Outline

  • 1 Gondolkodás
    • 1.1 Az a munkám, hogy gondolkodok
    • 1.2 Az információ önmagában használhatatlan
    • 1.3 A rögeszmés gyűjtögetés jelensége
      • 1.3.1 Miért nehéz GTD-ben megtanulni felírni a dolgokat
      • 1.3.2 Az agyunk jelzései a tisztázatlan dolgokkal kapcsolatban
      • 1.3.3 Amíg valamire nem fordítunk figyelmet, addig nem tudjuk elengedni
      • 1.3.4 A GTD és a meditáció hasonlóan kezelik a figyelmet
    • 1.4 Szükségünk van térre a gondolkodáshoz
  • 2 Externalizálásra alapuló módszertanok
    • 2.1 A tudás az elme és az azt támogató külső eszközök eredménye
    • 2.2 A külső eszközök felszabadítják az agyunk gondolkozási képességét
    • 2.3 A rendszerek kidolgozása megnöveli a produktivitásunkat
      • 2.3.1 Processz orientált emailezés
    • 2.4 Három rendszer állandó karbantartása kell ahhoz hogy működjenek a dolgaim
    • 2.5 Az elvonatkoztatás megkönnyítése külső rendszerekkel
      • 2.5.1 Az elvonatkoztatás szerepe a gondolkodásban
    • 2.6 A Zettelkasten rendszer célja
      • 2.6.1 A Zettelkasten egy aktív jegyzetelési rendszer
      • 2.6.2 A Zettelkasten rendszerem célja végtermékek előállítása
      • 2.6.3 Zettelkasten vs. gyűjtögetés
      • 2.6.4 A strukturált jegyzetek a Zettelkasten belépőpontjai
        • 2.6.4.1 A strukturált jegyzetek fogják össze a Zettelkasten egyedi jegyzeteit
          • 2.6.4.1.1 Zettelkasten index helyett érdemesebb tartalomjegyzék jegyzeteket vezetni
        • 2.6.4.2 A Zettelkasten címkék használata
          • 2.6.4.2.1 A Zettelkasten címkék mint ötletlista kereséshez
      • 2.6.5 A Zettelkasten fizikai folyamata
        • 2.6.5.1 Tanulás a Zettelkasten rendszerrel
          • 2.6.5.1.1 A permanent jegyzetek tartalmazhatnak idézeteket is
          • 2.6.5.1.2 A lassú olvasással tudunk igazán elmélyülni egy szövegben
            • 2.6.5.1.2.1 Szisztematikusan kell szkennelve tartalmat fogyasztani
            • 2.6.5.1.2.2 A tartalom szkennelése vagy lassú olvasása a hatékonyabb?
            • 2.6.5.1.2.3 Az olvasásnak két célja létezik
            • 2.6.5.1.2.4 A komplex témakörök munkát igényelnek az olvasótól
          • 2.6.5.1.3 Jegyzetek gyűjtése könyvolvasás közben
          • 2.6.5.1.4 Kétféle videónézési lista létezik
          • 2.6.5.1.5 Using the Zettelkasten to advance R&D projects
        • 2.6.5.2 A felejtés szerepe az információk feldolgozásában
        • 2.6.5.3 A Zettelkasten jegyzetek feldolgozási folyamata
          • 2.6.5.3.1 A Zettelkasten workflow is felosztható a GTD lépéseire
        • 2.6.5.4 A Zettelkasten és a GTD hagyja természetesen kialakulni a dolgokat
          • 2.6.5.4.1 A Zettelkasten jegyzet értelmetlennek tűnhet egy külső szemlélő számára
        • 2.6.5.5 A GTD Natural Planning Model analógiája a Zettelkastenben
          • 2.6.5.5.1 A Natural Planning Model és a Zettelkasten ugyanaz a folyamat csak más kontextusban használva
          • 2.6.5.5.2 Private note
        • 2.6.5.6 A Zettelkasten lebontja az írást fizikai lépésekre
          • 2.6.5.6.1 Zettelkasten használata irományok vázlataként
        • 2.6.5.7 A Zettelkastennel párhuzamosan több dolgot is írhatunk
        • 2.6.5.8 Az írás egy állandó folyamat
          • 2.6.5.8.1 Az írás és a programozás rendszerek működését írja le
        • 2.6.5.9 A digitális Zettelkasten kis lépésekben bárhol fejleszthető
          • 2.6.5.9.1 Thinking with a digital Zettelkasten
        • 2.6.5.10 Egy iromány elkészítése több rétegből épül fel
        • 2.6.5.11 Tartalomjegyzék jegyzetek készítése
      • 2.6.6 Zettelkasten project jegyzetek tárolása a GTD project support mappákban
        • 2.6.6.1 Projekt alapú Zettelkasten használata SomedayMaybe ötletek fejlesztésére
          • 2.6.6.1.1 A Zettelkasten használata a SomedayMaybe lista fejlesztésére
        • 2.6.6.2 Egy GTD projektben is használható a Zettelkasten workflow?
        • 2.6.6.3 Előre meghatározott témák kutatása Zettelkastennel
          • 2.6.6.3.1 A definiálás használata mint index különböző témakörökre
          • 2.6.6.3.2 A tapasztalat vs. lexikális programozási tudás
        • 2.6.6.4 A Zettelkasten folyamata használható termékfejlesztésre
      • 2.6.7 Zettelkasten használata kód snippetekre
        • 2.6.7.1 Zettelkastent nem jó használni kód snippetekre
      • 2.6.8 A referencia jegyzetek gyűjtésének és feldolgozásának lényege
        • 2.6.8.1 A referencia jegyzetek feldolgozásának kulcskérdése
      • 2.6.9 Zettelkasten jegyzetsorozatok
        • 2.6.9.1 Jegyzetkapcsolatok észrevétele externalizációval
        • 2.6.9.2 A jegyzetsorozatok értelmezése különböző kontextusoktól függ
          • 2.6.9.2.1 A jegyzetkészítés a jegyzeteléssel szemben egy állandó folyamat?
        • 2.6.9.3 A jegyzetsorozatokat a régi jegyzetek irányából linkeljük az újak felé
        • 2.6.9.4 Lyukak kezelése a Zettelkastenben
        • 2.6.9.5 Principle of atomicity
          • 2.6.9.5.1 Atomikus blokkokból összeileszthetők önálló jegyzetek?
          • 2.6.9.5.2 Az új Zettelkasten jegyzetek Crafttal helyben is kibonthatók
        • 2.6.9.6 A Zettelkasten jegyzetek egy outline-t építenek fel
          • 2.6.9.6.1 A Zettelkasten outline megmutatja egy ötlet kialakulásának történetét
          • 2.6.9.6.2 Az outline alapú Zettelkastennel el kell gondolkozunk a jegyzet konkrét helyén
          • 2.6.9.6.3 A jól megfogalmazott jegyzetcímek fontosabbak, mint a sorszámok
      • 2.6.10 Digital gardening
        • 2.6.10.1 A seedling egy publikus draft
          • 2.6.10.1.1 Digital gardens should be kept private
      • 2.6.11 Örökzöld jegyzettípusok
        • 2.6.11.1 Definiáló jegyzet
        • 2.6.11.2 Összekötő jegyzet
        • 2.6.11.3 Leíró jegyzet
        • 2.6.11.4 Kompozit jegyzet
        • 2.6.11.5 A jegyzetcímekre API-ként kell gondolnunk
        • 2.6.11.6 There similarities between naming things in programming and naming things in a Zettelkasten
      • 2.6.12 Az ismeretlen ötletek követése
        • 2.6.12.1 A tweetstorm alkalmas egy ötlet publikus tesztelésére
      • 2.6.13 A Fleeting jegyzetek kiindulópontként használhatók projektekhez és tartalmi elemekhez
        • 2.6.13.1 A napi oldalak szabadon használhatók írással történő gondolkodásra
          • 2.6.13.1.1 A Craft kiindulópont lehet különböző dolgokra
          • 2.6.13.1.2 A gondolkodás támogatására használt íráshoz érdemes iPadet használni
        • 2.6.13.2 A Thingsben a Someday, Craftban a Maybe elemeket tárolom
        • 2.6.13.3 Saját magunk code review-ja lehet a dokumentáció vázlata
        • 2.6.13.4 A felfedezések akadályozása a tervezéssel
      • 2.6.14 A Zettelkasten jegyzetsorozatok threadként követhetők
      • 2.6.15 I developed a coherent Zettelkasten content pipeline
    • 2.7 Következő lépés
      • 2.7.1 El kell képzelnünk a következő lépéseket fizikálisan
      • 2.7.2 A következő lépéseknek cselekvést kell leírniuk
      • 2.7.3 A feladatok elnevezésének rövidnek kell lennie
        • 2.7.3.1 Emojik használata a @Reach Out listában
      • 2.7.4 Kétféle következő lépés létezik
      • 2.7.5 A kényszer szerepe a következő lépések halogatásában
        • 2.7.5.1 Kevés kutatómunkával elkerülhető a halogatás miatti stressz
        • 2.7.5.2 A következő lépések elvégzésére mentálisan fel kell készülni
      • 2.7.6 Nagy változásokat apró lépésekkel érünk el
        • 2.7.6.1 A következő lépések elvégzése folyamatos hozzájárulás a projekt céljának eléréséhez
      • 2.7.7 Journaling can help us to clarify next actions
      • 2.7.8 Unanswered emails need to be tracked on the Waiting for list
    • 2.8 Az eszköz és munkafolyamat kapcsolata
      • 2.8.1 A jól működő munkamenet és az eszközök kapcsolata
        • 2.8.1.1 The best way to learn about our tools is to keep a workflow changelog
      • 2.8.2 A listamenedzser alkalmazások túlbonyolítják a GTD rendszert
        • 2.8.2.1 A Reminders két irányból ad lehetőséget az emlékeztetők megtekintésére
        • 2.8.2.2 Kizárólag a macOS beépített eszközeit használva kialakíthatunk magunknak egy működő GTD rendszert
          • 2.8.2.2.1 Craft használata GTD-re
          • 2.8.2.2.2 Numbers can be used to store next actions and projects in a GTD system
        • 2.8.2.3 Flageléssel összeköthetők ideiglenesen a Reminders emlékeztetők a Weekly Review alatt
        • 2.8.2.4 Things can be used as an idea-manager
          • 2.8.2.4.1 Things to-dos can be a source of Reminders and Calendar based next actions
          • 2.8.2.4.2 Things is a taxonomy for my ideas
          • 2.8.2.4.3 Things is my Finder
          • 2.8.2.4.4 The project view is the frontend of our file system
          • 2.8.2.4.5 The file system is a backend for our projects
      • 2.8.3 Papírral gondolkozunk, aminek az eredményét digitálisan tárolunk
      • 2.8.4 Szabályok a digitális végtermékek előállítására
        • 2.8.4.1 Pull requests for developers are like papers for scientists
      • 2.8.5 Az automatizáció lényege
      • 2.8.6 iPad Pro can be a computer which I use as a small laptop
        • 2.8.6.1 Devices can be assigned to different contexts depending on their use cases
        • 2.8.6.2 The iPad Pro is my small laptop
        • 2.8.6.3 There are usability issues present when using the iPad Pro as a small laptop
    • 2.9 A célok és a tevékenységi körök kapcsolata
      • 2.9.1 A célok hosszabbak mint egy év
      • 2.9.2 A célok irányt adnak a folyamatoknak
      • 2.9.3 A GTD-ben a célokat arra használjuk, hogy ügyesebben tudjunk választani a jelenben
        • 2.9.3.1 A projektek múltidőben való megfogalmazása elősegíti a tényleges cél megkeresését
        • 2.9.3.2 A célorientált gondolkodás elégedetlenné tesz minket
          • 2.9.3.2.1 A célorientált gondolkodással visszaesünk a régi szokásainkba
    • 2.10 A nyugodt munkavégzés eléréséhez különböző szintek vannak
      • 2.10.1 A különböző GTD horizontokat időnként át kell nézni
        • 2.10.1.1 Az aznapi dolgok menedzselése három helyen történik
      • 2.10.2 Hasznosabb rövidebb Weekly Review-t csinálni hosszabb kihagyás után
      • 2.10.3 Contexts should be the first option to review, when we don’t have anything to do
      • 2.10.4 Task management apps, like Things, are giving us a taxonomy for our life
    • 2.11 Az irányítás visszaszerzéséhez mozgásban kell lennünk
      • 2.11.1 A GTD segít irányítás alá vonni a zavar utáni zajt
      • 2.11.2 A kontrol visszaszerzése egy állandó oda-vissza pattanó folyamat
      • 2.11.3 Gyorsabb munkával kevesebbet halogatunk
      • 2.11.4 A cranking widgets gondolkodás nélküli munkavégézést jelent
        • 2.11.4.1 Egy rendszer olajozott működése garantálja, hogy az eredmények maguktól bekövetkeznek
        • 2.11.4.2 A jelen pillanat mindig tartogat kihasználható lehetőségeket
        • 2.11.4.3 A hasonló típusú munka csoportosításával kímélni tudjuk a figyelmünket
        • 2.11.4.4 Vannak természetes és mesterséges GTD kontextusok
        • 2.11.4.5 A hagyományos Inbox feldolgozás fárasztja az agyat
          • 2.11.4.5.1 Projekt-szerint csoportosított inbox feldolgozása OmniFocusban
    • 2.12 Private note
    • 2.13 A büdzsé egy terv arra, hogy egy véges készlet felhasználása hogyan történjen
      • 2.13.1 Különbség van az egészséggel és orvosokkal kapcsolatos pénzköltés között
      • 2.13.2 A büdzsé kategóriák kapcsolatban vannak a GTD horizontokkal
        • 2.13.2.1 A büdzsé főkategóriáknak célokat kell kommunikálniuk
        • 2.13.2.2 Különbséget kell tenni a pénzköltésre és pénzgyűjtésre használt büdzsé kategóriák között
        • 2.13.2.3 Minden büdzsé kategória egy folyamatot jelent
      • 2.13.3 Megosztott költségek
        • 2.13.3.1 Külön büdzsé kategóriában kell kezelni a megosztott költségeket
      • 2.13.4 Egy vásárolt dolog árát meg kell vizsgálni a rááldozott idő alapján is
        • 2.13.4.1 Előfizetéses alkalmazások hosszútávú tesztelése
      • 2.13.5 Amortizáció kezelése büdzsében
    • 2.14 GTD capture
      • 2.14.1 Három féle capture eszköz létezik
      • 2.14.2 Azokon a helyeken, ahol gyakran megfordulunk tartanunk kell capture eszközöket
        • 2.14.2.1 Ellenőrző listát kell tartanunk a capture eszközeinkről
      • 2.14.3 A Capture Wallet a preferált capture eszközöm
      • 2.14.4 A Drafts alkalmazás a digitális Hipster PDA
      • 2.14.5 Az Apple Watch egy biztonsági háló a capture eszközkészletben
      • 2.14.6 Mobil inbox
      • 2.14.7 Az értesítések reaktiv capture eszközök
      • 2.14.8 Le kell írnunk az olvasás közben eszünkbe jutó gondolatokat
      • 2.14.9 A Tickler File arra való, hogy előre tudjunk ütemezni magunknak dolgokat a jövőben
        • 2.14.9.1 A DEVONthinkből az Apple Calendarba tudjuk szinkronizálni a Tickler File-t
        • 2.14.9.2 Send Later in Mail can be used as a Tickler File
      • 2.14.10 We can email ourselves in a thread to capture an idea
      • 2.14.11 There is a difference between the Inbox and Storage
      • 2.14.12 The capture log is an automatic journal
    • 2.15 A naplózás egy backward tickler file, ami a múltból hoz elő nekünk dolgokat
      • 2.15.1 A Craft egy interstitue journal, a Day One egy diary
    • 2.16 Appending information is way to keep a history of changes
      • 2.16.1 Git is an append-only information storage system
        • 2.16.1.1 Git can be used for keeping the history of non-code based source files
      • 2.16.2 The capture log is an append only system
      • 2.16.3 Keeping manual versions in Ulysses
    • 2.17 It’s more effective to explain our ideas using external tools
    • 2.18 List of thinking frameworks
  • 3 Separation of Concerns
    • 3.1 Decompletion
  • 4 Szorongás
    • 4.1 Az aggodalom, a stressz és a szorongás különböző jelenségek
      • 4.1.1 A szorongás hatása a dolgok végkimenetelére
      • 4.1.2 A stressz helyett az aggodalmainkat kell menedzselni
      • 4.1.3 Az érzelmek vezérelte rossz döntések elkerülése
        • 4.1.3.1 A véleményformáló blogok hatása a vásárlásainkra
        • 4.1.3.2 A hirtelen felindulásból történő vásárlások elkerülésére a büdzsé egy jó eszköz lehet
        • 4.1.3.3 A tanulás nehezebb, mint a tagadás
      • 4.1.4 Felesleges aggódni mert nem létezik szabad akarat
      • 4.1.5 Mások feladatok miatti stresszelése nem kell hogy ránk ragadjon
        • 4.1.5.1 El kell engednünk azt hogy meggyőzzünk másokat
      • 4.1.6 A katasztrofizálás kezelése
        • 4.1.6.1 A katasztrofizálás kontrollálható példakép vizualizációval
        • 4.1.6.2 A katasztrofizálás és a hirtelen vásárlások kapcsolata
    • 4.2 Az állandó testellenőrzés és a fájdalomérzet kapcsolata
      • 4.2.1 Az elme automatikusan sztorikat kreál a fájdalomról
      • 4.2.2 Az elme és a test védelme
        • 4.2.2.1 Az egyedüllét során az elménkre nincs hatással mások elméje
        • 4.2.2.2 Mikor érdemes keresni a visszajelzéseket?
        • 4.2.2.3 A meditációnak nincs eredménye vagy célja
          • 4.2.2.3.1 A mindfulness visszatartja az elménket a szabadságban?
          • 4.2.2.3.2 A mindfulness gyakorlatokra is igaz, hogy jóból is megárt a sok
            • 4.2.2.3.2.1 Lehet-e a GTD eszköz arra, hogy nyugodtabban aludjunk?
          • 4.2.2.3.3 A meditáció hogyan kapcsolódik általánosan a GTD-hez?
      • 4.2.3 Az állandó testellenőrzés eredményei
      • 4.2.4 A képességek lebecsülése az egészségszorongásban
        • 4.2.4.1 Irreális egészségügyi elvárások és a szorongás kapcsolata
      • 4.2.5 A fájdalommal szembeni ellenállás csak több feszültséget szül
        • 4.2.5.1 A fájdalom egy érzés, amire az elme teszi rá a szenvedést
        • 4.2.5.2 Az anticipatorikus szorongás okozhatja az ellenállást a fájdalommal szemben
          • 4.2.5.2.1 A fájdalommal szembeni ellenállás a múltban lévő állapottal való összehasonlításból származik
            • 4.2.5.2.1.1 A fájdalom elfogadásához nem jó hogyha összehasonlítjuk a múltat a jelennel?
          • 4.2.5.2.2 Napi naplót vezetve tisztábban láthatjuk a különbségeket a múlt és a jelen között
          • 4.2.5.2.3 A naplózással könnyebben átlátjuk mi van irányításunk alatt és mi nem?
          • 4.2.5.2.4 Az egészségnapló vezetésével jobban odafigyelünk az egészségünkre?
    • 4.3 A vastagbélgyullasás állapotát befolyásolja az időjárás
    • 4.4 Csak úgy tudunk javítani a helyzetünkön ha elfogadjuk azt
      • 4.4.1 A saját helyzetünk és végzetünk a közvetlen irányításunkon kívülre esik
  • 5 Aszinkronitás
    • 5.1 Az aszinkron univerzumban csak megfigyelőként vagyunk jelen
    • 5.2 Aszinkronitás használata a munkafolyamatunkban
      • 5.2.1 A túltervezés hatása a változás elfogadására
      • 5.2.2 Válaszokat jobb kollaboratív dokumentumban gyűjteni
    • 5.3 A nyugodt élet titka hogy minden pillanatról tudjuk, hogy jól kihasználjuk
    • 5.4 Közreműködés tudatában elengedjük a teljes rendszer ismeretével járó stresszt
  • 6 Szokások
    • 6.1 A szokások kialakításához rendszereket kell terveznünk
      • 6.1.1 Leszokni nem lehet valamiről csak megváltoztatni a szokást
        • 6.1.1.1 A leszokás sikerességéhez alternatív cselekvésekkel kell helyettesíteni az eredeti cselekvést
          • 6.1.1.1.1 Egy meglévő szokással összekapcsolt új szokás hamarabb elsajátítható
        • 6.1.1.2 Lustaság miatt a szokásokat apránként kell implementálni a sikerélmény elérésének érdekében
        • 6.1.1.3 Bizonyos rutinok hanyagul művelve is hasznosak számunkra
      • 6.1.2 Egy szokás automatikussá válása előtt bizonyítani kell magunkak, hogy rendszeresen csináljuk azt
        • 6.1.2.1 Az agyunk mindenről kialakít elvárásokat
        • 6.1.2.2 A folyamat és a cél is felbukkan egy szokás idővonalában
  • 7 Digitális minimalizmus
    • 7.1 A digitális minimalizmus irányt ad egy eszköz adaptációjában
    • 7.2 Addiktív viselkedés
      • 7.2.1 Időszakos pozitív megerősítés
      • 7.2.2 Társadalmi jóváhagyás
      • 7.2.3 Viselkedés alapú függőség
    • 7.3 Egy dolog megvonása tisztánlátást eredményezhet
  • 8 A miért kérdés fontossága
  • 9 Belépés egy telitett termékpiacra
    • 9.1 Megoldott problémák újravizsgálata
    • 9.2 A cégek rendszereket használva értékesítenek termékeket
  • 10 Pénz