azt lassan és odafigyelve olvassuk. ^9A4140CA-C24F-49F1-986E-6C947B3F6F5E

Amikor csak átfutunk a szövegen, akkor nem tudunk odafigyelni arra, hogy a szöveg milyen gondolatokat vagy ötleteket vált ki bennünk (lásd Az olvasásnak két célja létezik). Ez sokkal fárasztóbb, mint a felületes olvasás, de ilyenkor tudunk igazán később egy ötletdarabot átültetni a saját rendszerünkbe.

A tartalom szkennelése vagy lassú olvasása a hatékonyabb?

Az olvasásnak két célja létezik: amikor azért olvasunk, hogy megértsünk valamit, vagy azért hogy információt szerezzünk. Az első verzió nehéz, a második könnyebb.

Forrás

• 20200525125944

• A #Zettelkasten-ben lévő strukturált jegyzetek célja, hogy egy kialakuló témához kapcsolódó jegyzeteket összefogjuk egy kiindulási pontba, így kontextust adva a jegyzetek közötti kapcsolatoknak. A strukturált jegyzetek fogják össze a #Zettelkasten egyedi jegyzeteit, így tartalomjegyzékként böngészhetünk innen kiindulva a többi jegyzetünk között.
• Ezenkívül egy írás vázlatához köztes előrendszerezési módszerként is használhatók.
  • A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé 2.6.9.3

• A Zettelkasten címkéket témakör helyett kontextusként kell értelmeznünk.
  • Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor bekerül egy új jegyzet a dobozba, akkor ahelyett, hogy azt kérdeznénk magunktól, hogy milyen témában kellene azt rendszerezni, inkább azt kell megkérdezni, hogy milyen kontextusban szeretnénk a jegyzettel újra találkozni.
• Amennyiben nincs a jegyzetre létező címkénk, de látunk egy kialakuló patternt a többi jegyzetünkhöz képest, akkor érdemes egy új kontextust hozzáadni a rendszerhez címkeként (Tartalomjegyzék jegyzetek készítése).
  • Egyébként nem érdemes erőltetni, mert akkor nem fogunk esélyt adni arra, hogy a kontextusok maguktól kialakuljanak.

A Zettelkasten címkelistája egy jó ötletlista lehet, amikor nézni vagy olvasni akarok valamiről, de nem jut eszembe téma. A címkelistáról meg tudom nézni azokat a témákat, amik érdekelnek és ötleteket adhatnak ahhoz, hogy mire keressek rá.

Kapcsolódó

• A definiálás használata mint index különböző témakörökre
• A Zettelkasten címkék használata

• A strukturált jegyzetek feladata az a Zettelkastenben, hogy egy Zettelkasten jegyzetsorozatok kialakult koncepciót összefogjanak és rendszerezzenek.
  • A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel
  • A Zettelkasten jegyzetsorozatok threadként követhetők
• Értelmet adnak az egyedi jegyzeteknek úgy, hogy felhasználják azt egy koncepcióban, lásd A Zettelkasten és a #GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat.

• A Zettelkasten azért működik, mert aktív gondolkodást igényel, ami fáj.
• Az emberek sok dolgok eltesznek, gyűjtenek, de sosem döntik el, hogy mi legyen azokkal. Ez produktívnak tűnik, de csak egy üres tevékenység, ami nem vezet sehova. A Zettelkasten azért nehéz, mert le kell írni a saját gondolataimat, ami jóval több energiabefejtetés, mint csak mások gondolatainak gyűjtése.
  • A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is
• A rögeszmés gyűjtögetés jelensége
• Zettelkasten használata kód snippetekre

A dolgok felfedezésében a tervezés akadályt jelent az új ötletek természetes kialakulásához. A félreértés abból ered, hogy sokan úgy gondolják, hogy a tervezés ellentétje az ész nélküli cselekvés, pedig a probléma megoldása az, hogy olyan munkamenetet alakítsunk ki, amit az új ötletek és meglátások visznek előre. Teljesen kontraproduktív, ha egy olyan tervre hagyatkozunk, amivel kapcsolatban azt érezzük, hogy fenyegetik az új ötletek és felismerések. A Zettelkasten egy olyan munkamenet, amiben teljesül az, hogy az új ötletek viszik előre a dolgokat.

Kapcsolódó

• A Zettelkasten használata a Someday/Maybe lista fejlesztésére
• Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
• A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás

Zettelkastenbe az ismeretlen ötleteket is le kell írni, mert ezek is adhatnak később triggert vagy kapcsolatot. Ezek a Zettelkasten Someday/Maybe jegyzetei, vagy a kérdésjegyzetek. Azért hívom így őket, mert olyan témát taglalhatnak, amit még nem ismerünk, inkább egy félkész ötletet készíthetnek elő teljes ötletté.

Ugyanúgy fontos részei egy ötletláncnak.

Az Örökzöld jegyzettípusok esetében az ismeretlen ötletek követésre használt jegyzeteket Leíró jegyzetnek hívjuk. Leíró jegyzet#^CDD65550-9A28-424D-8094-D93275D65E92

• Zettelkasten jegyzetsorozatok
• A tweetstorm alkalmas egy ötlet publikus tesztelésére

Az örökzöld jegyzetek között többféle jegyzettípus létezik, amiket különböző kontextusban tudunk használni aszerint, hogy mit tartalmaz a jegyzet.

A jegyzetek címe az, amit először látunk egy másik ötlet linkelésekor, így érdemes róla úgy gondolkodni, mint egy framework API. A cím az ötlet publikus interfésze, azaz megfogalmazásában egy egyszerű kijelentő mondatot kell tartalmaznia, ami egy határozott állítást ír le. Ezzel követjük a Principle of atomicity-t, azaz minden jegyzet egy ötletet fogalmaz meg, így a címek együtt kombinálva értelmes mondatokat alkothatnak és új jegyzetkapcsolatokat szülhetnek.

• A kompozit jegyzetek olyan meta jegyzetek, amik egy állítást fogalmaznak meg a többi jegyzetünkre épülve.
• A kompozit jegyzetek címe egy teljes mondat, állító módban.
  • A kompozit jegyzetek címe pozitívan megfogalmazott állítás.
• A kompozit jegyzeteket saját szavainkkal fogalmazzuk meg.

• A leíró jegyzetnek az feladata, hogy teljesen levezessen egy ötletet.
• A leíró jegyzetek önmagukban is teljes értékű írások lehetnek egy ötletről.
• A leíró jegyzet címe egy állítás, ami teljes mondat formájában van megfogalmazva. A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk, ez lehetővé teszi, hogy a jegyzetek címét mondatba tudjuk foglalni és így linkeljük más jegyzetekből. Ezzel nehezebben készíthetünk linkeket, de az általuk reprezentált kapcsolatok tisztábbak és érthetőbbek.
• A leíró jegyzet címe kérdés is lehet, amennyiben nem vagyunk az állításban teljesen biztosak. ^CDD65550-9A28-424D-8094-D93275D65E92

• Amikor egy ötletünk nagyon hasonlít valakiéhez, akkor érdemes ezeket egy külön jegyzettel összekötni. Az összekötő jegyzet fogja tudatosítani bennünk a kapcsolatot, megtartva az eredeti jegyzeteket külön-külön.
• Az összekötő jegyzetek címében szerepelhet a “vs” szó.

• A definiáló jegyzetek leírnak egy koncepciót, nem tartalmaznak állításokat.

• A digitális kert vagy digital garden olyat típusú blog, ami nem kész bejegyzésekből áll, hanem folyamatosan fejlesztett jegyzetek gyűjteménye.
  • Nagy változásokat apró lépésekkel érünk el 2.7.6: a digitális kert egy optimális megoldás arra, hogy a jegyzeteinket apránként neveljük. Egy idő után megérik a munkánk gyümölcse.
  • A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat? 2.6.9.2.1
• A digitális kertben publikusan neveljük neveljük a tartalmat.
• A digitális kert egy Zettelkasten típusú jegyzetelési módszer, ahol a jegyzeteink publikusak. Emiatt nem érthetők minden olvasó számára.
• A digitális kert lehetőséget adhat arra, hogy a publikus jegyzeteink által folytatott gondolkodásunkra korai visszajelzést kapjunk. Ez új lehetőségeket és irányokat jeleníthet meg a jegyzeteink között, felgyorsíthatja az örökzöld jegyzeteketre épített teóriáink elkészítését.

• A #Craft és benne lévő #Zettelkasten egy aktív jegyzetelési rendszer, amiből kifelé mozdulnak a dolgok. A rendszer az ötletnevelést menedzseli, de ezen ötletek megvalósítása már máshol zajlik.
  • 202109082109 A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat?
  • Olvasás és jegyzetelés workflow
• Naplózás, ahol a dolgok körüli időben lévő állapotokat tudom vezetni.
  • Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között
  • 202112221221 A Craft egy interstitue journal, a Day One egy diary
• Projekt menedzsment, amivel projektek köré tartozó jegyzeteimet tudok kezelni.
  • 202109082038 Projekt alapú Zettelkasten használata Someday: Maybe ötletek fejlesztésére
• Zettelkasten, amivel ötleteket tudok nevelni és abból tartalmakat készíteni.
  • 202109082105 A Zettelkasten rendszer célja
• 202208190834 A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra

• Amikor egy külső eszközzel támogatjuk a gondolkodásunkat, akkor egy adott problémától könnyebben tudunk elvonatkoztatni és általános megoldásokat keresni.
• Az agyunkban felszabadítjuk a kapacitást az ötletgenerálásra azzal, hogy nem fejben próbáljuk meg átlátni az adott koncepciót/problémát, hanem kitesszük azt magunk elé. Ilyenkor automatikusan megtörténik az ötletek generálása.
  • A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva
• Optimális esetben Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
• 202109082101 Az elvonatkoztatás szerepe a gondolkodásban
• 202109082041 Jegyzetkapcsolatok észrevétele externalizációval
• Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje

Ahhoz hogy valamit be tudjunk illeszteni a meglévő ötleteink közé, szükségünk van arra, hogy az eredeti ötlettől elvonatkoztatva megvizsgáljuk azt és összepárosítjuk más ötletekkel. Az elvonatkoztatás ebben úgy segít, hogy az ötletet amennyire lehet, megpróbáljuk általánosítani és egy absztrakciót kihasználva megérteni. Ez ahhoz is fontos lehet, hogy egy ötletet megértsünk egy másik ötlethez viszonyítva.

• Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel

• Három rendszert kell folyamatosan karbantartanom ahhoz, hogy a dolgaim jól működjenek.
  • #GTD – hogy figyelmet tudjak fordítani minden dologra, ami potenciális jelentéssel bírhat.
  • YNAB (másnéven Pénzmenedzsment) – hogy a pénzem biztosan azt csinálja, amit szeretnék, megtartva egyfajta átgondolt, minimalista életstílust.
  • Zettelkasten – hogy legyen egy külső eszköz arra, amit hosszútávon gondolkodásra használok és annak végeredményét könnyen tudjam használni kreatív outputra.
• Ezt a három rendszert kell időközönként átnéznem.
  • #GTD: hetente egyszer a teljes rendszer, naponta egyszer a bejövő dolgok.
    • Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
  • YNAB (Pénzmenedzsment): hetente kétszer, hétfő és péntek.
  • Zettelkasten: lehetőleg mindennap reggel ébredés után az ágyban.

• Agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de abban jó, hogy külső eszközökre támaszkodva megtalálja az összefüggéseket a dolgok között.
• A Zettelkasten és a GTD módszertanokban az a közös, hogy felismerték, hogy az agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de nagyon jó abban, hogy meglássa a dolgok közötti kapcsolatokat és két dolog között észrevegye akár a legkisebb különbségeket is. A módszertanok arra vannak kihegyezve, hogy ne emlékezésre használjuk az agyunkat, hanem intuitív döntésekre, problémamegoldásra, ötletek kialakulásának természetes elősegítésére azzal, hogy a folyamatokat külsőleg végezzük el, nem pedig fejben. A GTD-ben ezt a Natural Planning Model valósítja meg (az ezekre használt eszközöket decision supportnak nevezzük), míg a Zettelkastben a gondolkodás folyamatának externalizálása, majd a régi jegyzetek átnézése és összekötése a frissen bekerülő jegyzetekkel.
  • A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva 2.6.5.5.1
• A GTD és a Zettelkasten módszertan alulról felfelé közelítik meg a dolgokat, az az nem azzal kezdenek, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mivel rendelkezünk az adott pillanatban. A Zettelkasten is – a GTD Natural Planning Modelhez hasonlóan – természetes módszerrel hagyja, hogy kialakuljon valami kézzelfogható dolog a jegyzeteinkből.
• Egy eszköz csak akkor működik jól, hogyha van mögötte egy jól definiált munkafolyamat vagy rendszer, ami irányt ad abban, hogy hogyan kell használni az adott eszközt. A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét.
• #Zettelkasten
  • A dolgok felfedezésében a tervezés akadályt jelent az új ötletek természetes kialakulásához. A félreértés abból ered, hogy sokan úgy gondolják, hogy a tervezés ellentétje az ész nélküli cselekvés, pedig a probléma megoldása az, hogy olyan munkamenetet alakítsunk ki, amit az új ötletek és meglátások visznek előre. Teljesen kontraproduktív, ha egy olyan tervre hagyatkozunk, amivel kapcsolatban azt érezzük, hogy fenyegetik az új ötletek és felismerések. A Zettelkasten egy olyan munkamenet, amiben teljesül az, hogy az új ötletek viszik előre a dolgokat.
  • Az olvasott információ leírása saját szavunkkal, majd annak összehasonlítása a meglévő jegyzeteikkel, adja a Zettelkasten rendszerrel történő tanulás lényegét, mivel az információ önmagában használhatatlan. Ez a két lépés rákényszerít arra, hogy megértsük azt amit olvasunk, kifejtsünk azt saját szavainkkal. A második lépésben ezt az információt más kontextusban is megvizsgáljuk, összekapcsoljuk a meglévő ismereteinkkel, abból új ötleteket generálva. Mindezt megelőzi az analitikus és összehasonlító olvasás, mert a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit.
    • A Zettelkasten jegyzetek linkelésének folyamata azok sorba rendezése, mert a Zettelkastenben ezek minden irányból kapcsolódhatnak egymáshoz. Sokkal könnyebb egy leírt anyagot átvinni egy másik formátumba, mint nulláról összeírni a fejünkben lévő információkat.
    • A Zettelkastenben lévő jegyzetsorozatok felfoghatók egy még meg nem született iromány vázlataként is, mivel a Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.
  • A Zettelkasten munkafolyamat elsődleges célja az, hogy a kutatást, a tanulást, az abból keletkező ötletek kidolgozását, majd a végeredmény megosztását, jól elszeparált lépésekre és rutinra bontsa le, mivel a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit. Ezzel abban segít, hogy az írás folyamatának különböző lépései meg vannak nevezve, és az azokhoz tartozó rutinok/fizikai lépések ki van dolgozva, lényegében a Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre. Ezzel elérhetjük azt, hogy a rendszert alkalmazva beépítsük a mindennapjainkba ezt a máskülönben nehéznek mondott folyamatot és azt könnyedén, különösebb akaraterő befektetése nélkül, rutinszerűen csináljuk.
  • A Zettelkasten kiteríti elénk a meglévő gondolatainkat, így azokat könnyen össze tudjuk hasonlítani egy új ötlettel. Ezzel sokkal racionálisabb döntést tudunk hozni arról, hogy az új jegyzet hova illik és mivel van kapcsolatban. Ha ezt fejben próbálnánk meg megcsinálni, akkor nem biztos, hogy észrevennék olyan összefüggéseket, amiket az elénk tett, külső rendszerben tárolt gondolatsorok megengednek.
    • Amikor az írást azzal kezdjük, hogy ki kell találnunk miről írjunk, akkor mesterségesen közelítjük meg a dolgot. A Zettelkasten aszerint a logika szerint működik, mint a GTD Natural Planning Model: természetes módon hagyjuk kialakulni a dolgokat, amire az agyunk automatikusan ötletekkel fog felelni. Intuitívan tudjuk a dolgok miértjét, nem kényszerítjük magunkat a “van-e valakinek valami jó ötlete” helyzetbe.
    • Az írás folyamata már akkor elkezdődik, amikor a Zettelkastenbe beletesszük a jegyzeteket. Így lényegében passzív vázlatokat készítünk a jegyzetsorozatokkal, azaz a tényleges írás helyett már a szerkesztés folyamatát kell elvégeznünk, amikor össze akarunk szerkeszteni egy Zettelkasten jegyzetsorozatot valamilyen publikus irományba.
    • A jegyzeteink magukban olyan forrást adnak az íráshoz, amit kihasználva több szöveget is tudunk egyszerre formálni. Ami az egyik szöveg mellékterméke, az a másik szöveg alapanyaga lehet. Mivel ötleteket illesztünk össze és keressük a kapcsolatot a meglévő jegyzeteinkkel, így az írás egy állandó folyamattá válik. Ezt a Zettelkasten táplálja, amiből egy komplett szöveg tud kialakulni a szerkesztés folyamatával.
• #GTD
  • A GTD lényege az, hogy minden pillanatban jól tudjuk hogy amit csinálunk az adott pillanatban az a lehető legjobb választás a lehetőségeink közül. Az agyunk a lehető legjobban fókuszáljon a jelen pillanatra, ne pedig azzal foglalkozzon, hogy mi lesz majd a jövőben vagy mi volt a múltban.
  • Ha a rendszerünk jól működik, akkor elég, ha csak azzal foglalkozunk, hogy azt karbantartsuk, ha pedig hibák vannak benne, akkor javítsuk. Fontos, hogy egyszerű eszközöket használjunk, mert A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert.
  • Bármilyen munkafolyamat akkor kezelhető legjobban rendszerben, amikor definiáljuk annak konkrét lépéseit és azokat egyenként egy adagban végezzük el (batching). Ezzel elkerüljük azt, hogy egy folyamatban a különböző lépésekhez szükséges különböző figyelmi igények és kognitív funkciók összekeveredjenek. Komolyabb gondolkodás nélkül végezzük a feladatainkat.
  • Az a legjobb, ha átgondoljuk a folyamatot, megkeressük benne a hasonló figyelmet igénylő lépéseket, majd azokat egyben végezzük el, lehetőleg elkerülve azt, hogy a különböző lépések egyszerre elvégezve multitaszkoljunk.

A naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat. A A Tickler File arra való, hogy előre tudjunk ütemezni magunknak dolgokat a jövőben-lal ellentétben, a backward tickler file különböző emlékek újraélésére használható, olyan dolgok előhívására, amiket már megtapasztaltunk.

• Az alkalmazások értesítései potenciális jelentéssel bíró dolgokat tartalmazhatnak, amit hasonlóan kell kezelnünk, mint amikor valaki mond nekünk valamit. Az ilyen értesítéseket rögzítenünk kell, amihez Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről, amiben nyilvántartjuk az értesítéseket is.
• Minden alkalommal, amikor átnézzük az értesítéseket, lehetőséget adunk az alkalmazásoknak arra, hogy információt közöljenek velünk különböző eseményekről.
• Fontos kiválogatni, hogy mely alkalmazásokat engedjük be az értesítések listába, mert emberek által küldött üzenetekhez hasonlóan, a felesleges értesítések is elvehetik a figyelmünket.

• A papír soha nem fog eltűnni az életünkből, így fel kell készülnünk arra, hogy azt is tudjuk gyűjteni valamilyen formában feldolgozásig. Ez általánosan igaz otthon, az irodában és útközben is.
  • Papírnak számít a Capture Walletből kitépett jegyzet is. Mivel A Capture Wallet a preferált capture eszközöm, így már emiatt a capture eszköz miatt szükségem van egy fizikai inboxra.
• Űtközben úgy lehet a legjobban menedzselni a papíron beérkező információt, hogy magammal viszek egy mappát és ebbe gyűjtöm a bejövő dolgokat. Ez a mappa a fizikai mobil inboxom.
  • A papírok gyűjtéséhez használt mobil inboxot csak bizonyos esetekben tartom magamnál. Ilyen amikor utazok valahova több napra vagy várhatóan olyan papírokat fogok kapni, amiket össze kell gyűjtenem későbbi feldolgozásra.
  • A mobil inboxot nem viszem magammal, amennyiben csak az elintézendőkkel kell foglalkoznom, mivel ezek általában nem járnak nagyobb mennyiségű papírral. Kivétel lehet, amikor olyan helyre/ügyintézésre/találkozóra kell mennem, ahol előreláthatólag fogok kapni feldolgozandó dokumentumokat, szerződéseket, árajánlatokat, referencia anyagokat stb. Ebben az esetben érdemes eltenni a táskámba az inbox mappát, hogy kéznél legyen.
• 👤 David Allen tanácsát követve egy piros, műanyag manila mappát használok. Azért műanyag, mert strapabíróbb - egy karton mappa hamar összegyűrődik, szétmegy. Azért manila, mert ezeket könnyű kinyitni és belecsúsztatni a papírokat. Hátránya, hogy oda kell arra figyelni, hogy ne csússzon ki belőle semmi.
  • Európában nem lehet kapni műanyag manila mappákat, így Amazonról kell beszerezni ezeket; az USA-ban a Smead gyárt jó minőségű letter size méretet. A letter size és az A4-es méret közötti különbség a Smead mappák esetében nem annyira szembetűnő, az A4-es papírok kb. 2 mm-re lógnak ki belőlük, ami a hétköznapokban papírok ideiglenes tárolásánál elhanyagolható.
• Piros mappa feldolgozása.
  • Nagyon fontos, hogy amikor hazaérek, akkor a mobil inboxszot, közte a táskámat is kiürítem a rendes fizikai inboxszomba.
  • Amikor úton vagyok, akkor a piros mappa szolgál fizikai inboxként, közvetlenül ebből dolgozom fel a dolgaimat.

• Az óra szinte minden helyzetben velem van, emiatt másodlagos eszköz lehet a dolgok rögzítésére. Ki kell rajta alakítani különböző módokat arra, hogyha az elsődleges capture eszközünk nem elérhető, akkor az órával is viszonylag könnyen lehessen rögzíteni bármit.
  • Az Apple Watch diktálassal és limitált írással használható capture eszközként, viszont ezek a módok nem alkalmasak hosszú gondolatok rögzítésére.
  • Az Apple Watch-on a Drafts alkalmazásban használom a Scribble módot éjszaka, a Voice Memo alkalmazást pedig diktálásra, leginkább a kocsiban.
• Amikor nincs nálam se telefon, se jegyzetfüzet, az Apple Watch lehet az utolsó eszköz, amivel valamilyen módon tudok rögzíteni dolgokat. Hasonlóan “a legjobb kamera az ami nálunk van” elvhez, az Apple Watch is a legjobb rögzítő eszköz lehet bizonyos pillanatokban, csupán azért mert az van éppen nálunk.
• Az Apple Watch nem tudja helyettesíteni az elsődleges capture eszközöket, mivel azok kényelmesebbek.

• A Drafts egy gyors jegyzetelésre használható alkalmazás, ami nem arra van kihegyezve, hogy a jegyzeteket hosszú távon rendszerezzük, hanem hogy továbbítsuk azokat.
• Minden Drafts jegyzet rendelkezik egyedi azonosítóval, ami úgy fogható fel mint egy digitális indexkártya, amire bárhonnan tudunk linkelni.
• A Drafts jegyzetek ideiglenes volta miatt nem tartjuk azokat sokáig a rendszerben. Amint egy jegyzet feldolgozásra került, kidobható.
• A Draftsben lévő aktív jegyzetek nem igényelnek komoly rendszerezést, egy egyszerű listában vannak. Amikor készen vagyunk egy jegyzettel, akkor egyszerűen kidobjuk (vagy archiváljuk) és kikerül a listából.

• Az iPhone is egy jó capture eszköz, de a David Allen Notetaker Wallet egyszerűsége felülmúlja azt, mivel a Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
  • A papír nem tud értesítéseket küldeni.
  • A papír nem tud lemerülni.
  • A papírral nem tudunk elkalandozni különböző alkalmazásokba.
  • A papír klasszikus példája azoknak az eszközöknek, amik egy dolgot tudnak, de azt jól.
• A David Allen Notetaker Wallet már nem kapható, helyette jó alternatíva a Capture Wallet, ami egy az egyben lemásolta azt. Két változata létezik, az “Artisan” és a “Business”. Én az utóbbit használom, mert stílusa minimalista és olcsóbb is.
• Sokkal hatékonyabb perforált jegyzetfüzeteket használni a GTD capture processzre, mert az oldalakat egyenként ki lehet tépni. Minden oldal egy-egy külön elemet tartalmaz, ami a feldolgozást egyszerűbbé teszi. Mivel a jegyzetek kitéphetők és bedobhatók az inboxba, igy a jegyzetfüzetben mindig üres lapok vannak, nem hurcolok magammal régi, feldolgozott dolgokat, mint egy klasszikus jegyzetfüzet esetében.
• A telefonom egy másodlagos capture eszköz. A Draft alkalmazást használva (ami a Hipster PDA digitális változata), gyorsan fel tudok írni dolgokat, amikor a pénztárcám nincs nálam. A pénztárca viszont a preferált capture eszközöm.

• Minden helyzetben fel kell készülnünk arra, hogy potenciális jelentéssel bíró dologgal találkozunk, amit fel kell írnunk, vagy diktálnunk. Azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket.
• Alapesetben A Capture Wallet a preferált capture eszközöm, viszont vannak olyan kontextusok, ahol más helyénvalóbb vagy kényelmesebb eszközt tudok használni.
  • Az asztalomnál lassabban és kényelmesebben tudok jegyzetelni.
    • Az asztalomnál egy Baron Fig Confidant jegyzetfüzetet használok.
      • A Baron Fig Confidantot használva a napokra bontott, listába vezetett napló vált be, mert nem csak önálló ötleteket, hanem sessionöket is tudok vele rögzíteni dátumot és időt felírva, ami time trackingként is szolgál.
      • A Baron Fig Confidant jegyzetfüzet dotted grid oldalaira könnyen tudok diagramokat rajzolni.
    • A Baron Fig Desk Pad egy kitéphető oldalakkal rendelkező jegyzetfüzet, amit mindmapek készítésére használok. Ezzel távol tudom tartani magamat a digitális zajtól, a lerajzolt mindmapeket pedig le tudom fűzni későbbi referenciaként.
  • A kocsiban fontos, hogy gyorsan és kevés odafigyelést igénylő módon tudjak rögzíteni dolgokat.
    • A kocsiban az Apple Watch és a Voice Memos complication a legkönnyebben használható capture eszköz, miközben vezetek.
    • A papír arra használható legjobban, hogy egy még ködös gondolatot rendbe tegyünk és kibogozzunk. A papír tactile érzése és szabad formátuma miatt természetesebb eszköz egy ilyen feladatra. Emiatt a kocsiban is tartok egy tollat és egy kitéphető jegyzetfüzetet arra az esetre, ha bármit le kell írnom, legyen az egy ötlet, vagy egy gyors bevásárlólista.
      • Gyakori, hogy a mellettem ülő ír le a kocsiban tartott jegyzetfüzetbe valamit miközben vezetek.
      • A kocsiban tartott jegyzetfüzet bárki ideiglenes capture eszköze lehet, mivel a lapok kitéphetők és a kocsiban sokszor beszélünk meg olyan dolgokat, amikhez rögzíteni kell további következő lépéseket.
  • Az ágyban fekve három kontextusban szoktak ötletek születni: villany mellett, elalvás előtti olvasás vagy napvégi beszélgetés közben, a sötétben, amikor az éjszaka közepén felébredek, és reggel, amikor az ágyban olvasok iPaden.
    • Az ágyam mellett tartott jegyzetfüzetet akkor használom, ha még nem kapcsolatam le a villanyt alvás előtt, vagy reggel, amikor az ágyban olvasok.
    • Az éjszaka közepén az Apple Watch-on írok fel dolgokat a Drafts alkalmazással. A sötétben olyan eszközt kell használnom, amivel viszonylag gyorsan tudok felírni címszavakban bármit és nem zavar senkit.
• Amikor sok helyre tudunk rögzíteni dolgokat, akkor Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről, mivel így tudunk arról megbizonyosodni, hogy minden amit felírtunk vagy diktáltunk eljut valamelyik inboxunkba.

Output

• ulysses://x-callback-url/open?id=jPVA4hiAhLwiRPuldjxIXg

• Az információ önmagában használhatatlan. Csak történelmi jelentősége van. Ezzel szemben az információból kinyert tudásnak igazi haszna van.
• A capture eszközök feladata az, hogy az elvarratlan szálakról valamilyen módon emlékeztetőt hagyjunk magunknak későbbi feldolgozásra. Az összegyűjtött információ tárolása feldolgozásig az inbox feladata. A különböző capture eszközökből be kell dobni a tartalmat az inboxba, így egy helyről tudunk feldolgozni mindent.
• Az alábbi capture eszközökkel tudok információt gyűjteni.
  • Analóg eszközök
    • Capture Wallet (A Capture Wallet a preferált capture eszközöm)
    • Baron Fig Confidant
    • Perforált jegyzetfüzet az ágyam mellett
    • Perforált jegyzetfüzet a kocsiban
    • Nem kimondottan capture eszköz, de a táskám és a pénztárcám is rejthet félkész dolgokat
  • Digitális
    • Draft alkalmazás minden eszközön (iPhone, Apple Watch, iPad, MacBook Air, iMac)
    • Voice Memos, leginkább Apple Watch-on
• A capture eszközeimból három inboxba kerülhet be feldolgozandó információ.
  • Fizikai inbox
    • Az egyik hosszabbik oldalán nyitott, négy részből álló papírtartó kosár.
    • Amikor úton vagyok, a papír inboxomat a Mobil inbox helyettesíti.
  • DEVONthink
    • A fizikai inbox digitális verziója.
  • E-mail inbox
    • Ide általában másoktól érkezik be információ, de előfordul hogy küldök magamnak valamit e-mailben.
• Habár Azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket, megannyi capture eszköz használata magában hordozza azt a veszélyt, hogy bár felírom a dolgokat, de annak tartalmát nem dobom be az inboxba, így nem fogom időben feldolgozni. ^BD0E3774-AB92-4B81-B327-CE38DBEBFFBF
  • Az ellenőrzőlisták (checklistek) hathatós eszközök arra, hogy a különböző capture eszközeimet nyilvántartsam bennük. A lista alapján meg tudok bizonyosodni arról, hogy minden eszköz (kitéphető jegyzetek, jegyzetfüzeteim, digitális eszközök) tartalma bekerült az inboxba.
  • Minden reggel (néha este is) megnyitom a capture eszközök a listát, ellenőrzöm, hogy a listán lévő eszközök tartalmaznak-e feldolgozatlan információt; ha igen, akkor beleteszem ezeket a fizika és digitális inboxaimba. Kitépem a teleírt oldalakat a jegyzetfüzeteimből, exportálom Draftsből a félkész jegyzeteket, Voice Memosból a felvételeket, átnézem a táskám és a pénztárcám összes zsebét. Így mindig tudom hogy az összes bejövő információ egy helyre van összegyűjtve.

A büdzsé egy terv arra, hogy egy véges készlet felhasználása hogyan történjen. A büdzsé sorbaállítja a prioritásainkat és rákényszerít minket arra, hogy a terv elkészítése közben igent vagy nemet mondjunk a készlet felhasználásának valameny módjára. Ez a nyers döntési kényszer az, amivel a büdzsé egy hatékony terv lehet a dolgok elosztására.

Forrás

• 20201107125045