• A definiáló jegyzetek leírnak egy koncepciót, nem tartalmaznak állításokat.

• A digitális kert vagy digital garden olyat típusú blog, ami nem kész bejegyzésekből áll, hanem folyamatosan fejlesztett jegyzetek gyűjteménye.
  • Nagy változásokat apró lépésekkel érünk el 2.7.6: a digitális kert egy optimális megoldás arra, hogy a jegyzeteinket apránként neveljük. Egy idő után megérik a munkánk gyümölcse.
  • A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat? 2.6.9.2.1
• A digitális kertben publikusan neveljük neveljük a tartalmat.
• A digitális kert egy Zettelkasten típusú jegyzetelési módszer, ahol a jegyzeteink publikusak. Emiatt nem érthetők minden olvasó számára.
• A digitális kert lehetőséget adhat arra, hogy a publikus jegyzeteink által folytatott gondolkodásunkra korai visszajelzést kapjunk. Ez új lehetőségeket és irányokat jeleníthet meg a jegyzeteink között, felgyorsíthatja az örökzöld jegyzeteketre épített teóriáink elkészítését.

• A #Craft és benne lévő #Zettelkasten egy aktív jegyzetelési rendszer, amiből kifelé mozdulnak a dolgok. A rendszer az ötletnevelést menedzseli, de ezen ötletek megvalósítása már máshol zajlik.
  • 202109082109 A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat?
  • Olvasás és jegyzetelés workflow
• Naplózás, ahol a dolgok körüli időben lévő állapotokat tudom vezetni.
  • Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között
  • 202112221221 A Craft egy interstitue journal, a Day One egy diary
• Projekt menedzsment, amivel projektek köré tartozó jegyzeteimet tudok kezelni.
  • 202109082038 Projekt alapú Zettelkasten használata Someday: Maybe ötletek fejlesztésére
• Zettelkasten, amivel ötleteket tudok nevelni és abból tartalmakat készíteni.
  • 202109082105 A Zettelkasten rendszer célja
• 202208190834 A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra

• Amikor egy külső eszközzel támogatjuk a gondolkodásunkat, akkor egy adott problémától könnyebben tudunk elvonatkoztatni és általános megoldásokat keresni.
• Az agyunkban felszabadítjuk a kapacitást az ötletgenerálásra azzal, hogy nem fejben próbáljuk meg átlátni az adott koncepciót/problémát, hanem kitesszük azt magunk elé. Ilyenkor automatikusan megtörténik az ötletek generálása.
  • A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva
• Optimális esetben Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
• 202109082101 Az elvonatkoztatás szerepe a gondolkodásban
• 202109082041 Jegyzetkapcsolatok észrevétele externalizációval
• Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje

Ahhoz hogy valamit be tudjunk illeszteni a meglévő ötleteink közé, szükségünk van arra, hogy az eredeti ötlettől elvonatkoztatva megvizsgáljuk azt és összepárosítjuk más ötletekkel. Az elvonatkoztatás ebben úgy segít, hogy az ötletet amennyire lehet, megpróbáljuk általánosítani és egy absztrakciót kihasználva megérteni. Ez ahhoz is fontos lehet, hogy egy ötletet megértsünk egy másik ötlethez viszonyítva.

• Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel

• Három rendszert kell folyamatosan karbantartanom ahhoz, hogy a dolgaim jól működjenek.
  • #GTD – hogy figyelmet tudjak fordítani minden dologra, ami potenciális jelentéssel bírhat.
  • YNAB (másnéven Pénzmenedzsment) – hogy a pénzem biztosan azt csinálja, amit szeretnék, megtartva egyfajta átgondolt, minimalista életstílust.
  • Zettelkasten – hogy legyen egy külső eszköz arra, amit hosszútávon gondolkodásra használok és annak végeredményét könnyen tudjam használni kreatív outputra.
• Ezt a három rendszert kell időközönként átnéznem.
  • #GTD: hetente egyszer a teljes rendszer, naponta egyszer a bejövő dolgok.
    • Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
  • YNAB (Pénzmenedzsment): hetente kétszer, hétfő és péntek.
  • Zettelkasten: lehetőleg mindennap reggel ébredés után az ágyban.

• Agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de abban jó, hogy külső eszközökre támaszkodva megtalálja az összefüggéseket a dolgok között.
• A Zettelkasten és a GTD módszertanokban az a közös, hogy felismerték, hogy az agyunk nagyon rossz az emlékezésben, de nagyon jó abban, hogy meglássa a dolgok közötti kapcsolatokat és két dolog között észrevegye akár a legkisebb különbségeket is. A módszertanok arra vannak kihegyezve, hogy ne emlékezésre használjuk az agyunkat, hanem intuitív döntésekre, problémamegoldásra, ötletek kialakulásának természetes elősegítésére azzal, hogy a folyamatokat külsőleg végezzük el, nem pedig fejben. A GTD-ben ezt a Natural Planning Model valósítja meg (az ezekre használt eszközöket decision supportnak nevezzük), míg a Zettelkastben a gondolkodás folyamatának externalizálása, majd a régi jegyzetek átnézése és összekötése a frissen bekerülő jegyzetekkel.
  • A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva 2.6.5.5.1
• A GTD és a Zettelkasten módszertan alulról felfelé közelítik meg a dolgokat, az az nem azzal kezdenek, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mivel rendelkezünk az adott pillanatban. A Zettelkasten is – a GTD Natural Planning Modelhez hasonlóan – természetes módszerrel hagyja, hogy kialakuljon valami kézzelfogható dolog a jegyzeteinkből.
• Egy eszköz csak akkor működik jól, hogyha van mögötte egy jól definiált munkafolyamat vagy rendszer, ami irányt ad abban, hogy hogyan kell használni az adott eszközt. A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét.
• #Zettelkasten
  • A dolgok felfedezésében a tervezés akadályt jelent az új ötletek természetes kialakulásához. A félreértés abból ered, hogy sokan úgy gondolják, hogy a tervezés ellentétje az ész nélküli cselekvés, pedig a probléma megoldása az, hogy olyan munkamenetet alakítsunk ki, amit az új ötletek és meglátások visznek előre. Teljesen kontraproduktív, ha egy olyan tervre hagyatkozunk, amivel kapcsolatban azt érezzük, hogy fenyegetik az új ötletek és felismerések. A Zettelkasten egy olyan munkamenet, amiben teljesül az, hogy az új ötletek viszik előre a dolgokat.
  • Az olvasott információ leírása saját szavunkkal, majd annak összehasonlítása a meglévő jegyzeteikkel, adja a Zettelkasten rendszerrel történő tanulás lényegét, mivel az információ önmagában használhatatlan. Ez a két lépés rákényszerít arra, hogy megértsük azt amit olvasunk, kifejtsünk azt saját szavainkkal. A második lépésben ezt az információt más kontextusban is megvizsgáljuk, összekapcsoljuk a meglévő ismereteinkkel, abból új ötleteket generálva. Mindezt megelőzi az analitikus és összehasonlító olvasás, mert a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit.
    • A Zettelkasten jegyzetek linkelésének folyamata azok sorba rendezése, mert a Zettelkastenben ezek minden irányból kapcsolódhatnak egymáshoz. Sokkal könnyebb egy leírt anyagot átvinni egy másik formátumba, mint nulláról összeírni a fejünkben lévő információkat.
    • A Zettelkastenben lévő jegyzetsorozatok felfoghatók egy még meg nem született iromány vázlataként is, mivel a Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre.
  • A Zettelkasten munkafolyamat elsődleges célja az, hogy a kutatást, a tanulást, az abból keletkező ötletek kidolgozását, majd a végeredmény megosztását, jól elszeparált lépésekre és rutinra bontsa le, mivel a Zettelkasten kielégíti az analitikus és összehasonlító olvasás követelményeit. Ezzel abban segít, hogy az írás folyamatának különböző lépései meg vannak nevezve, és az azokhoz tartozó rutinok/fizikai lépések ki van dolgozva, lényegében a Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre. Ezzel elérhetjük azt, hogy a rendszert alkalmazva beépítsük a mindennapjainkba ezt a máskülönben nehéznek mondott folyamatot és azt könnyedén, különösebb akaraterő befektetése nélkül, rutinszerűen csináljuk.
  • A Zettelkasten kiteríti elénk a meglévő gondolatainkat, így azokat könnyen össze tudjuk hasonlítani egy új ötlettel. Ezzel sokkal racionálisabb döntést tudunk hozni arról, hogy az új jegyzet hova illik és mivel van kapcsolatban. Ha ezt fejben próbálnánk meg megcsinálni, akkor nem biztos, hogy észrevennék olyan összefüggéseket, amiket az elénk tett, külső rendszerben tárolt gondolatsorok megengednek.
    • Amikor az írást azzal kezdjük, hogy ki kell találnunk miről írjunk, akkor mesterségesen közelítjük meg a dolgot. A Zettelkasten aszerint a logika szerint működik, mint a GTD Natural Planning Model: természetes módon hagyjuk kialakulni a dolgokat, amire az agyunk automatikusan ötletekkel fog felelni. Intuitívan tudjuk a dolgok miértjét, nem kényszerítjük magunkat a “van-e valakinek valami jó ötlete” helyzetbe.
    • Az írás folyamata már akkor elkezdődik, amikor a Zettelkastenbe beletesszük a jegyzeteket. Így lényegében passzív vázlatokat készítünk a jegyzetsorozatokkal, azaz a tényleges írás helyett már a szerkesztés folyamatát kell elvégeznünk, amikor össze akarunk szerkeszteni egy Zettelkasten jegyzetsorozatot valamilyen publikus irományba.
    • A jegyzeteink magukban olyan forrást adnak az íráshoz, amit kihasználva több szöveget is tudunk egyszerre formálni. Ami az egyik szöveg mellékterméke, az a másik szöveg alapanyaga lehet. Mivel ötleteket illesztünk össze és keressük a kapcsolatot a meglévő jegyzeteinkkel, így az írás egy állandó folyamattá válik. Ezt a Zettelkasten táplálja, amiből egy komplett szöveg tud kialakulni a szerkesztés folyamatával.
• #GTD
  • A GTD lényege az, hogy minden pillanatban jól tudjuk hogy amit csinálunk az adott pillanatban az a lehető legjobb választás a lehetőségeink közül. Az agyunk a lehető legjobban fókuszáljon a jelen pillanatra, ne pedig azzal foglalkozzon, hogy mi lesz majd a jövőben vagy mi volt a múltban.
  • Ha a rendszerünk jól működik, akkor elég, ha csak azzal foglalkozunk, hogy azt karbantartsuk, ha pedig hibák vannak benne, akkor javítsuk. Fontos, hogy egyszerű eszközöket használjunk, mert A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert.
  • Bármilyen munkafolyamat akkor kezelhető legjobban rendszerben, amikor definiáljuk annak konkrét lépéseit és azokat egyenként egy adagban végezzük el (batching). Ezzel elkerüljük azt, hogy egy folyamatban a különböző lépésekhez szükséges különböző figyelmi igények és kognitív funkciók összekeveredjenek. Komolyabb gondolkodás nélkül végezzük a feladatainkat.
  • Az a legjobb, ha átgondoljuk a folyamatot, megkeressük benne a hasonló figyelmet igénylő lépéseket, majd azokat egyben végezzük el, lehetőleg elkerülve azt, hogy a különböző lépések egyszerre elvégezve multitaszkoljunk.

A naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat. A A Tickler File arra való, hogy előre tudjunk ütemezni magunknak dolgokat a jövőben-lal ellentétben, a backward tickler file különböző emlékek újraélésére használható, olyan dolgok előhívására, amiket már megtapasztaltunk.

• Az alkalmazások értesítései potenciális jelentéssel bíró dolgokat tartalmazhatnak, amit hasonlóan kell kezelnünk, mint amikor valaki mond nekünk valamit. Az ilyen értesítéseket rögzítenünk kell, amihez Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről, amiben nyilvántartjuk az értesítéseket is.
• Minden alkalommal, amikor átnézzük az értesítéseket, lehetőséget adunk az alkalmazásoknak arra, hogy információt közöljenek velünk különböző eseményekről.
• Fontos kiválogatni, hogy mely alkalmazásokat engedjük be az értesítések listába, mert emberek által küldött üzenetekhez hasonlóan, a felesleges értesítések is elvehetik a figyelmünket.

• A papír soha nem fog eltűnni az életünkből, így fel kell készülnünk arra, hogy azt is tudjuk gyűjteni valamilyen formában feldolgozásig. Ez általánosan igaz otthon, az irodában és útközben is.
  • Papírnak számít a Capture Walletből kitépett jegyzet is. Mivel A Capture Wallet a preferált capture eszközöm, így már emiatt a capture eszköz miatt szükségem van egy fizikai inboxra.
• Űtközben úgy lehet a legjobban menedzselni a papíron beérkező információt, hogy magammal viszek egy mappát és ebbe gyűjtöm a bejövő dolgokat. Ez a mappa a fizikai mobil inboxom.
  • A papírok gyűjtéséhez használt mobil inboxot csak bizonyos esetekben tartom magamnál. Ilyen amikor utazok valahova több napra vagy várhatóan olyan papírokat fogok kapni, amiket össze kell gyűjtenem későbbi feldolgozásra.
  • A mobil inboxot nem viszem magammal, amennyiben csak az elintézendőkkel kell foglalkoznom, mivel ezek általában nem járnak nagyobb mennyiségű papírral. Kivétel lehet, amikor olyan helyre/ügyintézésre/találkozóra kell mennem, ahol előreláthatólag fogok kapni feldolgozandó dokumentumokat, szerződéseket, árajánlatokat, referencia anyagokat stb. Ebben az esetben érdemes eltenni a táskámba az inbox mappát, hogy kéznél legyen.
• 👤 David Allen tanácsát követve egy piros, műanyag manila mappát használok. Azért műanyag, mert strapabíróbb - egy karton mappa hamar összegyűrődik, szétmegy. Azért manila, mert ezeket könnyű kinyitni és belecsúsztatni a papírokat. Hátránya, hogy oda kell arra figyelni, hogy ne csússzon ki belőle semmi.
  • Európában nem lehet kapni műanyag manila mappákat, így Amazonról kell beszerezni ezeket; az USA-ban a Smead gyárt jó minőségű letter size méretet. A letter size és az A4-es méret közötti különbség a Smead mappák esetében nem annyira szembetűnő, az A4-es papírok kb. 2 mm-re lógnak ki belőlük, ami a hétköznapokban papírok ideiglenes tárolásánál elhanyagolható.
• Piros mappa feldolgozása.
  • Nagyon fontos, hogy amikor hazaérek, akkor a mobil inboxszot, közte a táskámat is kiürítem a rendes fizikai inboxszomba.
  • Amikor úton vagyok, akkor a piros mappa szolgál fizikai inboxként, közvetlenül ebből dolgozom fel a dolgaimat.

• Az óra szinte minden helyzetben velem van, emiatt másodlagos eszköz lehet a dolgok rögzítésére. Ki kell rajta alakítani különböző módokat arra, hogyha az elsődleges capture eszközünk nem elérhető, akkor az órával is viszonylag könnyen lehessen rögzíteni bármit.
  • Az Apple Watch diktálassal és limitált írással használható capture eszközként, viszont ezek a módok nem alkalmasak hosszú gondolatok rögzítésére.
  • Az Apple Watch-on a Drafts alkalmazásban használom a Scribble módot éjszaka, a Voice Memo alkalmazást pedig diktálásra, leginkább a kocsiban.
• Amikor nincs nálam se telefon, se jegyzetfüzet, az Apple Watch lehet az utolsó eszköz, amivel valamilyen módon tudok rögzíteni dolgokat. Hasonlóan “a legjobb kamera az ami nálunk van” elvhez, az Apple Watch is a legjobb rögzítő eszköz lehet bizonyos pillanatokban, csupán azért mert az van éppen nálunk.
• Az Apple Watch nem tudja helyettesíteni az elsődleges capture eszközöket, mivel azok kényelmesebbek.

• A Drafts egy gyors jegyzetelésre használható alkalmazás, ami nem arra van kihegyezve, hogy a jegyzeteket hosszú távon rendszerezzük, hanem hogy továbbítsuk azokat.
• Minden Drafts jegyzet rendelkezik egyedi azonosítóval, ami úgy fogható fel mint egy digitális indexkártya, amire bárhonnan tudunk linkelni.
• A Drafts jegyzetek ideiglenes volta miatt nem tartjuk azokat sokáig a rendszerben. Amint egy jegyzet feldolgozásra került, kidobható.
• A Draftsben lévő aktív jegyzetek nem igényelnek komoly rendszerezést, egy egyszerű listában vannak. Amikor készen vagyunk egy jegyzettel, akkor egyszerűen kidobjuk (vagy archiváljuk) és kikerül a listából.

• Az iPhone is egy jó capture eszköz, de a David Allen Notetaker Wallet egyszerűsége felülmúlja azt, mivel a Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk.
  • A papír nem tud értesítéseket küldeni.
  • A papír nem tud lemerülni.
  • A papírral nem tudunk elkalandozni különböző alkalmazásokba.
  • A papír klasszikus példája azoknak az eszközöknek, amik egy dolgot tudnak, de azt jól.
• A David Allen Notetaker Wallet már nem kapható, helyette jó alternatíva a Capture Wallet, ami egy az egyben lemásolta azt. Két változata létezik, az “Artisan” és a “Business”. Én az utóbbit használom, mert stílusa minimalista és olcsóbb is.
• Sokkal hatékonyabb perforált jegyzetfüzeteket használni a GTD capture processzre, mert az oldalakat egyenként ki lehet tépni. Minden oldal egy-egy külön elemet tartalmaz, ami a feldolgozást egyszerűbbé teszi. Mivel a jegyzetek kitéphetők és bedobhatók az inboxba, igy a jegyzetfüzetben mindig üres lapok vannak, nem hurcolok magammal régi, feldolgozott dolgokat, mint egy klasszikus jegyzetfüzet esetében.
• A telefonom egy másodlagos capture eszköz. A Draft alkalmazást használva (ami a Hipster PDA digitális változata), gyorsan fel tudok írni dolgokat, amikor a pénztárcám nincs nálam. A pénztárca viszont a preferált capture eszközöm.

• Minden helyzetben fel kell készülnünk arra, hogy potenciális jelentéssel bíró dologgal találkozunk, amit fel kell írnunk, vagy diktálnunk. Azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket.
• Alapesetben A Capture Wallet a preferált capture eszközöm, viszont vannak olyan kontextusok, ahol más helyénvalóbb vagy kényelmesebb eszközt tudok használni.
  • Az asztalomnál lassabban és kényelmesebben tudok jegyzetelni.
    • Az asztalomnál egy Baron Fig Confidant jegyzetfüzetet használok.
      • A Baron Fig Confidantot használva a napokra bontott, listába vezetett napló vált be, mert nem csak önálló ötleteket, hanem sessionöket is tudok vele rögzíteni dátumot és időt felírva, ami time trackingként is szolgál.
      • A Baron Fig Confidant jegyzetfüzet dotted grid oldalaira könnyen tudok diagramokat rajzolni.
    • A Baron Fig Desk Pad egy kitéphető oldalakkal rendelkező jegyzetfüzet, amit mindmapek készítésére használok. Ezzel távol tudom tartani magamat a digitális zajtól, a lerajzolt mindmapeket pedig le tudom fűzni későbbi referenciaként.
  • A kocsiban fontos, hogy gyorsan és kevés odafigyelést igénylő módon tudjak rögzíteni dolgokat.
    • A kocsiban az Apple Watch és a Voice Memos complication a legkönnyebben használható capture eszköz, miközben vezetek.
    • A papír arra használható legjobban, hogy egy még ködös gondolatot rendbe tegyünk és kibogozzunk. A papír tactile érzése és szabad formátuma miatt természetesebb eszköz egy ilyen feladatra. Emiatt a kocsiban is tartok egy tollat és egy kitéphető jegyzetfüzetet arra az esetre, ha bármit le kell írnom, legyen az egy ötlet, vagy egy gyors bevásárlólista.
      • Gyakori, hogy a mellettem ülő ír le a kocsiban tartott jegyzetfüzetbe valamit miközben vezetek.
      • A kocsiban tartott jegyzetfüzet bárki ideiglenes capture eszköze lehet, mivel a lapok kitéphetők és a kocsiban sokszor beszélünk meg olyan dolgokat, amikhez rögzíteni kell további következő lépéseket.
  • Az ágyban fekve három kontextusban szoktak ötletek születni: villany mellett, elalvás előtti olvasás vagy napvégi beszélgetés közben, a sötétben, amikor az éjszaka közepén felébredek, és reggel, amikor az ágyban olvasok iPaden.
    • Az ágyam mellett tartott jegyzetfüzetet akkor használom, ha még nem kapcsolatam le a villanyt alvás előtt, vagy reggel, amikor az ágyban olvasok.
    • Az éjszaka közepén az Apple Watch-on írok fel dolgokat a Drafts alkalmazással. A sötétben olyan eszközt kell használnom, amivel viszonylag gyorsan tudok felírni címszavakban bármit és nem zavar senkit.
• Amikor sok helyre tudunk rögzíteni dolgokat, akkor Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről, mivel így tudunk arról megbizonyosodni, hogy minden amit felírtunk vagy diktáltunk eljut valamelyik inboxunkba.

Output

• ulysses://x-callback-url/open?id=jPVA4hiAhLwiRPuldjxIXg

• Az információ önmagában használhatatlan. Csak történelmi jelentősége van. Ezzel szemben az információból kinyert tudásnak igazi haszna van.
• A capture eszközök feladata az, hogy az elvarratlan szálakról valamilyen módon emlékeztetőt hagyjunk magunknak későbbi feldolgozásra. Az összegyűjtött információ tárolása feldolgozásig az inbox feladata. A különböző capture eszközökből be kell dobni a tartalmat az inboxba, így egy helyről tudunk feldolgozni mindent.
• Az alábbi capture eszközökkel tudok információt gyűjteni.
  • Analóg eszközök
    • Capture Wallet (A Capture Wallet a preferált capture eszközöm)
    • Baron Fig Confidant
    • Perforált jegyzetfüzet az ágyam mellett
    • Perforált jegyzetfüzet a kocsiban
    • Nem kimondottan capture eszköz, de a táskám és a pénztárcám is rejthet félkész dolgokat
  • Digitális
    • Draft alkalmazás minden eszközön (iPhone, Apple Watch, iPad, MacBook Air, iMac)
    • Voice Memos, leginkább Apple Watch-on
• A capture eszközeimból három inboxba kerülhet be feldolgozandó információ.
  • Fizikai inbox
    • Az egyik hosszabbik oldalán nyitott, négy részből álló papírtartó kosár.
    • Amikor úton vagyok, a papír inboxomat a Mobil inbox helyettesíti.
  • DEVONthink
    • A fizikai inbox digitális verziója.
  • E-mail inbox
    • Ide általában másoktól érkezik be információ, de előfordul hogy küldök magamnak valamit e-mailben.
• Habár Azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket, megannyi capture eszköz használata magában hordozza azt a veszélyt, hogy bár felírom a dolgokat, de annak tartalmát nem dobom be az inboxba, így nem fogom időben feldolgozni. ^BD0E3774-AB92-4B81-B327-CE38DBEBFFBF
  • Az ellenőrzőlisták (checklistek) hathatós eszközök arra, hogy a különböző capture eszközeimet nyilvántartsam bennük. A lista alapján meg tudok bizonyosodni arról, hogy minden eszköz (kitéphető jegyzetek, jegyzetfüzeteim, digitális eszközök) tartalma bekerült az inboxba.
  • Minden reggel (néha este is) megnyitom a capture eszközök a listát, ellenőrzöm, hogy a listán lévő eszközök tartalmaznak-e feldolgozatlan információt; ha igen, akkor beleteszem ezeket a fizika és digitális inboxaimba. Kitépem a teleírt oldalakat a jegyzetfüzeteimből, exportálom Draftsből a félkész jegyzeteket, Voice Memosból a felvételeket, átnézem a táskám és a pénztárcám összes zsebét. Így mindig tudom hogy az összes bejövő információ egy helyre van összegyűjtve.

A büdzsé egy terv arra, hogy egy véges készlet felhasználása hogyan történjen. A büdzsé sorbaállítja a prioritásainkat és rákényszerít minket arra, hogy a terv elkészítése közben igent vagy nemet mondjunk a készlet felhasználásának valameny módjára. Ez a nyers döntési kényszer az, amivel a büdzsé egy hatékony terv lehet a dolgok elosztására.

Forrás

• 20201107125045

Amennyiben egy asset értékét követni tudjuk a büdzsé szoftverben, érdemes vezetni annak amortozációját is. Az amortizáció mértékét meg kell keresni, vagy össze kell hasonlítani időnként hasonló assetek használt piaci értékévél és levonni az érték követésére használt fiók egyenlegéről egy negatív tranzakcióval.

Amennyiben az amortizáció mértéke fix, évente ismétlődő tranzakcióval automatizálható a folyamatos romlás követése.

Mielőtt megveszünk valamit, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az adott eszköz ára mennyi munkaórát vesz el az életünkből. A vásárlás előtt mérlegelve ezt, lehet rájövünk, hogy az életünkből ráfordított időt hasznosabb dolgokkal is eltölthetnénk.

Az előfizetéses modell pragmatikusabb lehet abból a szempontból, hogy lehetőséget ad számunkra a hosszútávú tesztelésre egy nagyobb összeg előre kifizetése nélkül (lásd Előfizetéses alkalmazások hosszútávú tesztelése).

Forrás

• 20200607233146

Egy előfizetéses appot több hónapig lehet tesztelni, ha havi előfizetéssel használjuk az elején. Amíg a tesztelési időszak tart, érdemes a büdzsében létrehozni egy pénzgyűjtésre használt kategóriát (Különbséget kell tenni a pénzköltésre és pénzgyűjtésre használt büdzsé kategóriák között), amiben az éves előfizetés árát gyűjtjük össze. Mivel az éves előfizetés mindig olcsóbb, így egy olyan alkalmazással, amit hosszútávon fogunk használni, érdemes azt választani.

Ha a tesztelés sikeres, és megtartjuk az alkalmazást, az éves előfizetés ára rendelkezésünkre fog állni, mert a tesztelés ideje alatt félretettünk rá a büdzsében.

Amennyiben mégsem tartjuk meg az alkalmazást hosszútávon, úgy le kell mondanunk a havi előfizetést, majd az összegyűjtött pénzt átmozgatni egy másik kategóriába.

A kategóriáról nem írok semmit, mert azt nekünk kell eldöntenünk, hogy adott pillanatban milyen prioritással kell a pénzünknek feladatot adni.

• A megosztott költségek olyan pénzköltést jelentenek, ahol két ember – például egy házaspár – elfeleznek bizonyos tranzakciókat.
• Mivel a közös büdzsé nehezen kezelhető, így a megosztott költségek lehetőséget ad arra, hogy bizonyos dolgokat elfelezzünk, de megőrizzük a külön büdzsé privát jellegét.
• Ahhoz, hogy a megosztott költségek jól működjenek, kialakított bizalomra van szükség. Fontos első lépés, hogy átbeszéljük pontosan milyen költségek fejezhetők el. Erre a megállapodásra alapozva kell az eszközöket kialakítani.
  • Az ideiglenes tartozásokra érdemes egy külön Tartozások kategóriát tartani.
  • Ez a módszer ad egy kis privacy-t a másik büdzséjével szemben, mert csak bizonyos dolgok vannak megosztva.
  • A tartozások követésre érdemes használni egy megosztott táblázatot, amiben követjük hogy ki tartozik, mennyivel és mikor utalta át.

A büdzsében a Megosztott költségek kezelésére egy külön kategóriát kell használni (Minden büdzsé kategória egy folyamatot jelent), amiben a saját költéseinktől leválasztva követjük nyomom ezeket a tranzakciókat. Mivel a tartozások mindig egy meglévő tranzakciónál keletkeznek, így a felvitelnél érdemes a Split funkciót használni a megfelelő kategóriák beállításához.

• Amikor felveszünk egy megosztott költséget tartalmazó tranzakciót, akkor splittelni kell a tartozás részt, hogy az ne rontsa el a Reports nézet kiadásait.
• A saját részünker a megfelelő kategóriákba kell rendszerezni, így megtartva a rendes költés mennyiségét, nem pedig eltorzítva a reportokat.
  • A pénzköltésre használt kategóriákban feljegyzett pénzmozgás meg fog jelenni a riportokban / trendekben is, pontosabb képet adva arról, hogy mire költjük a pénzünket.
• Mivel a tartozás beírásához szükséges egy kategória, így ebben a kategóriában túlköltés fog keletkezni, amit nem érdemes javítani.
  • Ez a módszer abból a szempontból hátrányos, hogy a YNAB a következő hónap teljes összegére is rá fogja tenni a túlköltést, amivel nem fogjuk látni a tényleges tartozások összegét a következő hónapban.
  • Ezt elkerülhetjük, ha a Ready to Assign részen tartunk egy akkora összeget, ami lefedi a tartozást is, de ezt nehéz összevetni és szinkronban tartani egymással.
  • A Separation of Concerns elméletet követve, érdemes a tartozás kategóriára is pénzt fordítani, így különválasztjuk a büdzsében levő pénzmozgást és a tartozást, aminek összegét nem a büdzsében, hanem külön a Tartozások táblázatban, vagy a Külön büdzsé kategóriában kell kezelni a megosztott költségeket#^31B05E50-FC4D-4D46-9BE3-9FDFDCF9926B a tranzakciók nézetben tudunk követni.
• Opcionálisan piros flaggel jelölni és követni azokat a tranzakciókat, amik tartozást tartalmaznak. Amikor visszakaptuk a pénzt, akkor a piros flag eltávolítható. ^31B05E50-FC4D-4D46-9BE3-9FDFDCF9926B

A büdzsé fő és alkategóriái a GTD 5 horizontján látható listáinkkal összefüggésben kell hogy legyenek.

• A büdzsé elég, ha csak a Célok listáig megy fel, mert a felette lévő Jövőkép és Küldetés és alapelvek lista nem fogalmaz meg elég konkrét dolgokat.
• Fontos viszont, hogy a két felső Jövőkép és Küldetés és alapelvek pontjai legyenek cél vagy projekt formájában levetítve a lenti listákra is.
• A büdzsé akkor tud jó kategóriákat leírni, ha azok konkrét folyamatokat fogalmaznak meg, amiket a projektek, a Fókuszterületek és felelősségi körök és a Célok lista támaszt alá.

A célok irányt adnak a folyamatoknak 2.9.2, így a büdzsében egy kategória valamilyen folyamatot jelképez, amivel el akarunk érni egy célt. A cél lehet valaminek a fenntartása (Fókuszterületek és felelősségi körök), vagy tényleges célok elérése.

Érdemes különbséget tenni a pénzköltésre és pénzgyűjtésre használt büdzsé kategóriák között.

• A pénzköltésre használt kategóriák olyan általános folyamatokat kell hogy leírjanak, amik állandóan jelen vannak az életünkben.
• A pénzköltésre használt kategóriákban feljegyzett pénzmozgás meg fog jelenni a riportokban / trendekben is, pontosabb képet adva arról, hogy mire költjük a pénzünket.
• A pénzgyűjtésre használt kategóriák ideiglenesen vannak jelen, ami azt jelenti, hogy egy egyszeri cél kifizetésére gyűjtjük össze benne a pénzt.
  • Amennyiben a pénzgyűjtés és pénzköltés rendszeresen ismétlődik (mondjuk évente), úgy pénzköltésre használt kategóriáról beszélünk, mert a folyamat bár pénzgyűjtéssel jár, de állandóan jelen van az életünkben.
• Amikor egy pénzgyűjtésre használt kategóriában összegyűlik a pénz és megtörténik a vásárlás, a tranzakciót egy általánosabb pénzköltésre használt kategóriában érdemes jegyezni, hogy ne torzítsa el a riportokat / trendeket. Az összegyűjtött pénzt át kell mozgatni a pénzgyűjtésre használt kategóriából a tranzakciót tartalmazó pénzköltésre használt kategóriába.
• Ha a pénzgyűjtésre használt kategóriára már nincs szükségünk, akkor nyugodtan töröljük, mivel nem tartalmaz tranzakciókat, csak egy ideiglenes pénzparkolóként használtuk.
• A pénzköltésre használt kategóriákat törlés helyett el kell rejteni, mert azok tranzakciókat tartalmaznak, amiket törléssel újra kellene kategorizálni.
  • Elrejthetünk olyan pénzköltésre használt kategóriákat is, amik csak időnként bukkanak fel az életünkben, de nincs szükségünk arra, hogy állandóan lássuk ezeket. Ilyenek lehetnek például az előfizetések, amiket időnként használunk.

• A büdzsében használt főkategóriák azon célokat kommunikálják, amik az életünk fentartásához szükséges folyamatokat rendszerezik.
  • Minden büdzsé kategória egy folyamatot jelent
• Ezek a célok átfedésben vannak a Felelősségi körök listával, de teljes képet adnak arról, hogy ki vagy mi felé van anyagi vonzatunk és az milyen fókuszterületet vagy felelősségi kört szolgál ki.
• Kapcsoló lista a A YNAB főkategóriák céljai

Szét kell választanunk az egészség és az orvosok büdzsékategóriákat a kiadásainkban.

• Az egészség a megelőzésről szól, ami egy proaktív viselkedési forma.
• Az orvosok a meggyógyításról, ami reaktív.

Kérdés: elmondható általánosan hogy az egészségre többet kell költenünk, mint az orvosokra?

• Ez nem minden esetben igaz.
  • Lehetnek olyan orvosokkal kapcsolatos kiadásaink, amiket muszáj kifizetnünk, például váratlan megbetegedések.
  • Rengeteg olyan mód van az egészség fentartására amiért semmit nem kell fizetnünk. Az orvosoknak mindig kell fizetnünk.
• Aug 6., Fri - Célok közé foglaltam hogy Az egészséggel kapcsolatos kiadásaim nagyobbak, mint az orvosokkal kapcsolatosak.

• Az irányítás visszaszerzéséhez mozgásban kell lennünk. Ha már eleve mozgásban tartunk valamit, akkor sokkal könnyebb azzal irányt módosítani, mintha állóhelyből indulnánk.
• A kontrol visszaszerzése egy állandó oda-vissza pattanó folyamat. Ha túl sokáig hagyjuk, hogy a dolgok gyűljenek, akkor nehezebben tudunk gyorsan dönteni azokról, aminek az lesz az eredménye, hogy tovább maradunk a bizonytalanság állapotában. Ahhoz, hogy újra irányításba kerüljünk A különböző GTD horizontokat időnként át kell nézni.

• Amikor a tényleges munkavégzést csináljuk, akkor a Következő lépéseknek egyértelműeknek kell lennie. Így komolyabb gondolkodás nélkül végig tudni menni a feladatokon egy adott kontextus listában.
  • A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk#^1CAC5365-7235-418F-8371-2CE412CC8A1F
    • A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk
• Ez unalmas munkavégzést eredményezhet.
  • David Allen szerint “legalább haladunk”.
• A Következő lépés előkészítéséhez szükség van arra, hogy:
  1. rendszerszerűen szétválasztjük a gondolkodást és a munkavégzést
  2. korábban már megtörtént a gondolkodás
• A következő lépéseknek tényleges fizikai feladatot kell megfogalmaznia.
  • El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan, komolyabb gondolkodás nélkül.
  • A feladat elsőre egyértelmű – emiatt hívjuk cranking widgets-nek – olyan mint egy gyárban dolgozni a szalagnál.
  • Ez csökkenti a halogatást, mivel egy konkrét következő lépést sokkal jobban hajlandóak vagyunk megcsinálni, amennyiben el tudjuk képzelni azt fizikálisan. Ezen feladatok scope-ja rövidebb, mivel egy nagy projekt részei; Gyorsabb munkával kevesebbet halogatunk
• Az a GTD-alapú munkavégzés tökéletes célja, amikor a munkánk át van gondolva és csak csinálnunk kell azt.
  • A nyugodt munkavégzés eléréséhez különböző szintek vannak
  • A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni
  • Lehetőségünk van az emlékeztetőket kontextus szerint rendezni, amiket “olyan hamar kell elvégezni, amilyen hamar tudjuk”.
    • A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk
  • Külön kell választani az időhöz kötött feladatokat, amikkel adott napon mindenképpen kell foglalkoznunk kell.
    • Az aznapi dolgok menedzselése három helyen történik

Reference

• Get your life back to widget-cranking!

Vannak természetes és mesterséges GTD kontextusok.

• A természetes kontextus az aminél szokásként már automatikusan a listához nyúlunk a megfelelő pillanatban.
• A mesterséges kontextus az, aminél valamilyen külső emlékeztetőre van szükségünk ahhoz, hogy a listát a megfelelő pillanatban megnézzük. Ilyen emlékeztető lehet például a naptár, amire külön eseményként hozzuk létre a lista átnézését. Agenda listák esetében ez egy meeting másokkal, sima komtextusok esetén magunkkal.
• Minden kontextus lista lényege, hogy adott helyzetben elgondolkozunk, hogy van-e rá meglévő listánk. Ha van, akkor elővesszük a listát és átnézzük rajta a lehetőségeinket.

• Mivel A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni, Bármilyen munkafolyamat akkor kezelhető legjobban rendszerben, amikor definiáljuk annak konkrét lépéseit és azokat egyenként egy adagban végezzük el (batching). Ezzel elkerüljük azt, hogy egy folyamatban a különböző lépésekhez szükséges különböző figyelmi igények és kognitív funkciók összekeveredjenek. A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent.
• Amikor egy menetben csináljuk a különböző lépéseket, akkor lényegében multitaszkolunk. Ilyenkor viszont nem több dolgon dolgozunk egyszerre, hanem a figyelmünket váltogatjuk gyakoran. Ez lényegesen csökkenti a hatékonyságunkat.
• Az a legjobb, ha átgondoljuk a folyamatot, megkeressük benne a hasonló figyelmet igénylő lépéseket, majd azokat egyben végezzük el, lehetőleg elkerülve azt, hogy a különböző lépések egyszerre elvégezve multitaszkoljunk.

Kapcsolódó

• A Zettelkasten rendszer célja
• Aszinkronitás használata a munkafolyamatunkban
• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban

Kívánhatjuk azt hogy a jelen pillanat más legyen, vagy kihasználhatjuk azt. Az első esetében szenvedni fogunk, a másodiknál nyugodtan fogunk élni. A GTD alapján A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk.

• Ha a rendszerünk jól működik, akkor elég, ha csak azzal foglalkozunk, hogy azt karbantartsuk, ha pedig hibák vannak benne, akkor javítsuk. Fontos, hogy egyszerű eszközöket használjunk, mert A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert.
• Az aszinkron világműködés elfogadásában az a jó, hogy a rendszerbe vetett bizalmunk elég ahhoz, hogy tudjuk, hogy minden pillanatot megfelelő használunk ki. Az eredményeket nem tudjuk irányítani, de ezt elfogadva tudni fogjuk, hogy az univerzum gondoskodni fog azokról. A GTD-ben a célokat arra használjuk, hogy ügyesebben tudjunk választani a jelenben.
• A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk
• A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
• A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent
• A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás egy projekt céljának eléréséhez
• Három rendszer állandó karbantartása kell ahhoz hogy működjenek a dolgaim

• A munkában a sebesség azért fontos, mert kevesebbet fogunk halogatni. Ha gyorsan dolgozunk, kevesebb energia-befektetés kell ahhoz, hogy elkezdjünk valami újat. Ennek az ellentétje is igaz. Ha túl sokáig csinálunk valamit, akkor később nem fogjuk megismételni, mert úgy gondoljuk, hogy túl nehéz volt.
• Ha állandó mozgásban vagyunk, akkor A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni.
• Ugyanígy Az irányítás visszaszerzéséhez mozgásban kell lennünk.

Forrás

• 20200603085133

A #GTD célja nem az hogy megelőzzük az irányítás elvesztését, hanem hogy lerövidítsük azt az időt, amíg bizonytalan állapotban vagyunk. Ehhez fizikai cselekvés és pszichés állapot megváltoztatása is szükséges.

• A saját helyzetünk és végzetünk a közvetlen irányításunkon kívülre esik. Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt.
• Tisztában kell lennünk azzal, hogy adott pillanatban mit nem csinálunk, amihez A különböző GTD horizontokat időnként át kell nézni.

• Rendelkezésünkre kell hogy álljon egy ellenőrzőlista, ami különböző szintű lépéseket ír le arra, hogy hogyan tudunk újra irányításba kerülni attól függően, hogy mennyire érezzük magunkat szétszórva. ^A6AEE9BA-5A34-4BD0-ADB6-1C4B7C4AC54D
• A nyugodt munkavégzés eléréséhez konkrét lépéseket tudunk tenni aszerint, hogy mennyire érezzük magunkat szétszórva.
  1. Csendes környezetet kell teremtenünk magunknak.
  2. Át kell néznünk az összes inboxunkat és fel kell dolgoznunk a backlogot.
  3. Át kell néznünk a projektek listát és ez alapján Következő lépéseket kell kidolgoznunk.
     1. A csoportosított projekt lista könnyebben átnézhető.
     2. A projekt lista átnézése lehetőséget ad következő lépések kidolgozására olyan esetekben, amikor nem tudjuk mit kell csinálnunk.
     3. Amennyiben stresszelünk egy projekt miatt, úgy érdemes átnézni azt és letisztázni a következő lépéseket.
  4. Át kell néznünk az adott és következő napot a naptárban.
  5. Át kell néznünk a kontextus listákat aszerint, hogy milyen kontextusban vagyunk (vagy milyen kontextusba érdemes átváltanunk).
     • Vannak természetes és mesterséges GTD kontextusok
     • A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent
  6. A lista utolsó eleme a Weekly Review, amit akkor kell végigcsinálni, ha minden kötél szakad.
     • El kell fogadnunk, hogy a Weekly Review-ra akkor van szükségünk, amikor legkevésbé hisszük hogy van rá időnk.
     • Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
• A közvetlen munkavégzés felett álló GTD horizontok szintén hatással vannak mindennapi cselekvéseink nyugalmára, így a A különböző GTD horizontokat időnként át kell nézni.

• A GTD 5 horizontját időközönként át kell néznünk ahhoz hogy teljes képet kapjunk arról hogy a dolgaink hol állnak adott pillanatban.
• Nem minden GTD horizont azonos szinten fontos. Minél feljebb haladunk a GTD horizontok között, annál ritkábban kell azt reviewzni.
  • A GTD segít irányítás alá vonni a zavar utáni zajt
• A GTD horizontok áttekintésére az alábbi triggereket ajánlja David Allen.
  • Küldetések és alapelvek: bármikor amikor tisztánlátás, irányadás, vagy motiváció szükséges.
  • Jövőkép: bármikor amikor tisztánlátás, irányadás, vagy motiváció szükséges.
  • Célok: éves, negyedéves áttekintés és újrakalibrálás.
  • Fókuszterületek és felelősségi körök: teljesítmény áttekintés, havi személyes státusz ellenőrzés, bármikor amikor a munkánk vagy életünk valamilyen változása miatt újra kell értékelnünk a felelősségeinket.
  • Projektek: hetente vagy bármikor amikor a következő lépéseink nem naprakészek.
  • Következő lépések: naponta többször; amikor felmerül a kérdés, hogy mi a következő dolog, amivel foglalkoznunk kell.

• Rendszeresen – akár mindennap – szükségünk van arra, hogy a szembejövő új információra megfelelő figyelmet fordítsunk (emiatt ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről 2.14.2.1), különben nem marad kapacitásunk a gondolkodásra.
  • Az a munkám, hogy gondolkodok 1.1
• A kontrol visszaszerzése egy állandó oda-vissza pattanó folyamat 2.11.2. Ahhoz hogy igazán jól átlássunk valamit, arra van szükség, hogy az adott dolog megkapja a megfelelő figyelmet. Mivel a nyugodt munkavégzés eléréséhez különböző szintek vannak 2.10, így ezt a figyelmet rutinszerűen és szisztematikusan lépésekre bontva kell biztosítanunk magunknak, így a gondolokodásunkat nem viszi el a rendszer működése, hanem csak a nyers információ átnyálazása marad.
• Ennek legjobb módja, ha találunk arra valami lehetőség, hogy egyedül legyünk. Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje 4.2.2.1

• A rögeszmés gyűjtögetés azt jelenti, hogy bár összegyűjtünk dolgokat, de azokat nem tisztázzuk és nem rendszerezzük a tisztázás végeredményét a megfelelő helyre. A rögeszmés gyűjtögetés elsőre produktívnak tűnik, mert kevés cselekvéssel úgy érezzük, hogy hasznosat tettünk, viszont hosszú távon ugyanúgy el fogjuk felejteni a dolgokat és kicsúszik a kezünkből az irányítás. A fel nem dolgozott ötletek és dolgok csupán nyers állapotban léteznek, az információ önmagában használhatatlan 1.2.
• Habár azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket, megannyi capture eszköz használata magában hordozza azt a veszélyt, hogy bár felírom a dolgokat, de annak tartalmát nem dobom be az inboxba, így nem fogom időben feldolgozni. 2.14.2.1

Kapcsolódó

• A Zettelkasten rendszer célja 2.6
• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban 1.3.2
• A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege 2.6.8

• Amíg valamire nem fordítunk figyelmet, addig nem tudjuk elengedni.
• Az irányított figyelem azt jelenti, hogy tisztázzuk azt, ami az elménkben van. Amikor tisztázva van, akkor az agyunk megnyugszik, elengedi az adott dolgot és elfogadja a helyzetet. Ebben a segít a GTD, amihez viszont mindfulnak kell lennünk.
  • Rendelkezésünkre kell hogy álljon egy ellenőrzőlista, ami különböző szintű lépéseket ír le arra, hogy hogyan tudunk újra irányításba kerülni attól függően, hogy mennyire érezzük magunkat szétszórva. 2.10
• A Mindfulness fejlesztés esetében a meditáció az a gyakorlat, amivel a figyelmünkket fejleszteni tudjuk. A meditációnak nincs eredménye vagy célja 4.2.2.3, hanem azt tudjuk vele gyakorolni, hogy hogyan fordítsunk valamire figyelmet, hogy el tudjuk engedni azt.
  • A mindfulness visszatartja az elménket a szabadságban? 4.2.2.3.1

Az agyunk automatikusan gondolkozik azokon a dolgokon, amik még nincsenek letisztázva. Jelzi nekünk egy elvarratlan szállal kapcsolatban, hogy figyelmet kell neki szentelnünk, le kell tisztáznunk jelentését, hogy ezután a figyelmünk automatikusan felszabaduljon, azaz szükségünk van térre a gondolkodáshoz 1.4. Amíg valamire nem fordítunk figyelmet, addig nem tudjuk elengedni 1.3.3. A #GTD segít irányítás alá vonni a zavar utáni zajt 2.11.1. A következő lépések listában lévő tisztázottnak hitt, de halogatott lépések esetében is az szokott lenni a probléma, hogy a következő lépéssel kapcsolatban nincs tisztázva valami.

• Lehet, hogy nem a tényleges fizikai cselekvést írtuk le. El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan.
  • #NextActions A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk 2.7.2
  • 2.7.7 Journaling can help us to clarify next actions
• Lehet, hogy valami részletet nem tisztáztunk, vagy esetleg van előtte egy másik tevékenység, amit figyelmen kívül hagytunk.
• Az is lehet, hogy a projekt célja nem jól van megfogalmazva. A projektek múltidőben való megfogalmazása elősegíti a tényleges cél megkeresését 2.9.3.1.
• Előfordulhat, hogy a következő lépést kényszerből tesszük, azaz rezisztencia alakul ki a rövidtávú és hosszútávú céljaink között, így a következő lépés elvégzéshez nagyobb mennyiségű akaraterőre van szükségünk.

Az agy nagyon szereti a rutint. Mielőtt egy új információ másféle gondolkodásra ösztönözné az agyat, az beolvasztja az új információt a meglévők közé, vagy teljesen elrejti az érzékszerveink elől. Ez lehet az oka annak, ami miatt GTD-ben nehezen vesszük észre a felírandó dolgokat. Az új információ elrejtőzik mielőtt észrevennénk, így csak tudatosan, a gondolatainkra odafigyelve lehet ezeket kiszűrni.

Kapcsolódó

• Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban 1.3.2

• Az információ önmagában használhatatlan. Csak történelmi jelentősége van. Ezzel szemben az információból kinyert tudásnak igazi haszna van.
  • Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat 2.14.8